De az tény, hogy jó vigyázni, mert a ruhán esett ételfolt és a hotpot jó barátok. Másik hátránya a nehezen kihalászható ételeknek, hogy elfőnek, ha az ember nem viszi végig a felkutatásukat. Aktív időtöltés Nem volt nagy siker a szivacsosabb állagú töltetlen tintahalas tésztagolyó, és a gombócok sem voltak annyira fenomenálisak, bár az tény, hogy kihalászni azt volt a legkönnyebb a gomba után. Talán a sárgább, tojásos tésztájú, ravioli szerű gombóc kapott még dicséretet. Kóstoltuk még a kínai rizspálinkát ami felejthető volt és langyos és engem a törkölyre emlékeztetett, egy fokkal talán fogyaszthatóbb volt. Valamint egy desszertet és kockázott dinnyét is kaptunk, grátiszként. A desszert, ami feketerizs puding volt, még megér egy-két szót, még az ajándék ló ellenére is. Ez állagra a csipős-savanyú leves zselésségét tudta, ízre pedig leginkább a vízre hasonlított, tehát egyáltalán nem volt édes. A benne úszkáló héjas feketerizs állaga pedig nekem az árpagyöngyre hajazott. Kínai étterem szindróma: 6 napig kórház, és nem tudják mi bajom - Dívány. Fekete rizs puding Az élvezeti értéket rontotta a némelyikben található, elsőre aszalt szilvának/datolyának tűnő dolog, de nem… zselatincsomók voltak.
Ez eléggé intenzíven mogyoró ízű volt, de a semleges lótuszgyökérhez például teljesen passzolt. Az asztal induláskor Az általunk nyolc főre rendelt nyersanyagok az alábbiak voltak: rák (2 adag) birkahús fél tintahalízű gombóc fél tojásos tésztás gombóc egy fél-fél adag húsos gombóc bocskorosgomba gesztenye lótuszgyökér tofu masni édesburgonya tészta rizslisztes vastagcső tészta bokcsoj (kínaikel szerű saláta) valami másféle beazonosíthatatlan zöld saláta A gombócokat lehetett felesbe is kérni, így két adagban négyfélét is meg tudtunk kóstolni. A ráknál pedig " egyet fizet, kettőt kap" akció volt. Három korianderes mogyorószószt rendeltünk még (kettő is bővel elég lett volna) és alapból járt hozzá a szójás és a szezámos mártogató. Zöldben: a saláták, fehérben a csőszerű rizstészta, lótuszgyökér, köztük a rákok, jobb szélen a gomba. A Wang folyó versei: A legjobb kínai vendéglő. A lótuszgyökér íze elégé semleges volt, felröppent alternatív névként a dizájn-karalábé is. Leginkább egy olyan állagú dolgot kell elképzelni, de ízre még jellegtelenebb volt, az alakja volt egészen megejtő (ahogy szokjatoklemind megjegyezte: mint a pisztoly forgótára).
21 notes July 19, 2012 2012. július 16. A mimóza utcai Wang Fu étterem többszörösen ugrás volt a sötétbe, mert a tumbász-éttermezés, és a mimóza utcai étterem is egy feltöretlen szűzföld volt számunkra. De összességében mindkettő - mind az étterem, mind a tumbász-éttermezés (ahol végül - jó magyar szokás szerint - csak egy asztalra fogyatkozott kilencfős társaság gyűlt össze a tizenhárom helyett) - jól sikeredett. KELL!! De lássuk hogyan sült el az első tumbász-éttermezésünk részleteiben, sok képpel! Szent Imre tér, Baja. Az étteremről annyit mindenképp jó ha tudunk, mert ezzel sajnos én sem voltam tisztába, hogy kifejezetten hotpot étterem, tehát wokos konyhát nem is visznek. Ami nem a forró fazékban elkészítendő nyers alapanyag, az legfeljebb az estig működő teljesen hagyományos kínaibüfé részről kerülhet ki, vagy a hat-nyolc féle hideg előétel (sült kacsa, főtt csirkeláb, kínai kolbászok) közül. Ami fontos infó lehet még, hogy én nem találtam működő telefonszámot (két halott volt) a foglaláshoz, így - mivel szerencsére viszonylag útba esett - személyesen tudtam csak asztalt foglalni.
