Csizmadia Karolina kérdése: Figyelt kérdés Mielőtt egy csikó levedli a szőrét és zsufa fakó lesz, az előtt milyen színű? 1/2 anonim válasza: A csikó színe változó, attól függően, hogy felnőtt korára milyen árnyalatú lesz (lehet szürkés, zsufafakó, koszosnak tűnő pej, stb). A zsufafakó színhez kell pej alapszín és cream gén. Tehát egy pej+zsufafakó/cremello/perlino/palomino, stb. párosításból nagy esélyed van (ha jól tudom). 2020. máj. M.Á.K. azaz Magyar Állatbarátok Klubja - G-Portál. 2. 21:58 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 felhasználó190 válasza: [link] elég részletesen leírja a dolgokat 2020. 4. 10:29 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A fehér jel a fejen lehet hóka, félhold, csillag, csík, egyenetlen csík vagy fehér pofa, méretétõl és helyétõl függõen. -PATASZÍN A pata szaruja a szürkétõl vagy a feketétõl a fehérig különbözõ színû lehet. Némelyik ló patáján sötét csíkok láthatók.
szin, a szürke és barna keveréke, száraz földhöz hasonló. A fakószin a házi lónál ritka, de az elvadult lónál gyakori, s a ló ős szinének mondják. Számos változatai 3 csoportra osztatnak, u. m. szürke F., sárga F. s izabell F. Kislovas-tabor - G-Portál. -ra. A szürke, hamvas vagy egérszinü, a sárga, sárgás v. halványpirosas szinü, az izabell «zsufa» pedig sárgás, de előbbitől azáltal különbözik, hogy a ló bőre nem tartalmaz festőanyagot; sörénye és farka világos szinü. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
A bõr fekete. A barnával pettyezett szürke szõrt legyes szürkének nevezik. A világosszürke szõrzetet sötét gyûrûkkel mondják almázottnak. -PALOMINO/IZABELLA FAKÓ Aranyszínû szõr fehér sörénnyel és farokkal. - PIEBALD Nagy, szabálytalan fekete, fehér foltok. - DERES A testszõrzez alapszíne fehér szõrszálakkal vegyítve, abban az esteben, ha a sárga alapszín keveredik a fehér szõrzettel, mely egy rózsaszínes árnyalatot eredményez, vércsederesrõl beszélünk. Zsufa fakó ló eladó. A fekete vagy barna testszínt fehér szõrökkel, ami kékes árnyalatot ad, vasderesnek nevezik. - SKEWBALD Nagy, szabálytalan elhelyezkedésû foltok, színük fehér vagy a feketét kivéve bármilyen színû. -SZALMASÁRGA Világos, kissé vöröses sárga szín. -FOLTOS Kicsi, nagyjából kerek foltok, amelyeknek más a színük, mint a test fõszíne, és a test különbözõ részein vannak szétszórva. -FEHÉR JEGYEK Fehér foltok a ló lábán, fején és olykor a testén. Felbecsülhetetlen értékük van a lovak megkülönböztetésében. Mindig részletesen feljegyzik a nyilvántartásokon és az állatorvosi bizonyítványokon.
A fehér jel a fejen lehet hóka, félhold, csillag, csík, egyenetlen csík vagy fehér pofa, méretétől és helyétől függően. PATASZÍN A pata szaruja a szürkétől vagy a feketétől a fehérig különböző színű lehet. Némelyik ló patáján sötét csíkok láthatók.
