Szent Jakab Jézus tizenkét tanítványának egyike. Az apostolok közül ő szenvedett először vértanúhalált, zománcképét megtaláljuk a Szent Koronán. Július 25-én emlékezik rá a keresztény világ, mint a spanyolok hittérítőjére, az utasemberek, a hajósok, a kertészek, a gyümölcskereskedők, a patikusok, a kincskeresők és a zarándokok védőszentjére. A székelyek szerint, ha a Nap fényesedik e napon, hideget jelez. A tápéiak szerint, ha napján észak felől fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha délről, enyhe, lucskos. A Kárpát-medencében élő magyarok egyébként nem Péter-Pálkor kezdték korábban sem az aratást, ahogy a kalendárium előírta, hanem a Boldogasszony-ünnep másnapján. Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag. Szent jakab havard. Virágszentelés, szegények istápolása, anyaság, de legfőképp az aratás a tárgya. Az ezen a napon szedett fűszernövények és persze a gabonafélék szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik. E napon csak jelképesen dolgoztak, a szerszámokat megáldatták a pappal, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek.
Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok. Július 22. Mária Magdolna napja Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint. Mária Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette, így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit. Július 25. - Jakab napja Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje. Szent jakab hava durumu. A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot, mert ami kinn marad elvész. Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból a télre lehet következtetni. Ha sok a felleg sok hó lesz a télen. Július 26. - Anna napja Szent Anna Szűz Mária anyja. Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok. A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik. A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték. Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.
Egy szegényes külsejű gyermek állt kunyhója előtt, és a segítségét kérte. Kristóf szívesen teljesítette kérését, már csak azért is, mert a kicsi könnyű tehernek ígérkezett hatalmas vállai számára, amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, mintha ólmot cipelt volna. Csaknem a víz alá merült a súlya alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. Ott azután a kisfiú elmagyarázta Kristófnak a keresztség misztériumát, és azt mondta:,, Ami a válladat nyomta, több volt, mint az egész világ. A Teremtőd volt az, akit áthoztál, én ugyanis az a Krisztus vagyok, aki a leghatalmasabb és akinek szolgálni akartál. " És az isteni Gyermek jutalmul megajándékozta őt a vértanúság koszorújával, mert Kristóf ezután fáradhatatlanul térítette az embereket Szamóban. Július 25. Szent jakab haga clic. Jakab napja: Jakab az első vértanú az apostolok közül. Életében is sokaknak szolgált. Szent Pál tanúskodik arról, hogy megtérése után tizennégy évvel úgy ismerte meg őt, mint Péter és János mellett az Egyház,, oszlopát".
Július 17. Elek, András és Benedek: Szent Elek a IV. században élt. Elhagyta családját. Imádsággal és vezekléssel töltötte életét. András és Benedek, mester és tanítvány. Nem magyarok, de régi hazánk földjén éltek, szent életükkel hazánkat szentelték meg. András lengyel remete volt, aki első szent királyunk, István király hírére hazánkba jött, és a Vág-folyó partján, Trencsén közelében egy barlangban remeteként élt. Elhagyatottan halt meg. Barlangját tanítványa, Benedek örökölte. Benedek a kapott gazdag alamizsnákat mindig a szegények közt osztotta szét. Szent Jakab hava - Július. Ő a szegények és ügyefogyottak védelmezője. Kóbor rablók ölték meg, és a Vág-folyóba vetették. Július 22. Mária Magdolna: Bűnbánó Magdolna ünnepe. Mária Magdolna Jézus kortársa volt. Mielőtt megismerte Őt, bűnös életet élt. Miután találkozott Jézussal, jó útra tért. Jézus kedves tanítványa lett, mindenhova követte Őt. Jézus föltámadásakor Mária Magdolna volt az első, aki a sírhoz ment, és azt üresen találta. Később a pusztába vonult, ahol böjtöt tartva imádkozott a Jóistenhez, s angyalokkal beszélgetett.