Az anyagi halmazok fizikai és kémiai tulajdonságait a halmazt alkotó részecskék tulajdonságaiés a részecskék közti kölcsönhatások együttesen határozzák meg. A halmazokban a fizikai és kémiai tulajdonságokat befolyásoló kölcsönhatásokat kötésnek nevezzük. A kötések közül az ún. elsőrendű kémiai kötések az erősebbek, 1 mol anyagmennyiségű anyag esetében több száz, esetleg több ezer kJ energia befektetésével lehet ezeket felszakítani. Ilyen elsőrendű kötés az eddig tárgyalt kovalens kötés, valamint az ion- és a fémes kötés. Elsőrendű kémiai kötések | Comenius 2010 Bt.. A másodrendű kötések jóval gyengébbek, átmenetet képeznek a fizikai kölcsönhatások felé: az 1 mol anyagmennyiségű anyagban működő ilyen típusú kötést sokszor néhány kJ energia közlésével meg lehet szüntetni. Másodrendű kötések működnek a molekulák között, elsősorban folyadék és szilárd halmazállapotban.
Elsőrendű kémiai kötés: Kovalens Fémes Ionos a,. kovalens kötés: közepes vagy nagy elektronvonzó képességű atomok között jön létre. A kapcsolódó atomok elektronokat tesznek közössé. A közös elektron-pár (vagy elektronpárok) mindkét atomhoz tartozik, egyidejűleg két atommag vonzása alatt áll. A kovalens kötésnek két fajtája van: azonos atomok közötti kapcsolódáskor: a kötő elektronpár mindkét atomhoz egyformán tartozik. Ezt apoláris kovalens kötésnek nevezzük. Ilyen kötésekre példa a: H 2, O 2, a Cl 2, az N 2 molekula vagy a gyémánt. különböző atomok kapcsolódásakor a kötő elektronpár a nagyobb elektron-vonzó képességű atom körül nagyobb negatív töltéssűrűséget hoz létre. Az eltérő elektronvonzó képességű atomok poláris kovalens kötéssel kapcsolódnak össze. Ilyen kötésekre példa: a H 2 O, a HCl, az NH 3, a CO 2 vagy a CH 4 molekula. Másodrendű kötések, molekularács - Kémia érettségi - Érettségi tételek. b., fémes kötés: a külső elektronhéjukon kevés elektront tartalmazó, kis elektronvonzó képességű fématomok között jön létre. A lazán kötött elektronok valamennyi atom vonzása alá kerülnek, valamennyi fématomhoz tartoznak.
A kovalens kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok közös vegyértékkel rendelkeznek ( ko: közös, valens: vegyértékű). Kémiai jellegükben azonos vagy különböző elemek atomjai között jön létre vegyérték elektronjaik közössé tételével. A kötés létrejöttének feltételei [ szerkesztés] részecskék effektív ütközése megfelelő energia pályaátfedés ellenkező spinkvantumszámú elektronok Kovalens kötés kialakulásakor két atompálya átfedésével egy molekulapálya jön létre. Ha kettő vagy több atom vegyértékelektronjai közös pályán mozognak, azt kovalens kötésnek nevezzünk. Például két hidrogén ha találkozik, "egyesülnek", mindkettőnek két elektronja lesz, azaz osztoznak azon a kettőn. Kémia kvíz: Emlékszel még a 7. osztályos kémia tananyagra?. Tehát: H• + H• → H−H (H 2) Csoportosítása [ szerkesztés] Szigma-kötés [ szerkesztés] A szigma-kötés (σ-kötés) olyan tengelyszimmetrikus molekulapálya, melynek szimmetriatengelye a két atommagon átmenő egyenes. Ez a legerősebb kovalens kötés. A szigma-kötések mentén lehetőség van az atomok rotációjára (forgására).
