Világossá vált, hogy a neutroncsillag-összeolvadások sokkal hatékonyabb "kohói" a nehézelemeknek, mint a szupernóvák. Hsin-Yu Chen, Salvatore Vitale és Francois Foucart ennek nyomán kezdett vizsgálódni abba az irányba, hogy vajon mi a helyzet a neutroncsillagok és a fekete lyukak összeolvadásával hatékonysági szempontból. Ezeket az ütközéseket ugyanis szintén jelentős nehézelem-gyárakként képzelték el a kutatók. Az elmélet az volt, hogy a neutroncsillag jelentős mennyiségű nehézelemet köthet ki magából, mielőtt anyagát bekebelezné a fekete lyuk. Fekete lyuk keletkezett az iPad Prón - Mobilarena Tablet hír. Annak megállapításához, hogy melyik folyamatban képződhet a legtöbb nehézelem, a kutatók a gravitációshullám-obszervatóriumok megfigyeléseit vették alapul. A vizsgálatok során meghatározták az összeolvadó objektumok tömegét és a fekete lyukak forgási sebességét. Erre azért volt szükség, mert ha a fekete lyuk túl nagy tömegű vagy túl lassú, akkor elméletileg még azelőtt bekebelezheti a neutroncsillagot, hogy a nehézelemeknek esélyük lenne létrejönni és elszökni.
Egy friss vizsgálat szerint az ilyen összeolvadások nyomán az elmúlt 2, 5 milliárd évben jelentősen több nehézelem jött létre, mint a neutroncsillagok és fekete lyukak ütközésekor. A legtöbb vasnál könnyebb elem csillagok magjában keletkezik. A magban a hidrogénatomok először héliumatomokká fuzionálnak, majd ahogy elfogy a hidrogén, egyre nehezebb elemek jönnek létre, egészen a vasig. Íme, a valaha látott legtávolabbi csillag 13 milliárd évvel ezelőttről! | csillagaszat.hu. Az ennél nehezebb elemek, az arany, a platina és a többi keletkezése azonban ennél is nagyobb energiát igényel. Az MIT és a New Hampshire-i Egyetem kutatóinak új vizsgálata szerint abból a két forrásból, amit egy ideje már a nehézelemek keletkezése mögött sejtenek, az egyik sokkal "bőkezűbb", mint a másik. Az Astrophysical Journal Letters oldalain közzé tett tanulmány szerzői szerint az elmúlt 2, 5 milliárd évben sokkal több nehézelem keletkezett neutroncsillagok összeolvadásakor, mint neutroncsillagok és fekete lyukak egyesülése nyomán. A kérdéses tanulmány az első, amely összeveti a két folyamatot ilyen szempontból, és eredményei azt sugallják, hogy a ma létező nehézelemek elsődleges forrásai ütköző neutroncsillagok.
2015-ben bejelentette, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására. Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlan laikusok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle, és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a Sunday Times sikerlistáján. Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. Index - Tech-Tudomány - Holt galaxisokat talált a Hubble. A populáris kultúra részévé vált. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, bővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. A nagy terv című, 2010-ben megjelent könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. Utolsó tudományos kutatásában azt a kérdést járta körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit.
A már említett Stephen Hawkinggal (aki a diákja volt) együtt vizsgálták Einstein elméletét és egyértelművé tették, hogy a fekete lyukaknak létezniük kell. Penrose a róla elnevezett "csempézés" felfedezője is. Lényegében arról van szó, hogy különböző alakú és oldalú csempékből aperiodikus (nem szabályszerűen ismétlődő) csempehalmaz rakható ki, amely teljesen lefedi az adott síkot. Ez természetesen egy más tudományterületet érintő felismerés, de jól jellemzi Penrose sokoldalú érdeklődését. Reinhard Genzel A másik két kitüntetett gyakorló csillagász. A német Reinhard Genzel (1952) - 1999-től nyugdíjba vonulásáig a Berkeley Egyetem tanára volt - és az amerikai Andrea Ghez (1965) - aki jelenleg a Kaliforniai Egyetem professzora - már harminc éve módszeresen vizsgálják különböző eszközökkel a Tejútrendszer mozgását és különösen a centrumát, a Sagittarius A*-t (Sgr A*), amely egy nagyon fényes és kompakt rádióforrás. Ekörül kering egy S2 nevű csillag, és ennek a mozgását figyelve jutottak arra a következtetésre, hogy a Sgr A* egy hatalmas (több mint 4 millió naptömegű) fekete lyuk közelében helyezkedik el.
