A középső rész közvetlenül a felső vár nyugati részébe vezet, a két szélső út pedig a vár alatt körbehúzódó alagutat alkot, amely valószínű borospinceként szolgált. Egy függőleges járaton át lehetett felhúzni a hordókat és az ott tárolt egyéb terményeket. A pince keleti végében egy szintén feltáratlan lejtős járat mélyül a szikla alapzatba, mely a néphit szerint az egri várral kötötte össze az erősséget. A keleti pincefeljáró a felsővár "Mulatópalotának" hívott épületébe érkezik. A felsővár téglalap alaprajzú területének sarkait is 18x18 méteres, feltehetően több emelet magas bástyák védték, ágyúlőrésekkel. Középkori vár - Tananyagok. A délkeleti oldalon helyezkedik el a "Mulatópalota", míg az északi falak alatt húzódik a vár legvadregényesebb része, a kazamata-alagút. A járatok zegzugosan behálózzák az északi sziklafalt, ablakokkal, kéményjáratokkal, ajtó- és rekesztőfal fészkekkel szabdalva. A figyelmes látogató még egy páncélinges vitéz rajzolatát is felfedezheti a lejárat aljában a falon. A felső vár várfalai átlag 1, 5 m vastagok.
(Érdekesség, egy 1270-es oklevélből kiderül, hogy István a pápai felszólítás ellenére nem adta vissza a várakat, bár ebben az évben koronázták meg őt, és lett V. István) Ezt a várat elkerülte a törökök által előidézett háború összes veszedelme, aminek köszönhetően jó állapotban túlélte a viharos évszázadokat. A vár utolsó stabil tulajdonosa a Nádasi család volt, utánuk a vár legtöbbször zálogban volt. A Nádasiak vesztét a Wesselényi összeesküvés okozta, miután kiderült, hogy ők is jelentős szerepet játszottakebben. Ezt követően az osztrák titkosrendőrség elfogta őket, a családfőt pedig Bécsújhelyen kivégezték. A család eltávolításával szabad út nyílt az osztrák sereg előtt, hogy elpusztítsák a várat. Középkori várak magyarországon. (A kivégzés után öt évig még működött a vár német helyőrséggel, de ők nem vesződtek a vár karbantartásával, viszont félő volt, hogy későbbi függetlenedési törekvések alkalmával a lázadók bázisául szolgálhat, emiatt döntöttek úgy, hogy felgyújtják. )
Ugyan speciálisan magyar várépítészetről nem beszélhetünk, hiszen a középkori Magyarország szervesen illeszkedett Európa kulturális és társadalmi szövetébe, de a nagy európai folyamatok leírása mellett a magyarországi várak részletes bemutatásával szemlélteti a különböző vártípusokat. A történelem iránt fogékony olvasót igyekszik megszólítani a kötet, ám a szerzői törekedtek arra, hogy különösebb előképzettség nélkül is érthető és átélhető legyen a várak – s így a középkor egy metszetének – története. " Így a fülszöveg, amely a kötet célkitűzéseit foglalja össze. A középkori vár részei és funkciói / Általános kultúra | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. Születésének két gyökere is van: a szerzőpárosnak a műemlé magazinban 2011 telén megjelent Kis magyar várhatározó című sorozata, illetve a Virtuális Vártúrák – Régi váraink új fényben, az a film, illetve a hozzá csatlakozó kiállítás, amely virtuális rekonstrukciók segítségével mutatja be a magyar várak történetét. Így nem csak a kötet tervezésében és kivitelezésében, de képanyagának összeállításában is nagy szerepet játszott a Pazirik Kft., hiszen a példaként tárgyalt magyarországi várak már nem középkori formájukban állnak (ha állnak egyáltalán).
A kötet szerzői: Buzás Gergely, régész - művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója. Szakterülete a középkori építészettörténet. 1965-ben Pécsett született. 1989-ben, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán, régészet-művészettörténet szakon diplomázott. Középkori várak magyarországon rajzok. Azóta az MNM Mátyás Király Múzeum munkatársaként Visegrád középkori emlékeinek, elsősorban a királyi palotának a kutatását végzi, de mellette a több középkori várat, kolostort és templomot tárt fel Magyarországon és részt vett franciaországi és szíriai középkori régészeti missziókban. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem, korábban az ELTE majd a Pécsi Tudományegyetem régészet szakán, továbbá a Budapesti Műszaki Egyetem és a Kolozsvári Babes–Bólyai Egyetem műemléki szakmérnöki posztgraduális képzésén középkori építészettörténetet tanít. Kovács Olivér, műemlékvédelemmel, régészettel foglalkozó szakújságíró, szerkesztő, fotós és rádiós. Hivatása az épített és tárgyi örökség társadalmi kommunikációja.
