"A Manchester City talán a világ legjobb csapata jelenleg, tele világklasszis játékosokkal, akik nagyszerű egységet alkotnak. Rendkívül dinamikusan futballoztak, egy pazarul megkomponált rendszerben és folyamatosan támadnak. Bevallom, élvezetes futballt játszanak és rendkívül türelmesek. Próbáltuk szűkíteni a területüket és a kontrákra építeni" – tette hozzá. "Az első félidőben nem tudtunk úgy és annyira támadni, mint szerettünk volna, a másodikban pedig a kontráink befejezése nem volt elég jó, mindezek ellenére nem játszottunk rosszul. Pont akkor szereztek gólt, amikor nekünk is volt lehetőségünk, hogy betaláljunk. Nehéz dolgunk volt, hiszen a csereként beálló játékosaik is elképesztő minőséget képviselnek. " "Madridban folytatunk kell azt az utat, amit kijelöltünk magunknak, várhatóan a City is ugyanúgy játszik majd. Vilag legjobb egyetemi magyar. Be kell vetnünk a rendelkezésre álló eszközeinket, a célunk továbbra is az, hogy bejussunk az elődöntőbe" – tekintett előre az április 13-i, madridi visszavágóra. Az Atleti kapusa, Jan Oblak szerint a párharc még messze nem dőlt el.
A Kommerszant értesülései szerint Vlagyimir Putyin elnöki beiktatása után programot indít, melynek célja, hogy minél több oroszországi diák tanulhasson külföldi egyetemeken. A program részleteit még tavaly ősszel dolgozták ki. Eszerint az állam teljes egészében kifizeti a leginkább felkészült hallgatók külföldi tanulmányait, de csak abban az esetben, ha hazatérnek Oroszországba, és a képzésüknek megfelelő munkahelyen helyezkednek el. A cél az, hogy a diákok a világ legjobb egyetemein kapjanak képzést. Ennek megfelelően azokra az egyetemekre készülnek hallgatókat küldeni, amelyek bekerültek a világ legjobb 300 egyeteme közé három elismert rangsorolás alapján – mindhárom minősítő szerint (Sanghaji Egyetem, QS World University Rankings, THE – e kitétel alapján egyébként csak a moszkvai Lomonoszov Egyetem felelne meg a követelményeknek az orosz egyetemek közül, a magyar felsőoktatási intézmények közül pedig egy sem)! Oroszvilág - Külföldre küldik az oroszországi diákokat. A külföldre kerülő hallgatók kötelessége lesz blogot vezetni az interneten (megosztva külföldi tapasztalataikat) és rendszeresen beszámolni tanulmányaik alakulásáról.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
A szegedi universitas a tudományterületek közül itt teljesített a legerősebben, melyhez hozzájárult az is, hogy az ide tartozó orvostudományi szakterületen a prominens 351-400. helyen végzett az intézmény. Emellett - az említett tudományterületen belül - idén ismét bekerült a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szakterületet vizsgáló tematikus listára a 351-400. helyen. A biológiai tudományokban pedig az 501-550. Továbbra is a világ legjobb egyetemei között van a Szegedi Tudományegyetem. helyet tudhatja magáénak, mely szintén dobogós helyet jelent. Az említetteken túl - a természettudományok tágabb kategóriáján belül - a kémia szakterületet vizsgáló listán is szerepel az SZTE: dobogóra állhatott az 551-600. hellyel. I dén először pedig a fizika és csillagászat szakterületére is felkerült a Szegedi Tudományegyetem, melyen szintén az 551-600. helyet tudhatja magáénak a Tisza-parti universitas. Szegedi Tudományegyetem belülről. Fotó / Mediaworks Az eredményeket tekintve elmondható, hogy a Szegedi Tudományegyetem, Magyarország egyik legjobb egyeteme, évről-évre rangos pozíciókat foglal el a QS globális felsőoktatási rangsoraiban.
2010. 12:35 A világ száz legjobb egyeteme: bírálják a rangsort Idén újra összeállította a világ 100 legjobb egyetemének listáját a Times Higher Education és QS Top Universities, ezt azonban már a publikálás pillanatában kritizálták. A bírálók szerint a listát indokolatlanul uralják az angol és amerikai egyetemek, ugyanakkor nagyítóval kell keresni a legjobb százban a német, svájci, francia vagy akár ázsiai intézményeket.