A direktor azt is előírta neki, hogy minden nap figyelje a nagyokat: Somlai Artúrt, Csortos Gyulát, Gombaszögi Ellát, Rajnay Gábort. A fiatal színésznőt 1938-ban Deval vígjátéka, a Francia szobalány tette népszerűvé, ezután sorra jöttek az egyre nagyobb és egyre jobb szerepek, a közönség szívébe a "Katyi-dalokkal" is belopta magát. Tolnay Klári 1934-től közel száz filmben és tévéjátékban játszott, olyan emlékezetes művekben, mint a Déryné, a Rokonok, a Pacsirta és a Legato. Tolnay Klári (jobbra) jóízűen étkezik a Hazafias Népfront művészeknek szervezett találkozóján 1961-ben (Kép forrása: Fortepan/ Kotnyek Antal 1936-ban feleségül ment Ráthonyi Ákos filmrendezőhöz, aki a második világháború után kivándorolt, és 1956 után lányuk is követte Londonba. Tolnayt romantikus barátság, afféle mester és tanítványa kapcsolat fűzte Márai Sándorhoz, az író 1945-ben hozzá írt Tíz vers (alcíme szerint Ismeretlen kínai költő Kr. u. a XX. AKI A SZERELEMBEN NEM VOLT SZERENCSÉS: 11 TÉNY TOLNAY KLÁRIRÓL - Újságmúzeum. századból) című szerelmes versgyűjteményét a színésznő csak Márai halála után hozta nyilvánosságra.
18 óra - Apa - Egy hit naplója Az Apa című film keletkezéséről Szabó Istvánnal és Bálint Andrással Vendég: Szabó István filmrendező és Bálint András színművész, moderátor: dr. Góg Laura, Tolnay-kutató, a Tolnay Emlékév főszervezője 2014. május 29. 18 óra - Elsietett házasság A sokoldalú színész-lét - színpad, filmvászon, szinkron Vendég: Bodrogi Gyula színműművész, moderátor: Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Tolnay Klári Emlékév háziasszonya. 2014. június 26. 18 óra - Keresztúton Melodráma vagy komédia? Műfajelmélet filmen Vendég: dr. Veress Márton és Kurutz Márton filmtörténészek, moderátor: dr. Góg Laura Tolnay-kutató, a Tolnay Emlékév főszervezője 2014. július 31. 18 óra - Katyi A Katyi-jelenség - Közönségfilmek az 1940-es években Vendég: Bilicsi Katalin, Bilicsi Tivadar lánya, és Orosz Dénes filmrendező moderátor: Varga Balázs filmtörténész. 2014. augusztus 28. 18 óra - Nem ér a nevem Az 1960-as évek retrója - Nő a Kádár-korban Vendég: Tóth Eszter Zsófia filmtörténész és Müller Péter író, moderátor: dr. APÁCÁNAK KÉSZÜLT, ÜNNEPELT SZÍNÉSZNŐ LETT: TOLNAY KLÁRI ÉLETE - Újságmúzeum. szeptember 25.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Egy legendás színésznő, akinek a színpadi sikerek jelentették a gyógyírt a magánéleti kudarcokra. Következzék 10+1 érdekesség Tolnay Klári életéből! 1. 1914-ben, nem sokkal az I. világháború kitörése előtt született. Az apjának komoly földbirtokai voltak, a család pedig egy nyolcszobás kúriában lakott Mohorán. Legendák egymás közt: Sinkovits Imre, Tolnay Klári és a rendező Palásthy György. Fotó: Fortepan/Hunyady József 2. Olyannyira szégyenlős volt fiatal korában, hogy a strandon köntösbe ment be a vízbe és csak ott vetette le magáról. 3. Tolnay klári lanta 2014. A mély Istenhite miatt apácának készült, azt tervezete, hogy ha felnő, szegény gyerekeket fog majd tanítani Afrikában. 4. Remekül teniszezett, fiatal korában Debrecen és Győr ifjúsági bajnoka is volt. 5. Húsz évesen, 1934-ben szerepet kapott a később legendássá vált Meseautóban és onnan nem volt megállás. A válogatóra még Tolnay Roziként ment, ám a rendező rábeszélte az elegánsabb Klára névre. Az első férjével, a rendező Ráthonyi Ákossal.