Szintén a LIGO együttműködés tagja a Szegedi Tudományegyetem gravitációs hullámok kutatásával foglalkozó, Gergely Árpád László vezette kutatócsoportja, mely 2009-től az ELTE csoport külső tagjaként, 2014-től pedig önállóan végzi kutatómunkáját. Az együttműködésnek a három magyarországi kutatócsoporton kívül is vannak magyar résztvevői, Bartos Imre a Floridai Egyetem, Márka Szabolcs és Márka Zsuzsa pedig a Columbia Egyetem kutatóiként vesznek résznek a kutatásokban. (mti)
Zack Nelson gyötréstesztje felel a fizikai jelenségért. A félmilliós Apple tablet ezúttal is hajlik, de most is törik? Hirdetés Kétségtelenül bivalyerős hardver szokott süvíteni az iPad Pro táblagépek vékony házában, ám egy dolog a sebesség, másik a tartósság, és elég komoly aggodalomra adott okot tavaly az a pillanat, amikor Zack Nelson kínzókamrájában a méregdrága Apple óriáskijelző egy mozdulattal ketté, a kijelző pedig szilánkosra tört. A 2021-es, 12, 9"-es iPad Pro legfőbb újdonsága márpedig az extrém nagy fényerőre képes, 2048 x 2732 pixeles mini-LED LCD kijelző, és igazán jó lenne, ha az Apple fejlesztése kicsit jobban bírná a külső erőhatásokat. Az iPad Pro 12. 9 (2021) tesztasztalunkon – Bog ezt a tabletet nem gyötörte meg [+] Maga az edzett védőüveg a szokásos módon, a Mohs-skála hatos keménységű vésőjétől karcolódik meg Mr. Nelson friss videóján, a hetestől mélyebben, megfelelve az iparági sztenderdnek. Teljesen felesleges, de azért érdekes, hogy négy öngyújtó lángjával a képernyő négy pontját hevítve fekete foltok keletkeznek.
Stephen Hawking (1942. jan. 8. -2018. márc. 14. ), maga is említette, hogy Galileo Galilei halának (1642. ) háromszázadik évfordulóján született. Forrás: Frederick M. Brown/Getty Images Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolás korában nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban kapta meg doktori fokozatát. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg kerekesszékbe kényszerült. Betegsége egyre súlyosbodott, önállóan enni sem tudott, végül teljes ellátásra szorult. 1985-ben egy súlyos tüdőgyulladás következtében szervezete összeomlott.
2021. 11. 05 Kovács Gergely A Pteőfi életét feldolgozó Szabadság, szerelem és a Madách Színház sikermusicalje, illetve Traviata és új musical bemutató várja a közönséget a Szegedi szabadtéri Játékok 2022-es műsorán. A Szegedi Szabadtéri 2022-es Dóm téri évadát július 1-én a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Petőfi Sándor életéről szóló Szabadság, szerelem! – Petőfi, a vitéz című tánc-szín-játékának ősbemutatója nyitja. ( Jegyek itt! ) A szorgalmas diákévek, a vándorszínész Petőfi, a szerelmes férfi, majd a harcos forradalmár életének érdekfeszítő eseményei közben azok a helyzetdalok, vígeposzok, elbeszélő költemények, szívbemarkoló versek, népdalokká folklorizálódott művek is elhangoznak majd, amelyeket minden anyanyelvét és saját kultúráját szerető embernek újra és újra meg kell hallgatnia, hogy rácsodálkozhasson azok nagyszerűségére. A magyar néptánc és a magyar népzene, hagyományos örökségünk tisztasága és természetessége méltó környezetet teremt ezeknek a költeményeknek, s így együtt, izgalmas, érdekes produkciót ígérnek.