Az első rendű kémiai kötések két, vagy több atom között létrejövő erős kötések. a., Ionkötés Ionkötés kis és nagy elektronegativitású atomok halmazai közötti kölcsönhatáskor alakul ki. Legismertebb ionkötésű vegyület a konyhasó, kémiai nevén nátrium-klorid. Nátrium-atom 3s atompályáján egyetlen elektron van. Ez az elektron egy nem lezárt héjon helyezkedik el, ezért az atommagtól viszonylag távol van, és laza szerkezetű. Ha a nátrium ezt az elektront leadja, akkor szerkezete a 10-es rendszámú neonéhoz hasonlóvá válik. Klór-atom A 3p atompályáján csak 5 elektron van. Még egy elektronra lenne szüksége, hogy a szerkezete a 18-as rendszámú argonéhoz hasonlóvá váljon. Ha ez a két atom egymás közelébe kerül, akkor a nátrium-atom azáltal stabilizálódik, hogy leadja az elektronján, a klór pedig akkor kerül alacsonyabb energetikai állapotba, ha ezt felveszi. Na – e – → Na + Cl + e – → Cl − Az így kialakuló ellentétes töltésű ionok között fellépő elektromos vonzóerő tartja össze ionrácsos anyagok kristályrácsát.
Ez biztosítja például az apoláris molekulákból álló jód vagy a nagy szénatomszámú paraffinok szilárdságát. Pl. : nemesgázok, apoláris molekulák Dipol-dipol kölcsönhatás: Poláris molekulák közötti elektrosztatikus vonzóerőt jelent. : dipólusmolekulák, víz (hidrogénkötés is lesz! ) Hidrogénkötés: Olyan másodrendű kémiai kötés, ahol a két molekulát egy hidrogénatom kapcsolja össze. Kialakulásának feltétele, hogy a molekulában legyen nagy elektronegativitású (F, O, N) atomhoz kapcsolódó hidrogén és nemkötő elektronpár. Az a molekula, ami a nemkötő elektronpárt adja az akceptor, amelyik a hidrogént, az a donor. : víz A jégben tipikusan hidrogénkötés alakul ki, minden vízmolekula 4 másikkal képes kötést létesíteni. Az oxigének nemkötő elektronpárjai kapcsolódnak a vízmolekula hidrogénjeivel. A hidrogénkötés rendkívül nagy szerepet játszik a földi élet kialakításában is, ugyanis a vízmolekulák között kialakuló hidrogénkötésnek köszönhető, hogy a víz a földi körülmények között mindhárom halmazállapotban előfordul.
1. Foglaljuk össze és ismertessük a másodrendű kötéseket! A másodrendű kémiai kötések jóval gyengébb kapcsolódást jelentenek, mint az elsőrendű ionos, a kovalens vagy a fémes kötés. 2. a) Milyen másodrendű kötés alakulhat ki az alábbi molekulák halmazaiban? H 2 – diszperziós kötés, O 2 – diszperziós kötés, SO 2 – dipólus-dipóluskötés, CO 2 – dipólus-dipóluskötés, NH 3 – hidrogén kötés b) Standard körülmények között a felsorolt anyagok mindegyike gáz-halmazállapotú. Miért? Standard állapotnál a hőmérséklet 25 o C és ezeknek az anyagoknak a forráspontja mind ez alatt az érték alatt található. Gyenge a molekularács és a másodrendű kötések hő hatására könnyebben felszabadulnak. 3. Ha egy elsőrendű kötés energiája: 80 kJ/mol, milyen érték lehet a másodrendű kötések energiája? Milyen molekulák között alakul ki a legkisebb és a legnagyobb energiatartalmú másodrendű kémiai kötés? Mivel a másodrendű kötések gyengébbek, mint az elsőrendűek, ezért a kötési energiájuk is kisebb lesz. Azoknál a molekuláknál, amelyeknél hidrogénkötés van, az energia 20-40 kJ/mol között, míg a lazább dipólus-dipólus és a diszperziós kötéseknél ez az érték csak 0, 4-8 kJ/mol között van.