A Savanyú Jóska barlangjaként is ismert üreg a híres bakonyi betyár egyik búvóhelye lehetett. A Bakony rengetege híres volt a benne rejtőző törvényen kívüliekről, a magyar vadon banditáiról, a betyároktól. Bár a betyárok valójában rablók, haramiák, vagyis közönséges bűnözők voltak, a nép szemében olyan vakmerő és lázadó emberek voltak, akik a társadalmi igazságtalanságok ellen harcoltak, kifosztották a gazdagokat és segítették a szegényeket. Bakonynána, Római fürdő-vízesés, Savanyú Jóska Barlang - Természetjárók. A betyárromantika szerint, ha öltek is, azt nem vérszomjból tették. Számos monda, ballada, dal őrzi tetteik emlékét, erdőinkben pedig barlangok, források idézik fel a kalandos bujdosások emlékét. A szurdokok sekély barlangjai is tökéletes búvóhelyül szolgáltak a betyároknak, amit a népnyelv meg is őrzött a nevükben. A Bakony vidékén több barlang is őrzi Savanyú (Savanyó) Jóska emlékét, Ajka mellett is található egy, ahol feltehetően többször rejtőzött a híres bakonyi betyár az őt üldöző pandúrok elől. A Csinger-patak völgye feletti hegyoldalban, árnyas bükkösben egy félkör alakú, sötét lyuk tátong a gyökerek között.
A Keleti-Bakony egyik legszebb helyének tartják a Bakonynána közelében található Római fürdő néven ismert vízesést. Ha van néhány szabad napod, megéri ide ellátogatni, jó túra és kikapcsolódás lehet az egész család számára. Mi bevállaltuk, és elámultunk. Mit adtak nekünk a rómaiak? - kérdezhetnénk a Brian élete című filmklasszikus után szabadon. Ezt a fürdőt biztos nem. Savanyú Jóska barlangjától a várromokig - hétvégi túraajánló - Hírnavigátor. Adhatták volna, de mégsem, mivel a Római fürdő elnevezésnek semmi bizonyítható köze nincs a rómaiakhoz, és nyilvános fürdő sem működött itt. Egyszerűen valakik, valamilyen okból így nevezték el a Gaja patak sziklák közé préselt vízesését. Hát, nem ebből az írásból fog kiderülni, hogy miért hívják Római fürdőnek, mint ahogy az sem, hogy valóban errefelé bujdosott-e Savanyú Jóska híres bakonyi betyár, akiről a vízesés közelében lévő barlang a nevét kapta. 1 / 25 Bakonynána, útirányjelző tábla Ami viszont megkérdőjelezhetetlen, hogy a Bakonynánáról induló, végig a Gaja patak mellett és/vagy közelében vezető turistaútnak valóban festői hátteret nyújt a szurdokvölgy.
1 1 Indulj el délkeletre ezen Állomás utca (82) 2 Eddig: 0. 1 km| 1 perc Tovább balra északkeletre ezen szervízút 3 Eddig: 0. 1 km| 1 perc Tovább élesen jobbra délkeletre ezen gyalogút 4 Eddig: 0. 2 km| 3 perc Tovább enyhén jobbra délre ezen gyalogút 5 Eddig: 0. 2 km| 3 perc Tovább enyhén balra keletre ezen Köztársaság utca (8216) 6 Eddig: 2. 6 km| 39 perc Tovább jobbra délkeletre ezen Erdei Ferenc utca 7 Faluszéli piknikezőhely, Erdei vendégház Eddig: 3. 1 km| 47 perc Tovább enyhén balra keletre ezen földút 8 Eddig: 3. 4 km| 51 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 9 Eddig: 3. 7 km| 55 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 10 Eddig: 5. 4 km| 81 perc Tovább enyhén balra északkeletre ezen földút 11 Eddig: 5. 5 km| 82 perc Tovább jobbra keletre ezen gyalogút 12 Eddig: 5. 8 km| 88 perc Tovább enyhén jobbra délkeletre ezen gyalogút 13 Eddig: 7. 0 km| 105 perc Tovább enyhén balra délkeletre ezen földút 14 Eddig: 7. Savanyú Jóska barlangja (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. 5 km| 112 perc Tovább balra északkeletre ezen földút 15 Eddig: 8.
Már ahogy a falut elhagyjuk, és ráfordulunk a kék sáv jelzésre, azonnal szembejön a dzsungelélmény. Az esőzések után kissé felázott keskeny ösvényen szinte beborít bennünket a zöld növényzet, miközben jobbra alattunk a Gaja patak tajtékozva fut árkában. 2 / 25 Aztán jönnek a "Látványfák", amelyeknek hatalmas gyökerei kitüremkednek a völgyoldalból, már-már a fejünk fölött kígyóznak, s úgy hálózzák be, fonják át keresztül-kasul a talajt, mintha az örökös szorításban sosem akarnák elengedni egymást. A monumentális gyökérkompozíció hívogató, megéri közelebbről szemügyre venni. Hamarosan tágulnak a fák közti terek, és az Erdész-emlékműnél egy padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel ellátott hangulatos erdei pihenőhöz érünk. 3 / 25 Innen egyre vadregényesebbé válik a völgymeredély. Az út mentén kétoldalt mohás sziklafalak meredeznek az ég felé, és a szurdok hirtelen árnyékban fürdő, tágas árokká szélesedik, amelyben látványosan hömpölyög a Gaja. Majd egy újabb tisztás következik újabb pihenőhellyel, ahonnan magas vízálláskor akár hallhatjuk is a lezúduló vízesés morajlását.