A lány csak felnőtt fejjel tudta megbocsátani, hogy az anyja nem törődött vele eleget (Ráthonyi 59 éves korában, Münchenben halt meg). Darvassal összeházasodtak, gyermekük nem született, viszont több törést is elszenvedett a kapcsolatuk. Tolnay Klári a címlapon. Hamar a sztárok közé emelkedett. Fotó: Arcanum/Színházi Élet Például azt, hogy Darvas beleszeretett a fiatal Váradi Hédibe, majd az 1956-os forradalom után a színészt letartóztatták. Tolnay fizikailag megvárta, lelkileg már nem, így 1958-ban elváltak. Közben Mensáros László is közeledni próbált hozzá, ám kikosarazta, és a két kudarccal zárul házasság után már nem próbálkozott harmadikkal. Maradt számára a színpad és a sikerek. Tolnay klári lanta 9. Abból pedig jócskán adott neki a sors. A magánéletét drámák szőtték át, a színpad viszont mindenért kárpótolta. A csillogás szempontjából nem volt igazi díva, ugyanis az öltözködésére, a kinézetére nem adott különösebben, de talán pont ezért láthattuk szépen megöregedni. Hiába jöttek a ráncok, ő minden szerepben ragyogott.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Egri Istvánt úgy emlegették csak a színházakban, hogy a dacos. Megvívta a maga csatáit. Többet, sokkal többet, mint az átlagember. A sors hol megsimogatta, hol mély gödörbe taszította. Olyan mély gödörbe, amelyből talán sokan már ki sem másztak volna… Klein vezetéknévvel született 1905. május 21-én. Ő Tolnay Klári egyetlen lánya, aki Bécsben épített karriert. Az édesapja és az édesanyja is kétkezi munkából élt. Előbbi vándorkárpitos volt, utóbbi mosásból, vasalásból keresett némi aprópénzt. Kínkeserves évek voltak azok. Életutat találni, jövőképet teremteni a kiszolgáltatottság, a szegénység közepette. Az apa, az ügyes vándorkárpitos bármennyit is keresett, csak nagy ritkán küldött haza valamennyit is a keresetéből a családjának. A három Klein-gyerek ennek ellenére is szeretettel gondolt rá, mintha valamiféle csodálattal nézték volna apjuk kalandvágyát. Egri István Örkényi Évával egy 1960-as felvételen. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Csakhogy ez a kalandvágy tragédiába torkollott: az I. világháborúban eltűnt, nyoma veszett a családfőnek.
Szersén Gyula 1940. november 22-én született Budapesten. 1965-ben kapott oklevelet a Színiakadémián, de már 1958-tól szerepelt az Állami Déryné Színház és a Vígszínház színpadán. A Nemzeti Színház tagja volt 1965-től, majd 10 évig szerepelt a Gyulai Várszínházban. Tagja volt a Piccolo Színház társulatának, valamint vendégszerepelt a Budaörsi Játékszínben is. Színpadi szerepeinek a száma jócskán meghaladja a százat, játszott egyebek mellett a Danton halála (Hermann), Az ifjúság édes madara (Stuff), a Coriolanus (Calvus), a Czillei és a Hunyadiak (Hunyadi László), a Tartuffe (Damis), a Rómeó és Júlia (Páris; Montague), a Rosencrantz és Guildenstern halott (Horatio), a Rokonok (Dr. Kopjáss István), a Lear király (Edgar), a IV. Henrik (Poins), A vihar (Adrian) című előadásokban is. Számtalan televíziós és rádiós produkcióban is főszerepek sorát alakította, valamint olyan filmekben láthatta a közönség, mint a Jancsó Miklós rendezte Szegénylegények vagy a Gaál István által jegyzett Sodrásban.
Román Sándor élete a ritmus és a mozgás. Ő az a világhírű táncművész, koreográfus, akit magyar Michael Flatley-ként emlegetnek. És már itt a következő generáció! Sándor lánya, Réka a minap mutatkozott be a nagyközönség előtt. Ahogy mondani szokták, az alma nem esett messze a fájától… Román Sándor olyan szenvedéllyel mesél a hivatásáról, hogy azonnal a hatása alá kerülünk. Társulata idén nyáron Az affér című új produkcióval áll a nagyközönség elé. A művész a június végi premierre szóló összes jegyet az egészségügyi dolgozóknak ajándékozta. A premiert vidéki turné követi, ahol szabadtéri színpadokon láthatjuk a modern meséta szerelemről. Folytatás a Meglepetés magazinban!