Aradszky Lászlóért a '60-as években bomlottak a nők, miután azonban megismerte feleségét, Évát, másnak esélye sem volt, hogy az énekes szívének közelébe férkőzzön. Már 45 éve élnek boldog házasságban. Éva 26 éves volt, amikor a magyar televíziózás legendás alakja, Antal Imre bemutatta a Fiatal Művészek Klubjában Aradszky Lászlónak. A szőke hölgy ugyanis 1977-ben a Magyar Televíziónál kezdett el dolgozni, számos híresség frizuráját és sminkjét ő készítette. - A Törőcsik, a Bodrogi meg az Antal Imre ott rexeztek, én meg az Évát kiszúrtam. Ahogy az életben sok mindenhez, ehhez is nagy szerencse kell, hogy az ember megtalálja azt, akit szeretni tud élete végéig. Én úgy érzem, megtaláltam - árulta el a 79 éves sztár a Mokkában. Nézd meg azokat a magyar sztárokat, akik négy évtizede élnek boldog házasságban! 17 év után lángolt fel ismét a szerelem Nézd meg képes összeállításunkban azokat a sztárokat, akik egy válás vagy egy válságba került házasság után találtak vissza társukhoz! OLVASD EL EZT IS!
Amiképpen Bartók Béla és Kodály Zoltán műveikben megismertették a magyar népzenét és népdalt a nagyvilággal, ugyanúgy tette a festészet kifejező eszközeivel Antal Imre festő- és grafikusművész a mintegy 17-20 ezer lelket számláló gyimesi csángó közösség népszokásaival, életérzéseivel, mindennapjaival és mély katolikus vallásos érzületével. A művész már-már szürrealisztikus festményeit, rajzait nagyon sokszor amolyan ifjú szentek módjára benépesítik a jellegzetes katrincás, fejük körül glóriával tündöklő csángó fiatalasszonyok és lánykák. Ha Antal Imre festőművész névrokonát, a gyimesközéploki Antal Imre helytörténészt, néprajzkutatót a híres könyve után a Gyimesek krónikásának nevezik, akkor a műveinek témaválasztását tekintve a most elhunyt festőt nyugodtan mondhatjuk e krónika leghitelesebb illusztrátorának. A Tatros-völgyi Gyimesfelsőlokon október 29-én életének 74. életévében elhunyt Antal Imre neves gyimesi csángó festő- és grafikusművész. Alkotásai révén, illetve az általa tanított, felkészített gyimesi gyermekeknek a nemzetközi rajzversenyeken elért szép eredményei jóvoltából a művész nemcsak Erdélyben, az anyaországban, hanem világszerte ismert és nagyra becsült volt.
- Először szóhoz sem jutottam a meglepetéstől, hiszen sosem kötöttem házasságot. Ma már ugyan bánom, de mindig úgy gondoltam, hogy az édesanyám iránt érzett szeretetemet egy másik nő nem bírta volna elviselni. De ez más kérdés. Most tanácstalan vagyok, mert nem tudom, hogyan keveredtem bele ebbe a bírósági ügybe. A Szeszélyes legendás sztárja az első döbbenet után segítséget kért, hogy kiderüljön miről is van szó. Barátai nyomozásba kezdtek, míg a bíróságtól megtudták: névazonosságról van szó, valószínűleg a kézbesítésnél néztek el valamit. A nagybeteg Imre most megnyugodott, és reméli, nem kap több bírósági levelet. - Elég nekem a betegségem, meg az öregségem, na meg itt van Józsi is - mondta viccelődve Antal Imre. - Az országban több Antal Imre is van. Nem tudom, most ki hibázott, a bíróság vagy a postás, de csak azért, mert ismert ember vagyok, még nem kell kedveskedni" nekem minden levéllel, amelyet bármelyik névrokonomnak címeztek. Olvassa el kapcsolódó cikkeinket is! Imruska boldogsága: új kutyát kapott Imruska meg akar gyógyulni Dózsa Gabriella