SZÜRKE Szőrének színe a szinte fehértol a sötétszürkéig terjedhet. A bőr fekete. A barnával pettyezett szürke szőrt legyes szürkének nevezik. A világosszürke szőrzetet sötét gyűrűkkel mondják almázottnak. PALOMINO / IZABELLA FAKÓ Aranyszínű szőr fehér sörénnyel és farokkal. PIEBALD Nagy, szabálytalan fekete, fehér foltok. DERES A testszőrzet alapszíne fehér szőrszálakkal vegyítve, abban az esteben, ha a sárga alapszín keveredik a fehér szőrzettel, mely egy rózsaszínes árnyalatot eredményez, vércsederesről beszélünk. A fekete vagy barna testszínt fehér szőrökkel, ami kékes árnyalatot ad, vasderesnek nevezik. SKEWBALD Nagy, szabálytalan elhelyezkedésű foltok, színük fehér vagy a feketét kivéve bármilyen színű. SZALMASÁRGA Világos, kissé vöröses sárga szín. °Szuper lónevelde!gyere és nevelj egy lovat!° - G-Portál. FOLTOS Kicsi, nagyjából kerek foltok, amelyeknek más a színük, mint a test főszíne, és a test különböző részein vannak szétszórva. FEHÉR JEGYEK Fehér foltok a ló lábán, fején és olykor a testén. Felbecsülhetetlen értékük van a lovak megkülönböztetésében.
2000 és 2016 között a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni központtal, 7 karon kezdte el működését. 2017-től az intézmény újra Soproni Egyetem néven működik. A monumentális épületegyüttes mellett hatalmas botanikus kertet találunk.
Forrás: Védett madárvilág. Védett hazai, és más növények. A Botanikus Kert országos jelentõségû természetvédelmi terület. A régi Botanikus Kert területén 1897/98-ban épültek fel a Honvéd Főreáliskola épületei Alpár Vince tervei szerint. A katonai iskola területét arborétumszerűen fásították be. A munkát Liszkay József iskolaparancsnok írányította, kertészeti tervezője Lakó István volt. Az idősebb fák, mint a platánok, vadgesztenyék, hársak, juharok, fenyők ebből a régi telepítésből származnak. A park változatos növényállománnyal rendelkezett, s a fák már ekkor táblákkal voltak ellátva. 1918/19-ben Sopronba költözött Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Főiskola, s 1922 őszén megkapta a Honvéd Főreáliskola területét. Fehér Dániel, a Növénytani Tanszék akkori vezetője kezdeményezte a park botanikus kertté való átalakítása. Ő az új telepítést növényrendszertani alapon (Wettstein bécsi professzor rendszertana szerint) végeztette, az akkori adottságokhoz alkalmazkodva. A kert azóta többször bővült (1959-ben és 1965-ben), így a Botanikus Kert jelenlegi területe (az épületek területével együtt) 17, 2 hektár, mely ma három részre osztható: az alsó vagy régi Botanikus Kertre, a felső vagy Panoráma úti kertre és a Kollégium udvarán lévő kertre.
1956 őszének eseményei komoly hatással voltak a Botanikus Kertre is: a külföldre távozó oktatók között volt a botanikus kert ügyeit irányító szellemi dolgozók egy része is, közöttük Tuskó Ferenccel. Az itthon maradt munkatársak és fizikai dolgozók helytállásának köszönhető, hogy a főiskola botanikus kertjének növényállományában 1956 őszén nem következett be különösebb kár. Azonban a személyi veszteségek hosszú évekre kihatottak a kert fejlődésére. Az előző vezető hirtelen távozása után, 1956-tól a Kert ügyeinek intézését NEMKY ERNŐ tanszékvezető egyetemi tanár tanársegédei, VANCSURA RUDOLF és KISS LÁSZLÓ segítségével végzi. Ebben az időben a növényanyag gyarapítása mellett, elsősorban a kert karbantartására szorítkoznak a munkálatok. 1958-ban a Botanikus Kert közel 4 ha-ral gyarapodott a délnyugati oldalával szomszédos terület hozzácsatolásával. Az új területet 1959. évben vették birtokba, és 1960-ban a bekerítése és a védőállomány telepítése is megtörtént. 1959-60-ban megkezdődött, és 1961 őszén befejeződött egy kétszárnyú, kezelőhelyiséges, korszerű melegvíz-fűtéses, kutatási célokra is alkalmas, 470 m2 felületű üvegház építése.
