Ehelyett az idő javában rettenetes és sajnos bizonyosan igaz rémtörténeteket hallunk, valamint látjuk, ahogy a tévés hölgy és felnőtt öccse egy kamerás mobiltelefonnal besétál szörnyülködni abba a kórházba, ahol annak idején a riporternő fivére megszületett. Igaz, előkerülnek hozzáértő szakemberek is néhány rövid mondat erejéig, ám a pavilonrendszerű kórházak korszerűtlenségének tárgyalásakor már újra helyet követel magának a témához méltatlan túlspilázás. "250 lépés, csaknem fél kilométer" – halljuk a merőben hozzávetőleges számvetést, miután az összeállítás készítője szemerkélő esőben lesétálta a Szent János Kórházban a gyermekosztály távolságát a főbejárattól. Aztán jön Sváby András a hajdani Tv2-s Napló ból rég ismerős közönségszavazási felszólítással, és az obligát eldöntendő kérdéssel (heti igen – heti nem): "Ön szerint szükség lenne-e az egészségügy azonnali, gyökeres átalakítására? " Bármilyen meglepőnek tűnhet, erre a fogós kérdésre végül a szavazók 98 százaléka igennel válaszolt, jóllehet egy korai részeredmény még számottevően szorosabb, 97–3-as (! )
Főoldal Interaktív Tévé Heti Napló Sváby Andrással "Mi lesz veled, te szegény, beteg ember, ha bekerülsz egy magyar kórházba: túléled-e vagy sem? Ha nem, mibe halsz bele: a betegségbe vagy a kezelésbe? " Ezzel a két, enyhén szólva is hatásvadász kérdéssel vezetik fel "Magyarország riportmagazinjában", vagyis Sváby András ATV-s Heti Napló jának második adásában a hazai egészségügy kilátástalan helyzetének szentelt anyagot. A műsorvezető előbb a papírjai fölé görnyedve beolvas még egy személyes miniglosszát, majd jön a riport a valóban túlzás nélkül kétségbe ejtő képekkel és esetekkel – és újra csak a teljesen fölösleges tódítás gesztusaival. A műsor fiatal munkatársnője például arról beszél, hogy a magyar orvosok többsége (! ) nem hajlandó a kamerák elé állni. "Pedig írtam e-mailt, sms-t, hívtam őket telefonon, de hiába! " – mondja Török Réka, és mi közben látjuk is, amint ugyanő egy padon ülve a füléhez emeli, illetőleg szorgalmatosan nyomogatja a telefonját. "Nehéz feladat mindössze tíz percben bemutatni a magyar egészségügy helyzetét" – ezt a megkérdőjelezhetetlen igazságú állítást is tőle halljuk, de amit az összeállítás végeredményben a nézők elé tár, az meglehetősen távol van az említett feladatnak még a körvonalazásától is.
A hamarosan az ATV-n induló Heti Napló Sváby Andrással műsorvezetője az RTL-t, az ATV-t és a HírTV-t tartja a mai médiapiacon vállalhatónak. Egy interjúban mondta el induló műsora hátterét és fejtette ki véleményét a mai TV2-ről. A HírTV is megkereste műsorajánlattal Sváby Andrást, aki ennek ellenére végül a vele szintén tárgyalásokba kezdő ATV ajánlatát fogadta el. Ennek oka az, hogy egyrészt az ATV jobb ajánlatot adott, mivel olyan műsorra kérték fel, "amihez tényleg van kedvem". Néhány mondattal odébb ugyanakkor azt is hangoztatta a 2007 óta csak alkalomszerűen képernyőn lévő tévés az Indexen ma publikált interjúban, hogy szerinte a HírTV, az RTL és az ATV nevezhető a hazai televíziós piacon vállalhatónak, bár "a Hír TV nem volt mindig az". Két nap alatt tenyérbe csaptak az ATV-nél Azt is elárulta, hogy bár jóban van az RTL programigazgatójával (Kolosi Péterrel) és hírigazgatójával (Kotroczó Róberttel), az RTL-nél már elég nagy a létszám, és kialakult a csapat, ezért nem kapott onnan érdemi ajánlatot.
De én nem tudom nem hazavinni a munkát – vallotta be András, aki még a szabadidejében is a friss hírek után kutat és azon gondolkodik, egy-egy riportot hogyan lehetne jobbá tenni. Sorok között Lutter Imrével Sváby András műsorvezető ATV munka
Szintén a feszültség terápiás jellegű levezetésére szolgálnak Tellervo Kalleinen & Oliver Kochta-Kalleinen "panaszkórusai", amelyeket a világ több pontján szerveztek meg, s amelyek nyomán számtalan önkéntes panaszkórus alakult, többek között Budapesten is. A mélyen rejlő feszültségek egyik forrása lehet – a zord klímán túl – a finn nyelvi sajátosságként kezelt, de a magyar nyelvben is meglévő "nemtelenség", amely megjelenik Stiina Saaristo maszkulin és feminin vonásokat és testrészleteket kombináló rajzain és Salla Tykkä videóiban. Ám a legjobban leplezett titkokra is fény derül Markus Copper installációjának tanúsága szerint, amely a Kurszk tengeralattjáró 2000-ben bekövetkezett tragédiájának állít emléket.