Városban 03:33 két üresen maradt szék az előadáson, a tanácselnök meg a felesége Kukorica a víz alatt 03:16 Szovjetúnióbeli élmények: 08:45 és 6:29 repülőgépen történt, nyelvi félreértések. Fogadás a minisztériumban, húszezer fogás. A vendéglátó minden fogásnál tósztot mondott, ezért a vendégek ittak evés előtt, evés után és evés helyett. Mire letették a poharat, és ettek volna, a pincérek már vitték is el az ételeket. Akinek mégis sikerült enni. az is csalódott. Aki nem ette meg a tányérján lévőt, mivel nem szerette azt az (kocsikenőcs ízű) ételt, várta a a következő fogást. A grúzok meg azt hitték, azért nem eszi, mert már jóllakott. Igy éhesen maradt az illető, mivel nem kapott több fogást. anyósom az tudja 19:11 infarktus, lift, helga nővér 16:51
Különösen emlékezetes volt 1993-ban Erdélyi színfoltok címen a Kulcsár Edit vezette budapesti Vármegye Galériában rendezett kiállítása. A művész a határok átjárhatóbbá válása után többször is járt a makói és a zalaegerszegi alkotótáborban. Erdélyben pedig a homoródszentmártoni művésztelep rendszeres látogatója volt. Amint fentebb említettük, Antal Imre művészi témaválasztásának középpontjában állt a Gyimesek népének szokásvilága, vallási élete, az ünnepek, az egyetemes kereszténység legfontosabb történéseinek megjelenítése. Híres alkotása például a Keresztalja (a csíksomlyói búcsúra tartó menet – H. J. ), a Pünkösd, a Menekülés Egyiptomba. A magyar történelemből merítve pedig a többi között megfestette a Honfoglalás, a Szent István, az országépítő és Az 1848-49-es szabadságharc című művét. Hering József –
Mint mesélte, egy alkalommal a neve napján cigány muzsikusok jöttek köszönteni őt, ő pedig megkérdezte tőlük: Ittatok-e már? Nemmel válaszoltak, mire a szódagyáros pontosította a kérdést: Itt a tok-e már, mármint a hegedű tokja? Arra pedig, hogy mennyire fontos volt számára a szikvízüzem, a legdrámaibb példa az, hogy mi történt, miután államosították a gyárat. Ez úgy történt, hogy Szűcs Antal 1952 októberében írt egy levelet, amelyben úgymond önként felajánlotta a létesítményt "a dolgozó nép javára". Hogy ez a gesztus valójában mennyire volt önkéntes, azt jelzi: nem sokkal ezt követően, egy év múlva önkezével vetett véget az életének, felakasztotta magát. Egy szebb korról mesélnek a tárgyak A kiállításon számtalan színes, díszes szódásüveg látható, köztük több olyan is, ami Szűcs Antal makói üzemének emblémáját viseli magán. Ezeket nem volt egyszerű beszerezni, hiszen az évtizedek során elkallódtak. A kiállítást megnyitó beszélgetésen részt vett egy szombathelyi illetőségű gyűjtő, Csidei Péter, akivel Szűcs Sebestyén az interneten keresztül vette fel a kapcsolatot.
