A kénsav vízben való oldódása exoterm folyamat, ezért nagyon felmelegszik. Oldása: mindig a tömény kénsavat öntsük a vízhez, lassan, vékony sugárban, keverés közben. Vízben való oldódás egyenlete: H 2 SO 4 + H 2 O = H 3 O + + HSO 4 - HSO 4 - + H 2 O = H 3 O + + SO 4 2- Egyes reakciói: 2NaCl+H 2 SO 4 =2HCl+Na 2 SO 4 Ezzel a reakcióval sósavat lehet előállítani és glaubersót lehet előállítani. NaCl+H 2 SO 4 =HCl+NaHSO 4 Ezzel a reakcióval nátrium-biszulfátot és sósavat lehet előállítani. A reakcióban a nátrium-biszulfát és a nátrium-klorid hevítése további sósavat tehet szabaddá. NaCl+NaHSO 4 =HCl+Na 2 SO 4 Fe+H 2 SO 4 =FeSO 4 +H 2 Szulfátok [ szerkesztés] A hidrogén-szulfátok és a szulfátok a kénsav sói. Reakcióegyenletek - Salétromsav reakciója vízzel: Sósav reakciója nátrium-hidroxiddal: Kénsav reakciója vízzel két lépésben: Salétr.... A hidrogén-szulfátok vízzel hidrolizálnak, átadják a protonjukat, ezért ezeknek vizes oldata savas kémhatású. Na + (aq) + HSO − 4 (aq) → Na + + SO 2− 4 + H 3 O + Vagyis az oldatban az oxóniumionok kerülnek túlsúlyba a hidroxidionokkal szemben. Az alumínium-szulfát, a alumínium-kálium-szulfát, az ammónium-szulfát, a réz-szulfát és a vas(III)-szulfát vizes oldata is savas kémhatású.
A gyakorlatban használt tömény kénsav 96(±2)%-os. Az ólom akkumulátorok celláit 33, 5%-os kénsavval töltik fel. A kénsavat az iparban a kén-trioxid kénsavban való elnyeletésével, majd az így keletkezett óleum vízzel való hígításával állítják elő. H 2 SO 4 + SO 3 → H 2 S 2 O 7 H 2 S 2 O 7 + H 2 O → 2 H 2 SO 4 Fizikai tulajdonságai [ szerkesztés] A kénsav tiszta állapotban színtelen, olajszerű, magas forráspontú (338 °C) folyadék. Ezen tulajdonságai a kénsavmolekulák között fellépő hidrogénkötésen alapulnak. A tömény vagy koncentrált kénsav 98 tömegszázalékos. Magas a viszkozitása. Kémiai tulajdonságai [ szerkesztés] A tömény kénsav erős vízelvonó (higroszkópos) tulajdonságú. A levegő nedvességtartalmát megköti, a szerves anyagokat, szénhidrátokat pedig elszenesíti: a hidrogént és az oxigént elvonja belőlük, és a szén marad vissza. Még a sók kristályvizét is képes elvonni. A kénsav és sói | slideum.com. A kénsav a hangyasavat is elbontja, szén-monoxid fejlődése közben. Így állítanak elő a laboratóriumokban is CO-ot. Mivel a kénsav a legerősebb savak egyike (a tömény kénsav saverősségi határt jelent az egyszerűen erős savak és a szupersavak között), a gyengébb savak viselkedhetnek vele szemben bázisként (például a salétromsav).
A kén-dioxidot tovább oxidálják, ilyenkor kéntrioxid keletkezik A reakciót alacsony hőmérsékleten (400-500 °C) végzik, a reakciósebességet vanádium-pentoxid katalizátor alkalmazásával növelik. A kén-trioxidot gyakorlati okok miatt nem vízben, hanem tömény kénsavban nyeletik el. Az így keletkező dikénsavat (óleum) vízben a megfelelő töménységűre hígítják.
A lánc-egyenletet aminek nem jó a sztöchiometriája én sem fogadnám el, az anyagmegmaradás elvének megsértése miatt. 5. 16:06 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 anonim válasza: Utolsó: nem láncegyenletet írt le, vessző van a két egyenlet között! Szerintem úgy helyes, ha külön leírod a két egyenletet. Tudniillik ha egy mól kénsavhoz adsz egy mól vizet, akkor nem tud a második disszociációs lépés is lejátszódni, csak ha elég víz van jelen. Tehát szerintem úgy volt korrekt, ahogy a dolgozatban leírtad. 24. 14:23 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Gyurgyák János: A dualizmus kora (Osiris Kiadó-Magyar Távirati Iroda-Országos Széchényi Könyvtár, 2008) - Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A történészek - tisztelet a meglehetősen kevés számú kivételnek - nem tekintik komoly történeti forrásnak a fényképeket, s általában a képi dokumentumokat. Számukra mindennél fontosabbak a szentnek... Tovább Tartalom Előszó 9 A kiegyezés 13 A koronázás 20 A királyi család 26 Erzsébet királyné kultusza 30 Trónörökösök 32 Politikai élet 34 Választások, korteskedés 36 Tisza Kálmán miniszterelnök 40 Antiszemitizmus 42 A millenniumi kiállítás 44 Politikai élet 52 Tisza István miniszterelnök 60 Választási-választójogi küzdelmek 62 A Kossuth-kultusz 68 Szoboravatások, ünnepségek 74 Temetések, újratemetések 78 Természeti csapások 84 Városaink a XIX. század közepén: Pest-Buda 90 Városaink a XIX.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Az általános fejlődést nagyban segítette a közlekedési infrastruktúra, a vasutak ugrásszerű fejlesztése. Törvényi szabályozás szempontjából megszűntek a fejlődést akadályozó feudális viszonyok, megindult a polgári társadalom kiépülése. Létrejött egy viszonylag modern bankrendszer, tőke- és pénzpiac és közigazgatás. Jelentős előrelépés történt a szélesebb néprétegek oktatásában, a közművelődésben, a vallási szabadságjogok terén. Ebben a korszakban egyesült Buda és Pest, lett világvárossá és Európai-szintű ipari központtá Budapest székesfőváros. A jelentős eredmények mellett számos probléma is jellemezte az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországát. A fejlődés elérő ütemű volt az egyes országrészekben és társadalmi rétegekben, ennek hatására kettős társadalomszerkezet alakult ki, azaz egymás mellett létezett a modern, nagyvárosi polgárság és a feudális hagyományokat őrző jellemzően vidéki kis- és középnemesi réteg és a nagy számú, földbirtok nélküli zsellérparasztság. A jobbágyfelszabadítás után is megmaradt a porosz mintájú arisztokrata nagybirtokrendszer.