500 forinttal, három gyermek után 33. 000 forinttal magasabb nettó bér illeti meg az adókedvezményre jogosultat havonta, minden kedvezményezett eltartott után. Hogy könnyebben ki tudjátok számolni a nektek járó összeget, érdemes a NAV családi kedvezmény-kalkulátorát használnotok. Hogy igényelhető meg a kedvezmény? A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az adófizetésre kötelezett személy adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata, amelyet általában év elején kell megigényelni, de változás esetén az év bármelyik hónapjában benyújtható a nyilatkozat. A családi kedvezmény megosztására is van lehetőség: ha jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult, míg a gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak.
Tudom, hogy elkéstem a dologgal, de a munkáltató által év közben érvényesített családi kedvezmény összegével nem foglalkozunk az év végi adóbevallásban. Az csak "tájékoztató adat", nem biztos, hogy a lényeget fedi. Neked kell kiszámolnod, hogy az adóévben mennyi családi kedvezményre jogosult a CSALÁD. Tehát Te és a "párod". Azt az összeget lehet megosztani egymás között az adóbevallásban úgy, hogy a lehető legtöbbet érvényesíteni tudjátok belőle. Vonatkoztass el az igazolástól ilyen szempontból. Én törvényileg tiltanám ennek a feltüntetését, mert mindenkit ez zavar meg, pedig konkrétan nem kell vele foglalkozni, számolni meg pláne nem!!! Nem feltétlenül annyit igazolnak le, amennyire jogosult vagy, hanem azt igazolják le, amennyit Ők érvényesíteni tudtak év közben. Ez nem biztos, hogy egyenlő azzal, amire ténylegesen jogosult vagy. A GYES-nek ehhez semmi köze, az "felejtős"... :)
A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély által kitöltött, és a foglalkoztató részére leadott "Családi kedvezmény nyilatkozat, amelynek tartalma alapján kerülhet sor a kedvezmény érvényesítésére a számított adóalappal szemben a számfejtés során. A családi kedvezmény számfejtésben történő érvényesülése érdekében első lépésként a kedvezményre jogosító "kedvezményezett eltartott" valamint "eltartott" gyermekek adatait kell rögzíteni a programban. Ezt a rögzítést a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Eltartottak pontban kell elvégezni. Ezen a képernyőn a következőket kell kiválasztani, illetve kitölteni: - Eltartott típusa - Adóazonosító jel - Eltartott neve - Eltartotti minőség - Jogosultság jogcíme - Változás dátuma (A kedvezmény, vagy kedvezmény változás kezdetének dátuma) (Közös érvényesítés esetén ne felejtse el megadni a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban. ) A fenti adatok rögzítését követően magát a családi adóalap kedvezményt a Dolgozó adatai/Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban kell rögzíteni a következőképpen: A kedvezmény rögzítéséhez a + jellel fel kell vennünk egy aktív sort.
A kedvezmény számfejtéséhez az Adószámítási adatok és kedvezmények felületen meg kell adni azt az összeget, amelytől a munkavállaló nyilatkozott. - A családi adóalapkedvezményt (volt) házastársával/élettársával közösen érvényesíti: Amennyiben a dolgozó közösen érvényesíti a kedvezményt házastársával vagy élettársával, akkor a táblázat alatt található jelölőnégyzetben jelölni kell, hogy mely hónapok esetén áll fenn a közös érvényesítés. Ez a jelölés átemelésre kerül a 08-as bevallásra is. Közös érvényesítés esetén – mint fentebb írtuk – rögzíteni kell a házastárs/élettárs adatait is a Dolgozó adatai/Munkaügyi alapadatok/Házastárs, élettárs menüpontban annak érdekében, hogy a 08 bevallás gyűjtésekor ezek az adatok felkerüljenek a bevallásra. - Családi járulékkedvezmény igénybevételének hónapjai: Ezen a jelölősoron alapértelmezetten minden hónap jelölésre került. Értelemszerűen a családi járulékkedvezmény csak akkor kerül elszámolásra, ha erre lehetőség van: a dolgozó igénybe veszi a családi adóalap kedvezményt, amelyet azonban nem tud teljes egészében érvényesíteni az adóalapból.