1/1 fotó Soproni Botanikus Kert - Sopron 9. 6 39 értékelés alapján Bemutatkozás Magyarország egyik legszebb élő növénygyűjteménye 17 hektáros területen húzódik a Soproni Egyetem impozáns épülete mellett. Az 1978 óta természetvédelmi oltalom alatt álló park egész évben ingyenesen látogatható. Gazdag növényállománya miatt igazi bakancslistás hely a természetbarátoknak. Látnivalók A gyűjtemény jelenleg 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növényfajnak ad otthont, melyeket szemléltető táblák segítségével ismerhetnek meg a látogatók. A parkban tett séta rendkívül pihentető és minden érzékszervre ható élményt kínál. A virágágyások illatkavalkádja, az énekesmadarak hangversenye és a zöld megannyi árnyalata miatt tapintható közelségbe kerül az anyatermészet. A fák rejtekében apró erdőlakók bújnak meg, de akár őzikék is feltűnhetnek a cserjék között. Dendrológiai állománya öreg hársfákat, gesztenye-, bükk-, és tölgyfákat, valamint rengetegféle fenyőt foglal magába. Csaknem 150 védett vagy fokozottan védett növény képviseli a hazai flórát, mint például a győzedelmes hagyma és a magyarföldi husáng.
Az 1940-es évek elején építettek 4 üvegházat, melyből egy kísérleti üvegházként szolgált. Sajnos a második világháború bombái komoly károkat okoztak a kertben, a növényzet egy része odaveszett, és az üvegházak megrongálódtak. A kert eredményes és átfogó újjáépítése azonban csak 1948 tavaszán indulhatott meg, amikor a közoktatásügyi minisztérium rendkívüli támogatást nyújtott az újjáépítés céljaira. A Botanikus Kert igazgatója 1953-tól TUSKÓ FERENC docens lett. Munkatársaival VANCSURA RUDOLF és SZY FERENC főiskolai tanársegédekkel hozzálátott a botanikus kert továbbfejlesztéséhez. A kertet dendrológiai gyűjteménnyé kívánták fejleszteni, így elsősorban a fás növények gyarapítását szorgalmazták. Ezen belül is a kert éghajlati adottságainak megfelelően egy mind teljesebb Conifera-gyűjtemény létesítésére törekedtek. A földrajzi csoportok szerinti telepítést kezdték el következetesen alkalmazni, szem előtt tartva a telepítések esztétikai hatását is. Újjászervezték az alpinétumokat is: a több, apróbb sziklakertet felszámolva, 2-3 nagyobbat építettek a kémiai épület (C) előtti parcellában (ma 1-2-es).
Itt él az ország legnagyobb tengerparti mamutfenyő példánya is. A lágyszárúak közül természetesen jelen van Sopron emblematikus virága – az erdei ciklámen, de több más mellett a farkasbogyó és a magyar nőszirom is. A Botanikus Kert növényállományának jelentős része spontán és szubspontán betelepülésből származik: zuzmók, mohák – 57 taxon; nagygombák – 170(! ) taxon és lágyszárú növények – több, mint 2000 taxon. A világ különböző flóraterületeire jellemző növényfajokat különböző kertrészek mutatják be: Japán mérsékeltöv, Korea, Mandzsúria, Amúr-vidék flórája, Kelet-Szibéria fás növényei, Kína lombhullató és tűlevelű erdeinek növényei, Nyugat-Szibéria és Észak-Európa flórája, Észak-Amerika mérsékelt övének fa- és cserjefajai (Atlantikus flóraterület, Pacifikus flóraterület). 1987 óta a Botanikus Kert Központi Törzsültetvény is. Természetvédelem 1978-tól országos jelentőségű védett terület. A Kertben a természetes úton kialakult gyepszintben 13 védett faj növényeit láthatjuk több száz példányban.