1 km| 212 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 41 Eddig: 14. 1 km| 212 perc Tovább jobbra délre ezen földút 42 Eddig: 14. 4 km| 217 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 43 Eddig: 14. 5 km| 217 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 44 Eddig: 14. 8 km| 222 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen földút 45 Eddig: 15. 7 km| 235 perc Tovább egyenesen keletre ezen földút 46 Eddig: 15. 7 km| 236 perc Tovább egyenesen keletre ezen gyalogút 47 Eddig: 15. 8 km| 238 perc Tovább enyhén balra északkeletre ezen gyalogút 48 Eddig: 16. 2 km| 242 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 49 Eddig: 16. 3 km| 244 perc Tovább enyhén jobbra északkeletre ezen földút 50 Eddig: 16. 6 km| 249 perc Tovább jobbra északkeletre ezen Dózsa György utca 51 Eddig: 16. 7 km| 250 perc Tovább egyenesen északra ezen lakóút 52 Eddig: 16. 7 km| 251 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 53 Jásd OKTPH_45_1, Bisztró Eddig: 16. 8 km| 251 perc Tovább egyenesen északra ezen Kossuth Lajos utca (82111) 54 3 Jásd, autóbusz-váróterem Megérkeztél Összesen: 16.
7 / 634 Kategória: Dráma Írta: Géza Bereményi, Can Togay, Rendezte: Géza Bereményi, Szereplők: István Bezdán, Anett Bochi, Károly Eperjes, Irina Lachina, Ervin Nagy, Can Togay, György Cserhalmi, Marius Bodochi, Iván Darvas, Adél Kováts, Sándor Gáspár, Tibor Gáspár, Dezsö Garas, Attila Kaszás, László Sinkó, Péter Haumann, József Szarvas, Juli Básti, Péter Blaskó, Viktor Bodó, Éva Almási, Gäbor Atlasz, Judit Avar, Sándor Badár, Többi szereplő » Bertalan Bagó, Erika Balogh, Tamás Balogh, Edit Balázsovits, Sándor Baló, László Baranyi, Ez a film nem érhető el jelenleg online! A hídember (2002) | Teljes filmadatlap | A hídember teljes film sur A hídember teljes film streaming Conan a barbár teljes film A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a Médiaklikken! A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be, Széchenyi Istvánét, akit az utókor "a legnagyobb magyar" címmel illetett.
Rendező Bereményi Géza Bemutató 2002. 04. 11. Filmtípus játékfilm Filmhossz 2 óra 20 perc A szócikk szerzője Záhonyi-Ábel Márk A rendszerváltás után a múltábrázoló játékfilmek különböző stratégiákkal készültek. A történelmi traumák feldolgozásától (Sára Sándor trilógiája: Könyörtelen idők, 1991; Vigyázók, 1993; A vád, 1996) kezdve a nosztalgiafilmeken át (Koltai Róbert: Sose halunk meg, 1993; Csocsó, avagy éljen május elseje!, 2001; Tímár Péter: Csinibaba, 1997; 6:3 avagy játszd újra, Tutti, 1998) a többgenerációs családtörténetekig (Szabó István: A napfény íze, 2000) vagy az évfordulós filmekig (Koltay Gábor: Honfoglalás, 1996; Sacra Corona, 2001) bezárólag különböző változatok jöttek létre. Bereményi Géza A Hídember e az 1980-as évektől elterjedő ún. brit örökségfilm (Hugh Hudson: Tűzszekerek [ Chariots of Fire; 1981]) jellemzőit adaptálta magyar környezetbe. A nosztalgikus szemlélet, az ideologikus (konzervatív értékrendet tükröző) ábrázolásmód, a külsőségeket hangsúlyozó reprezentációs technikák (kosztümök, tárgyi kultúra stb. )
A Hídember már gyártásától kezdve ellentmondásos kritikai és politikai fogadtatásban részesült. A recepciótörténethez tartozik Kálmánchelyi Zoltán – Végh Zsolt – Stefanovics Angéla Legkisebb film a legnagyobb magyarról… című 2001-es szatirikus rövidfilmje, amely szerepelt a 2002-es Magyar Filmszemle díjazott alkotásai közt. Irodalom GYŐRI Zsolt: Hidak és útvesztők: jegyzetek Bereményi Géza életművéhez. Nagyerdei Almanach: Bölcseleti Évkönyv, 2015. 2. sz. MURAI András: Film és kollektív emlékezet. Magyar múltfilmek a rendszerváltozás után. Szombathely, 2008, Savaria University Press. SCHUBERT Gusztáv: Lobogónk, Széchenyi. Bereményi Géza: A Hídember. Filmvilág, 2002. 6. sz.
Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik, és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal. Magyar életrajzi film, 2002 A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Can Togay, Bereményi Géza Zene: Másik János Operatőr: Kardos Sándor Rendezte: Bereményi Géza Szereplők: Eperjes Károly (Széchenyi István) Irina Latchina (Crescence) Darvas Iván (Metternich) Cserhalmi György (Wesselényi Miklós) Nagy Ervin (Kossuth Lajos) Sinkó László (Zichy gróf) Can Togay (Batthyány Lajos) Irina Lachina Kováts Adél Marius Bodochi Derzsi János