Magától értetődő, hogy a temetéseket a Chevra Kadisa intézi – zsidó temetőben rabbi, kántor vezeti le. Aztán: igaz, jelen van jó pár cionista szervezet (WIZO, Keren Kajemet Lejiszrael, Keren Hajeszod), vannak világias zsidó szervezetek is (nagyon aktív a Makkabi, van ifjúsági szervezet, nemzetközi hímévre tett szert a Zsidó Kórus, és figyelemre méltó, hogy szövetségbe tömörültek a zsidó háborús veteránok – a Szovjetunió ellen harcolt finn hadsereg egykori katonái – is), ami azonban a zsidó kultúra ápolása érdekében történik, többnyire a hitközség vezénylete alatt áll. André pontosít: "Főleg a személyi összefonódások miatt van ez így. Daniel finn író youtube. Valójában minden az egyéni kezdeményezésen s azon múlik, van-e elég kitartás az ötletgazdában, hogy végig is vigye elképzelését. Ha ő megcsinálja, támogatják. Egy ilyen akciónak például én voltam a főszervezője: akkor az egész város megtudta, hogy nálunk hanuka van. Megszerveztük a daloló gyerekek felvonulását, ott volt a televízió is, utána egy szállodában nagy fogadást tartottunk.
Első versét tizenhárom évesen írta, kamaszkorában a polgári iskolában két színdarabját is bemutatták. Kőszegen érettségizett, rossz anyagi helyzete miatt egyetemi tanulmányai idején újságírásból, leckeadásokból, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. 1961-től nyugdíjazásáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa volt. Első kötete 1938-ban jelent meg Üvegcsengő címmel. Dániel Anna író, műfordító, irodalomtörténész (1908–2003) | Nőkért.hu. Remek ritmusérzékét elismerve Kodály Zoltán felkérte, hogy írjon szövegeket gyerekdalaihoz. Márkus Ottilia (Kémeri Sándor) író, újságíró (1873–1951) február 25, 2019 - 01:00 Münchenben volt festőnövendék, majd házasságot kötött Kozmutza Kornéllal, akivel beutazták a Távol-keletet. Az Indiában, Kínában, Japánban tapasztaltakról az Új Idők "Séták a nagyvilágban" rovatában számolt be, Kémeri Sándor néven. Párizsban találkozott Bölöni Györggyel, aki második férje lett. Egy ideig Anatole France titkárnőjeként dolgozott. Rendszeresen publikált hazai, francia, német és osztrák lapokban. 1945-ben hazatértek férjével, visszaemlékezésein dolgozott haláláig.
Egyszer majd talán visszatérek. Ezékiel próféta érdekel, az első galutpróféta, aki a babiloni fogságban kijelentette, hogy nem kell föltétlenül visszatérnünk őseink földjére: a lényeg az, hogy bárhol vagyunk is, őrizzük meg önmagunkat, ne felejtsük el a zsidóságunkat. Ápoljuk a hagyományt – egyisten-hitünket, emlékezzünk a történelmünkre. Szóval, én nem hiszem, hogy az oldaná meg a zsidóság problémáit, ha visszatérnénk Palesztinába…" Azután búcsúzkodik: "Találkozunk hamarosan Budapesten, megjelenik magyarul a német disznókutya című könyvem…" Szombaton délelőtt a valaha rongykereskedésbe száműzött zsidók egykori ócskapiacának helyén épült, frissen renovált helsinki zsinagógában figyelem az arcokat. Sokan vannak, magával ragadó a családias légkör. Mindenki mindenkit ismer. Bármicvó van, utána kiddusra invitálnak. Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba (Kriterion Könyvkiadó, 1983) - antikvarium.hu. Az ifjú férfiembert svéd beszédek köszöntik, udvarias-hivatalosan elhangzik néhány finn mondat is, aztán a bőséggel kínált kóser pálinkától felhevült társaság jiddis dalokra zendít…
Daniel Katz harmincnégy éves; valósággal berobbant a finn irodalomba. Mély humorú, okos iróniájú regénye egy család három nemzedékének krónikáját meséli el. Daniel finn író books. A történet Polock városától keletre, egy kis faluban indul. Innen kerül Benno nagyapa a kronstadti katonaiskolába, ahol ő lesz a legkisebb tengerész: 150 cm. Az egyébként atlétaerejű fiatalember levelezés útján ismerkedik meg későbbi feleségével, s csak az első találkozásnál derül ki, hogy a fénykének csaltak: a fiú apróka, a lány viszont igencsak megtermett… Az ő meg a gyerekeik, unokáik történetét meséli el Daniel Katz. Csodálatos humora és öniróniája Solem Alechem-i magasságokba emeli.
"Ezen néha mi magunk is csodálkozunk, s azt kérdezgetjük egymás között: vajon miért jönnek? " – jegyzi meg az apró termetű, örökmozgó, fanyar humorú André (civilben "trubadúr, szórakoztatóművész"), s hozzáteszi: "Régen ez nem így volt. Ez egy komoly, ortodox hitközség volt. Daniel finn író x. Ma kóser háztartást vezetnek ugyan még néhányan, de a sábbátot családi körben már alig-alig tartják, s az üzletek is kinyitnak szombaton. Igaz: a nagy ünnepeken és sábbátkor tele van a templom, de egy közönséges hétköznapon már csak nehezen, öregekből és néhány Izraelből ide nősült hátaiból áll össze a minjan. " Ami a fiatalokat illeti: többnyire ugyan a zsidó iskolát járják ki, de azután nagy részüknek "nyoma vész". Vagy asszimilálódnak, vagy alijáznak. " Aki zsidó házastársra vágyik, nem is tehet egyebet: itt túl kicsi a választék…" Hanuka mint utcai ünnepség Az ellentmondások sorolása folytatható: ha a többség életvezetésében elszakadt is a vallástól, halálában mindenki ragaszkodik a zsidó hagyományhoz.
Évadok: Stáblista: Linkek: április 14. - csütörtök