Az évadot Bob Fosse és Fred Ebb Chicagó ja zárja, az előadás a Szegedi Szabadtéri Játékok saját produkciójaként kerül színre. A musical – melynek zenéje a jazz, revü és az amerikai showbiznisz hagyományait idézi – kíméletlen pontossággal mutatja be a média hatalmát és a társadalom befolyásolhatóságát. A Szegedi Szabadtéri Játékok 2022-es előadásaira a jegyértékesítés már elkezdődött, további információ a fesztivál oldalán található. Fejléckép: A Szegedi Szabadtéri Játékok színpada és nézőtere (forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok / Wikipédia)
Július 29-én és 30-án a világ operarepertoárjának egyik legsikeresebb darabja, Giuseppe Verdi La Traviatája a nemzetközi hírű Macerata Opera Festivállal koprodukcióban kerül színre. A tükrök Traviátájaként ismertté vált előadás a fesztivál elmúlt harminc évének legikonikusabb produkciója, amelyet 1992-ben mutattak be Olaszországban. A 2021-es felújítást követően jövőre olasz és magyar művészek közreműködésével mutatkozik be a Dóm téren. Az évadot a Szegedi Szabadtéri Játékok saját produkciójaként a világ musicalirodalmának egyik legnépszerűbb darabja, a Fesztivál életében először színpadra kerülő Chicago zárja. A mű népszerűségét a jazz, a revü és az amerikai showbiznisz legjobb hagyományait ötvöző zenéjén kívül elévülhetetlen aktualitású témájának is köszönheti. Kíméletlen pontossággal mutatja be a folyamatot, ahogyan az igazság helyét átveszi a média által manipulált közvélemény, a megérdemelt hírnév helyét pedig a mesterségesen felépített celeb-lét, a 15 perc hírnév keserű tragikomédiája.
Július 8-án Szegeden még nem látott szereposztással tér vissza a fesztivál és a világ egyik legsikeresebb musicalje, a Mamma Mia! A Madách Színház előadásában felcsendülő dalok népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 40 év után új lemezzel jelentkezett a legendás svéd zenekar. A zavartalan kikapcsolódás, fergeteges szórakozás és a hamisítatlan ABBA-hangulat a Dóm téren is garantált. Here we go again! Az operairodalom klasszikusa, Giuseppe Verdi remekműve, a La Traviata július 29-én és 30-án a nemzetközi hírű Macerata Opera Festivállal koprodukcióban kerül színre magyar és olasz művészek közreműködésével. A műfaj szerelmesei és a romantika kedvelői számára egyértelműen kihagyhatatlan előadás. Jazz, revü, showbiznisz… Chicago! Az évadot a Szegedi Szabadtéri Játékok saját produkciójaként a világ egyik legtöbbet játszott musicalje zárja. A Chicago töretlen népszerűsége a nagyszerű zene mellett az elévülhetetlen aktualitású témának is köszönhető: kíméletlen pontossággal mutatja be a folyamatot, ahogyan az igazság helyét átveszi a média által manipulál közvélemény, a megérdemelt hírnév helyét pedig a mesterségesen felépített celeb-lét.
Mamma Mia! előadások a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán 2022 2022. JÚLIUS 8. PÉNTEK, 21:00 2022. JÚLIUS 9. SZOMBAT, 21:00 2022. JÚLIUS 15. JÚLIUS 16. SZOMBAT, 21:00 Szeged, Dóm tér A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban, vagyis önálló rendezői koncepcióval, díszlettel, jelmezzel és koreográfiával állítsa színpadra a Mamma Mia! című musicalt. A bemutató 2014. augusztus 15-én a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptember 26-27-28-án pedig a Madách Színházban volt. Szegeden az első nyáron 7 teltházas előadáson aratott sikert a Mamma Mia! című musical Szirtes Tamás rendezésében, a Madách Színház művészeinek előadásában. A Szegedi Szabadtéri Játékok történetében példátlan sikert könyvelhet el az előadás: a következő három évben még tízszer láthatta a szegedi közönség a világhírű ABBA-musicalt. 2022-ben a Szegedi Szabadtérin elért rekordját is megdönteni készül a Madách Színház Mamma Mia! -előadása és visszatér a napfény városába, Szegeden korábban még nem látott szereposztással!