Ők a 22 Jump Streettel és A Lego kalanddal megmutatták, hogy képesek a hollywoodi stúdiórendszeren belül olyan filmeket csinálni, amik pontosan érzik a korszellemet, és széles közönség talál bennük valami vicceset. Az Irány a Pókverzum! -ban ott vannak ezek a pillanatok, de utólag nem a beszólások vagy a vicces helyzetek miatt marad majd emlékezetes a film, bár könnyen lehet, hogy ez csak a magyar szinkronos verzióra igaz. Néha így is Deadpool sejlett fel a szemem előtt, például amikor Miles kommentálja azt a furcsa helyzetet, hogy mindenféle szövegbuborékok bukkannak elő a feje felett. Pókember irány a pókverzum teljes film. Máskor a kezébe akad egy képregényfüzet, amiben ugyanaz történik meg Peter Parkerrel, ami éppen vele is, és ezt a lehetetlen helyzetet is megpróbálja elütni egy poénnal. Hiába a sok különböző korból és szubkultúrából érkező Pókember, a főszereplő mégiscsak Miles Morales, így végül hiába nézett ki úgy, hogy nem egy eredettörténetet kapunk, valójában mégis erről van szó. De rengeteget számít a körítés, ami az egészet körbeveszi.
Az Irány a Pókverzum! egy igazán üdítő film lett, ami megmutatta, hogy bár már évek óta a képregények feldolgozásai jelentik a stúdiók számára a legbiztosabb befektetést, a műfaj még egyáltalán nem merült ki, sőt, még egészen új szintekre lehet emelni, például ha nem ragaszkodunk ahhoz, hogy igazi emberek köré épüljön a CGI-varázslat. Animációs közegben az egész sokkal felszabadultabban működik, könnyen lehet újat mutatni, és ahogy a Hihetetlen család eddigi két része is mutatta, közben ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lehet a poénok és a non stop akciók mellett komoly kérdésekkel is foglalkozni. Irány a pókverzum videa. A Pókverzum egy Red Bull-lal lefőzött kávé, ami két órán keresztül folyamatosan pörög, és annak a reményét is felcsillantja, hogy nem Kevin Feige az egyetlen, akinek a keze alatt szórakoztató és látványos filmben lehet megmutatni a legnépszerűbb szuperhősöket.
Néhány hónapon keresztül kérdéses volt a világ egyik legnépszerűbb szuperhősének a sorsa, majd nagyot robbant a hír, hogy sikerült megegyeznie a Marvelnek és a Sony-nak: Pókember végre csatlakozhat a Bosszúállókhoz. A bejelentés után a rajongók egy része azon a véleményen volt, hogy az újrakezdés remek lehetőség a Marvelnek, hogy behozzanak a történetbe egy színes bőrű hőst, vagyis ezúttal ne Peter Parker öltse magára az ismert kék-piros gúnyát, hanem Miles Morales, a spanyol ajkú felmenőkkel rendelkező, afroamerikai srác. Irány a pókverzum indavideo. Ez végül nem valósult meg, bár a Marvel szerencséjére Tom Holland személyében megtalálták azt a színészt, aki hibátlanul hozza azt, amit egy Z generációs Pókembertől elvárunk. Ekkor úgy tűnt, hogy Miles Morales történetét hosszú évekig nem ismerheti meg a mozis közönség. A Sony azonban egy kissé merész döntéssel pénzt adott egy egész estés animációs filmre, aminek a főszereplője Miles Morales. A történet ráadásul nem is olyan visszafogott, mint amit a bemutatkozó részektől megszokhattunk.
00 Korhatár nélkül megtekinthető. Nagy szemű, borzas hajú, színes kis figurák ők, akik a saját világukban élnek. Ám két troll kénytelen vándorútra indulni: olyan tájakra jutnak el, és olyan kalandokba keverednek, amikről troll korábban nem is álmodott - és amitől biztosan az égnek áll a haja!