Amennyiben valamelyik hónapban, vagy akár a teljes évre nem érvényesítettétek a családi adókedvezményt, a következő adóbevallásnál erre van még lehetőség, és egy összegben igénybe vehetitek. Kapcsolódó cikkeink családi ellátások témában:
Ha felmerül az a nem kívánt helyzet, hogy valamely szerződő fél – egy külső körülményre való hivatkozással – nem képes teljesíteni, elsődlegesen azt szükséges vizsgálni, hogy maga a felek közötti szerződés szabályozza-e a felmerült külső körülmény esetét és jogi következményeit. Ha a szerződés tartalmaz erre vonatkozó érvényes kikötést, akkor a feleknek elsődlegesen az abban foglaltakat kell követnie. Ha azonban a szerződés nem tartalmaz vis maiorra vonatkozó szabályokat, vagy azok túl általánosak (például mert nem egyértelmű, hogy önmagában a vírus terjedése vagy csak az annak nyomán bevezetésre kerülő hatósági intézkedések minősülhetnek vis maiornak), akkor a jogkövetkezmények megállapításához a jogszabályokat és a bírói gyakorlatot szükséges figyelembe venni. A Polgári Törvénykönyv a vis maior fogalmát nem határozza meg, azonban bíróságok már foglalkoztak a kérdéssel. [1] A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői összegyűjtötték a vis maior helyzetekben a Polgári Törvénykönyv alapján alkalmazható jogkövetkezményeket.
az irányadó, amely szerint akkor mentesülhet a felelősség alól egy társaság, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható vis maior - mint például a természeti csapás, vagy a járvány - okozta a szerződésszegést, és nem volt elvárható, hogy az ezáltal okozott kárt elhárítsa. Ebből következően nem lehet a felelősség alól mentesülni, ha a körülmény a szerződés megkötése időpontjában előre látható volt, és úgy vélik, hogy az idén megkötött szerződéseknél nehézséget jelenthet a vis maiorra hivatkozás, mivel januárban már számolni lehetett a koronavírus miatti szállítási problémákkal és egyéb fennakadásokkal. Ezért is célszerű a szerződésekben a vis maior helyzeteket és a szükséges eljárásokat minél konkrétabban szabályozni az ügyvédi iroda szakemberei szerint.
Vis maior esetekben természetes, hogy a szerződő fél ellenőrzési körén kívül esnek azok az események, amelyek a szerződésszegéssel okozott kárhoz vezetnek. Fontos megjegyezni, hogy a vis maior deliktuális felelősség esetében ugyanúgy mentesülési okot jelent, hiszen a "többen a kevesebb elve" itt is érvényesül. Deliktuális felelősség esetében elegendő úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható, ehhez képest nyilvánvaló, hogy pl. egy természeti katasztrófa a mentesülés ezen szintjét bőven meghaladja. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon sok esemény nem minősül vis maiornak attól még, mert valaki erről az eseményről "nem tehet". Egy vonat késéséről például általában nem tehet egy utas, de ha valaki szerződésben vállalta egy előadás megtartását egy másik városban, akkor nincs az ellenőrzési körén kívül az, hogy erre az előadásra határidőben odaérjen. El lehet indulni korábbi vonattal vagy más közlekedési eszközzel, ott lehet aludni előző este stb. Azaz, a szerződés teljesítésének körülményei körében objektíve nem lehetetlen az ember számára, hogy a szerződéses kötelezettségének eleget tegyen.
