Tájékoztatom Önöket, hogy a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2022. február 17 (csütörtök)-től az alábbi megyékben elrendelésre kerül a tűzgyújtási tilalom: Bács-Kiskun Csongrád – Csanád fenntartásra került a tűzgyújtási tilalom az alábbi megyékben: Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az vagy a honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak. forrás: NÉBIH – ERDŐTŰZ
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a és a honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők. A térkép minden nap 0 óra 1 perckor automatikusan frissül, így minden esetben az adott napon érvényes tűzgyújtási tilalmakat mutatja. A "napi összefoglalók" mellett egy interaktív tűzgyújtási tilalom térkép is az érdeklődők rendelkezésére áll, amelynek segítségével pontosan be tudják azonosítani a lakóhelyük környékén található erdőterületeket. Több ezer tonna erdei biomassza gyulladhat meg, környezetünk zöld területei válhatnak fekete, kormos fatörzsekké és fehér hamuvá. Csupán egy másodpercnyi odafigyeléssel, több hetes tűzoltást és évtizedes helyreállítást előzhetünk meg.
A tűzgyújtási tilalom a közzétételtől a visszavonásig él! Az említett honlapokon az éppen aktuális állapot látható. Avar és kerti hulladék égetése A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, ebben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit is. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor tilos az avar és kerti hulladék égetése. Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején sem. Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartása mellett történhet. Ezek röviden a következők: nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut; gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok – készenlétben tartásáról; az égetést követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy valóban kialudt.
A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás előtt pedig gondoskodni kell a biztonságos eloltásáról. Fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőn kívüli, illetve a lakott területeken is, mert a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet. A tűz őrzéséről és eloltásáról, a tűzvédelmi szabályok betartásáról a tűz gyújtója minden esetben köteles gondoskodni. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a és a honlapon lehet tájékozódni. Nyitókép:
A térképen piros színnel jelzett megyékben/országrészekben van érvényben tűzgyújtási tilalom. Az elmúlt időszakban a sok éves átlaghoz képest kevesebb csapadék hullott. Az erdőben és az erdő környéki területeken található könnyű holt biomassza (elszáradt tavalyi gyep vegetáció, avar) nedvesség tartalmát a szeles, napos időjárás tovább csökkentette és sajnos megemelkedett a tűzeset szám a javasolt megyékben. A legutóbbi csapadékzónából sem esett megfelelő mennyiségű csapadék és következő 72 órában sincs esélye a meteorológiai előrejelzések alapján a tűzkockázatot érdemben csökkentő csapadéknak. A javasolt megyék termőhelyi és állomány viszonyai kedveznek a nagyterületű erdő és vegetációtüzek kialakulásának. A javasolt megyék állományviszonyai és az emelkedő szabadterületi tűzesetszám és a leégett terület növekedése miatt véleményünk szerint indokolt a fokozott tűzveszély kihirdetése és a tűzgyújtási tilalom életbeléptetése. A korábban kihirdetett megyéknél volt szórványos csapadék, de nem elegendő a holt biomassza nedvesség tartalom megfelelő szintű növekedéséhez.
A pécsi Csontváry Múzeummal szemben a park bokrai között áll Csontváry Kosztka Tivadar szobra, amely Kerényi Jenő (1908-1975) Kossuth-díjas szobrászművész 1979-ben felállított alkotása. A Pécsett látható egészalakos Csontváry szobor másolata a budapesti Kerepesi temetőben, 1953-ban elhelyezett szimbolikus sírján álló szobornak. Valójában a zseniális festő hamvai az Óbudai temető egy tömegsírjában lettek elhelyezve, mert nem volt senki a halála után a sír bérleti díját fizette volna, több évtizednek kellett eltelnie, hogy az elismerést és a hozzá méltó emlékhelyet megkapja. Szobor a festő Önarcképe után Kerényi Jenő a festő alakját Csontváry: Önarcképe alapján formázta meg, és azáltal, hogy a festőművész az önarcképét tükörből festette Csontváry balkezes lett a képen és így a szobron is. Pécsi temető sír keresése fejszbuk. Csontváry köpönyegbe burkolt nyúlánk bronzalakja a róla elnevezett parkban áll, egyik kezében festőpaletta a másikban az ecsetét alkotáshoz emeli. A csukott szeme és az arckifejezése arról árulkodik, hogy éppen az alkotói ihlett hatása alatt áll.
Ki lehetett az a személy, akit a fő sírhely mögé, azzal összeépítve temettek el? Nyilván az altemplom közepe alatt lévő sírládából, az ismeretlen nevű, szentkultusszal rendelkező személy csontjait (vagy annak gondolt csontjait? ) helyezhették át az alapító sírja mögé. Az altemplom északi és a déli fala előtt nyitott egy méter széles szelvényekben késő középkori egyházi személyek temetkezései kerültek elő. A déli fal mellett lévő épített sír feltehetőleg egy püspökhöz tartozhatott. A sírokban nem voltak csontok, azonban feltehető, hogy a Péter-féle székesegyház 1064-ben történt leégése után Mór püspök építtette új, immár a mai épülettel részben megegyező székesegyházban más helyre temették azokat. A kutatás ismer egy sírkamrát, amely fölé a 12. században a templom ledíszesebb oltárát emelték. Ez jelenleg Dulánszky Nándor püspök, a templom 19. századi újjáépítője síremléke alatt található. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Pécsi Központi Temető II. Világháborús emlékműve. Valószínűleg ide helyezték át a csontokat és Mór püspök sírhelye is itt található. Ezt a területet azonban kegyeleti okokból nem lehet bolygatni.
Ilyen formában ez a nagyméretű temetői épület egy mauzóleumnak tekinthető. A szentként tisztelt személynek és a sírhelyének az emlékezete fennmaradt a Karoling-korig, a sírhelyét rejtő épületet felújították, kifestették és templomként használták. Ez a dolog a római kor utáni kontinuitás és a tovább élő szentkultusz eddigi legszilárdabb példája Pécs településtörténetében. Ehhez a késő római mauzóleumhoz igazították az első egyhajós középkori székesegyházat, majd ezt követően, az altemplommá való átépítés során az ebben található sírládához igazították az altemplom középpontját. A pécsi püspökség első középkori építésű székesegyháza a mai altemplom középső részén, az északi és a déli pillérsor között emelkedő, ahhoz nagyon hasonló hosszméretű, egyhajós templom volt a kutatás eredményei alapján. Orseolo Péter alapította, építését Szent István uralkodása alatt kezdték el, Orseolo Péter király uralkodása alatt (1038-1041 és 1044-1046) fejezték be. A templom falait a 11. század utolsó harmadában, a Mór püspök által elkezdett székesegyház építésekor bontották vissza a padlószintig.