Cseh Fercsák Ildikó Ég a napmelegtől az Aranka karja, gyorsan fog egy leplet, azzal betakarja. Nincs nála a naptej táskája mélyében, bujkál is rendesen árnyas fák tövében. Árnyas fák tövében 10-12 óra, pedig neki nem is az lenne a dolga. Nem messze üresen vagy félig rakottan nagy teherautók álldogálnak sorban. Ösztövér sofőr hórihorgas orral Aranka szemébe néz, valamit forral. Az óriás vadállat súgja halkan neki, gyere csak, galambom, itt a hideg fagyi. Az összes sofőrnek most van pihenője, röhögnek, milyen is a kolléganője. Cigiznek, kártyáznak, mást nem is csinálnak, néha oda-odaszólnak ők az Arankának. Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, villás targoncával az ifát rakja éppen. Szörnyű raklap inog a targoncavillán, ezért bukott meg ő a rakodóvizsgán. Ég a napmelegtől. A széles platóra meredten bámul, tudva, hogy most őrá mily nagy teher hárul. Közben a fa alatt Aranka szelídül, nagy darab sofőrünk ölébe beleül. Boldogan mosolyog, kis agya azon jár, karikagyűrű vajon őrá mikor vár? Simítja a sofőrt kezével kétszer, így lesz ujján talán a csillogó ékszer.
Öklözi a kaput, rúgja, veri, rázza, Míg durván ráförmed a királyi strázsa: Hé paraszt! Süvölvény! Ez királyi porta! Nem zsellér fickónak áll itt hős lovagi torna! Én paraszt? Füstölög és fogat csikorgat, Iszonyú hímtagja vészjóslón horkad. S mintha vasból volna ágyékának kincse, Tajtékzó dúvadként csap le a kilincsre. Lesúlyt hős Botondként, képes volna ölni, Röpköd az ércforgács, támad rés ökölnyi. A szintagmák típusai :: galambposta. Iszonyút rikoltva ugrik be a résen, S siet, hogy a nemes harcból le ne késsen. Amíg a várkertet fürkészve átszelte, Látta Lajos királyt, ki tökét jegelte. Meglepte őt Miklós, keservesen nyögött, "Ha kedves az életed, baszd meg azt a dögöt! " Voltam én is egykor délceg, ifjú, nyalka, Most búsan ténfergek rossz picsákat nyalva. Ha kedves az életed, gondold meg a dolgot, S ványadt pöcsét rázva keservesen morgott, Megköszönte Miklós a király tanácsát, Felfeszíti faszával a bejárat rácsát. Ezt látja Johanna, s felsóhajt epedőn: Remélem nem visznek ki téged is lepedőn. Miklósnak dermeszti szívét, amit látott, Eléje Johanna nagy picsája tátog.
Akik imádják a nyarat, akik ezt az időszakot várják egész évben, várják a napsütést, a forróságot és mindazt, ami ezzel jár, azok most örülhetnek és örüljenek is, mert tessék, itt van. Megkapták. Hangolódnék a nyárra egy kicsit én is, de én nem imádom, nem ezt az időszakot várom egész évben, nem várom a napsütést és a forróságot és semmit sem, ami ezzel jár és most tessék, itt van. Megkaptam. Persze el fog múlni. De ha már itt van, hozzuk ki belőle, amit lehet, nem? Eg a napmelegtol a kopar szik sarja. Ezért egy kihívást találtam ki magamnak, de tartsatok nyugodtan velem, ha kedvetek van. Ezen a nyáron össze fogok gyűjteni nem kevesebb, mint száz (ha már csináljuk, csináljuk nagyban), tehát száz csodálatos, szépséges, szívet melengető forró nyári pillanatot, amire azt mondhatom majd ősszel, hogy ha másért nem is, ezekért megérte. Tegnap kezdtem és egyenlőre hármat találtam. Carte d'Or belga csokoládés jégkrémet enni. Magáért beszél. Megnézni az Everest című hegymászós filmet, amely tele van hóviharokkal és életveszélyes lavinákkal – kánikulában mit nézzen az ember?
Felujjong a király - Lovaggá lesz ütve! Igy szóla Miklósnak, ki áll szemlesütve. Kívánsz szűz leánykát? Telt valagút? Ringót? Minden a tied, mert megölted a ringyót! Mert a szerelmet ajzó szél, ha eljöve tavasszal A fél világ nem tudta őt ellátni fasszal. De te méltó voltál a királyi dögre Dicső magyar faszod álljon mindörökre!