A szakértők álláspontja szerint az még a jövő zenéje, hogy a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a fent említett jogkövetkezmények alkalmazása milyen mértékben fog jogvitákhoz vezetni. "Ha a jogviták száma megnő, az komoly kihívás elé állítja majd a bíróságokat is, hiszen hasonló helyzetekkel Magyarországon régóta nem kellett szembenézni, így a bíróságok nem fognak tudni teljesen analóg esetekhez visszanyúlni. Mindenesetre elképzelhetőnek tartjuk, hogy a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján a szerződő felek a jövőben nagyobb hangsúlyt fognak fektetni arra, hogy a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelését részletesebben szabályozzák" – véli Faragó János. [1] A Kúria egy eseti döntése szerint a vis maior olyan mértékű, ellenálhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani. A vis maior körébe tartozó események az érvényesen létrejött szerződés teljesítését nem csupán megnehezítik, hanem emberi erővel el nem hárítható módon lehetetlenné teszik.
Szerződéses kapcsolatokban a kárfelelősség alóli mentesüléshez nem elegendő úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Szerződéses jogviszonyban kizárólag akkor mentesülhet valaki a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. És akkor itt érkeztünk el a vis maiorhoz. A vis maior az egyik alesete ennek a bizonyos "ellenőrzési körön kívül esőségnek". Fontos hangsúlyozni, hogy a két fogalom nem teljesen fedi egymást, a vis maior az ellenőrzési körön kívüliség részhalmaza. A vis maior tipikus esetei természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb. ), továbbá bizonyos politikai-társadalmi események (pl. háború, forradalom, felkelés, szabotázs). Ellenőrzési körön kívül esik, de nem vis maior pl. egy államhatalmi aktus, behozatali tilalom egy termékre.
(Ez azt is jelenti, hogy a bank hozzájárulása is kellett ahhoz, hogy az Amphora tulajdonjoga a ProReHistről a GoldenBróra szálljon. ) A vevők, még ha bele is mennének a szerződés felbontásába, attól tartanak, hogy ezzel minden jogalapról lemondanak, és a végén nemcsak a lakást, de befizetett pénzüket sem látják. De ettől már a tulajdonosváltás miatt is tartanak: ők a ProReHisttel kötöttek adásvételi szerződést, a projektcégnek a vagyona a szóban forgó Amphora-ház volt, így érdemi vagyona nem maradt, azután, hogy az épület a GoldenBro Zrt. -hez került. Egyáltalán nem elszigetelt példa, hogy a befejezés előtt álló ingatlanok vásárlói ezzel a helyzettel szembesülnek. A beruházók az egy-három évvel ezelőtti szerződésekben foglalt ingatlanárakhoz képest ma már jóval, akár 30 százalékkal drágábban adhatnák el a most már valóban szintén kész lakásokat. És valóban, a nagyjából 790 ezer forint/négyzetméteres ár után az Amphorában kínáltak már négyzetméterenként egymillióért is lakást, azóta egy kicsit lejjebb ment az ár, de így is jóval magasabb, mint 2017-ben.
Pereskedésbe nem akart belemenni, attól tartva, hogy ha meg is nyeri – jogászokkal konzultálva ezt nem tűnt valószínűtlennek – akkor sem biztos, hogy érvényesítheti igazát. Aki csúnyát mond, az nem láthat semmit De van, aki nem fogadta el a Hermina Center Kft. álláspontját. "E-mailben üzent a cégvezető, hogy menjek be és írjuk alá a szerződés közös megegyezéssel való felmondását, ezt telefonon is többször megerősítette" – mondta egy másik ügyfél. Ő a lakás árának úgy háromnegyedét fizette ki, részben hitelből. Megnézni azóta sem tudta készülő lakását. "Volt, hogy egy nappal a megtekintés előtt mondták le a találkozót. Aztán a cégtől közölték: ez még építési terület, ilyenkor megtekintést biztosítani kedvezmény volna, márpedig én olyan negatív vagyok és rosszhiszemű, hogy nem akarnak semmiféle kedvezményt biztosítani, így nem nézhetem meg, hogyan áll a lakásom" – idézte fel a szokatlan érzékenységről tanúbizonyságot tevő céges szavakat. Mindezt úgy, hogy a vevő az összeg háromnegyedét kifizette, és az ígért átadás néhány hétre volt.