A kitelepítettek számára ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). Ok, az oroszok tényleg újrajátsszák Csernobilt: kiderült, hogy egy atomreaktor robbant fel | Alfahír. A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének. Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a baleset további kéttucat európai országot érintett, mintegy 45 ezer négyzetkilométernyi föld fertőződött meg cézium-137 izotóppal. Magyarországot két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés.
Másnap ez utóbbi mondat már így hangzott az akkori pártlapban: "Hazánk légterében nem növekedett számottevően a radioaktivitás". Miközben apránként adagolták a balesetről szóló híreket, és elítélték a nyugati "hisztériakeltést", május 6-án írták meg, hogy eloltották a csernobili tüzet. Addig a magyar olvasó nem értesült arról, hogy április 26. óta folyamatosan ég az atomreaktor. Szükséges óvintézkedésekről hivatalosan szó sem esett az első napokban, de azért voltak, akik megtörték a hallgatást. A Központi Fizikai Kutatóintézet néhány munkatársa a katasztrófát követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét hívott fel telefonon, figyelmeztetve a pedagógusokat, hogy "olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre". Csernobil a robbanás előtt 10000. Az óvodákból terjedt aztán tovább a figyelmeztetés. A Dunántúlon és a déli országrészben, ahol az osztrák és jugoszláv televízió adásait is lehetett fogni, az emberek sokkal nagyobb óvatosságról tettek tanúságot például a nyers zöldségek fogyasztás előtti, a szokottnál alaposabb lemosásával, miközben Budapest nagypiacain szó szerint fillérekért lehetett zöldsalátát vásárolni.
Visszatértek a "Zónába" és gyertyát gyújtottak az évfordulón / Fotó: MTI/EPA/SERGEY DOLZHENKO Irina Mikicsak, az egészségügyi miniszter-helyettes hétfői tájékoztatóján közölte, hogy jelenleg Ukrajnában 2, 5 millió csernobili áldozatot tartanak számon. Kiemelte, hogy január 1-jei adatok alapján 1, 6 millióan vannak folyamatos orvosi megfigyelés alatt, köztük 317 769 gyermek. Az ukrán vezetés az elmúlt években eközben főként arra koncentrált, miként tudja a csernobili övezetet turisztikai célokra felhasználni, hogy a területe ezáltal növelje az állami költségvetés bevételeit. Csernobil a robbanás előtt videa. "A csernobili övezet a tragédia és az emlékezés helyszíne, egyben olyan hely is, ahol látni lehet, hogyan képes az ember leküzdeni egy globális katasztrófát. Új értelmezést szeretnénk adni: hogy a területre ne csak tiltott zónaként gondoljanak, hanem a fejlődés és az újjáéledés övezeteként" - fejtette ki Bohdan Boruhovszkij, a természetvédelmi tárca helyettes vezetője egy hétfőn megjelent lapinterjúban. Szavai szerint a csernobili zóna kivételes turisztikai helyszín, ahol a látogatók elgondolkodhatnak azon, milyen következményekkel jár az emberi tévedés, de egyúttal tanúi lehetnek annak "az emberi hősiességnek" is, amivel ezt a hibát kijavították.
Ugyancsak egymásnak ellentmondó adatokat tettek közzé a katasztrófa halottairól. A 2005-ös nemzetközi Csernobil-fórum szerint - amelyben az orosz, az ukrán és a belorusz kormány képviselői mellett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ fejlesztési programja vett részt - összesen 56-an haltak meg a robbanás közvetlen áldozataként: 47-en a dolgozók és a mentésben részt vevők közül, továbbá 9 gyermek, akiknek pajzsmirigy-rák okozta a halálát. A 2006 áprilisában véglegesített jelentésben ezen kívül az állt, hogy összesen 9000-re tehető azoknak a száma, akik Csernobil miatt rákbetegségben haltak és halnak meg a jövőben. Csernobil újra támad. Ezeket az adatokat sokan vitatták, és a katasztrófa utóhatásának elbagatellizálásra tett kísérletnek tekintették. A Greenpeace például 270 ezerre tette a várható rákos megbetegedések számát, amelyből 93 ezret halálos végűnek jósolt. A nemzetközi környezetvédő szervezet a három legérintettebb ország 1990 és 2004 közötti halálozási statisztikájára hivatkozott.