szabani78 # 2016. 11. 14. 19:34 Tisztelt Urak! Gépjármű lefoglalásról kaptam levelet a helyi adóirodából. Valóban elmaradt a súlyadóm befizetése. Ha ilyen levelet kapok, akkor van még visszaút? Most már nem tudom őket hívni és szeretném tudni mire számíthatok.
Ha hitel van az autón A gépjármű foglalás alóli feloldását általában azok a pénzintézetek kérhetik, akiknek a gépjármű vonatkozásában már lehívott opciós joga van, de a gépjármű nyilvántartásban még nem került átvezetésre a tulajdonjog. Ez csak igényperben, bizonyítás felvételét követően történhet meg. Az igénypert előterjesztőnek azt kell bizonyítania, hogy a gépjármű tulajdonjogát már megszerezte, de még adminisztrációs okokból nem került a gépjármű nyilvántartásba új tulajdonosként bejegyzésre. Eredetiségvizsgálat Pest megye. Zártörés és büntetőeljárás Ha az adózó a gépjárművet elvonja a végrehajtás alól, illetve annak beszállítását akadályozza, akár bűncselekményt is elkövethet. A foglalást követően a gépjármű eladása, megterhelése érvénytelen és a zártörés vétsége törvényi tényállásának megvalósítása miatt szintén büntetőeljárás indulhat – figyelmeztetett a végén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökségi titkára.
A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol.
Az oldal ún. cookie-kat használ szolgáltatások támogatásához, információk megjelenítéséhez, névtelen statisztikai adatok gyűjtéséhez és az Adatkezelési tájékoztatóban leírt marketing tevékenységek támogatásához. Cookie beállítások Elfogadom
Lefoglalás a büntetőeljárásban A lefoglalás a bizonyítás érdekében, vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására valamely dolog birtokának elvonása a birtokos rendelkezése alól. A lefoglalás tárgya dolog (azaz például ingóság, értékpapír, pénz), számítástechnikai rendszer vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó (például lemez, CD) lehet. Gépjármű lefoglalás megszüntetése nyomtatvány. Vagyoni értékű jogok és ingatlan nem lehet lefoglalás tárgya (ezekre egyéb intézkedések vonatkozhatnak, úgy mint a zár alá vétel vagy a biztosítási intézkedés). Annak a dolognak, illetőleg számítástechnikai rendszernek, vagy az ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozónak a lefoglalása rendelhető el, amely bizonyítási eszköz, vagy a törvény értelmében elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el. Elrendelésének feltételei A lefoglalást főszabály szerint a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság is elrendelheti. A lefoglalást határozattal kell elrendelni, kivéve a halaszthatatlan nyomozási cselekmény esetén, amikor határozat nélkül is foganatosítható.
Kritika | Rebecca Hall: Passing / A látszat ára 2021. november 23. 20:00 Írta: Rebecca Hall: Passing / A látszat ára Az eddig elsősorban színésznőként tevékenykedő Rebeca Hall ( Vicky Cristina Barcelona, Az ajándék / The Gift, Éjszaka a házban / The Night House) ezúttal rendezőként és íróként jegyez filmet. A Sundance fesztiválon bemutatott, majd a Netflixre kerülő A látszat ára egy érzékeny, okos társadalmi dráma, és hibái ellenére egy erős debüt. A látszat ára Nella Larsen azonos című regénye alapján készült. Az 1929-ben íródott könyvet a mai napig sokat emlegetik és elemzik, hisz meglehetősen alaposan jár körül olyan komplex témákat, mint a faji hovatartozás, szexualitás, nemi identitás, és az eredeti címet is adó "passing" jelensége. Eszerint azok a részben afroamerikai származású feketék, akiknek kellőképpen világos színű volt a bőrük, gyakran adták ki magukat fehérnek és tagadták meg származásukat. Míg a rabszolgaság korszakában ez szinte létszükséglet volt (hisz az amerikai jog a vegyes származású személyeket is feketének tekintette), addig az 1920-as években – amikor a regény és a film is játszódik – már inkább opcióként volt jelen, és izgalmas kérdéseket vetett fel az identitás, a társadalmi osztályok kapcsán, amelyeket Rebeca Hall filmje sajnos csak részben tud hatásosan felfejteni.
A Nella Larsen 1929-ben megjelent regényén alapuló film, A látszat ára az 1920-as évek New Yorkjába kalauzolja el a nézőt, egy fekete nő világába. Az ő szemével láthatjuk, milyen megkülönböztetésben, szégyenben, félelemben élni a fehérek között. A történet két gyermekkori barátnőről szól, akiben egyvalami közös: egész világos bőrűek, noha valójában - származásuknál fogva - feketék. Irene (Tessa Thompson) jómódú feleség és családanya, aki Harlemben él orvos férjével és gyermekeivel. Olykor, maga sem tudja, miért, de fehérnek öltözik, és a fehérek lakta elegáns negyedekbe megy vásárolni, kávézni, esetleg ebédelni. Máskor lesütött szemmel, elegáns kalapja mögé bújva sétál, és háborítatlanul élvezi a fehérek félelem nélküli, tökéletesnek tűnő világát. Hiszen itt senkit sem bántanak a bőre színe miatt, itt nincs "niggerezés", nincs lenézés, mindenki egyenlő és mindenkivel tisztelettel bánnak. Ez egy másik világ, egy olyan csoda, ahová a feketék be sem tehetik a lábukat. Nos, Irene mégis beteszi a lábát... miközben nem is sejti, micsoda lavinát indít meg ezzel.
indingo 2022. 02. 06. legújabb vélemény A történet érdekes volt, bár helyenként egészen hihetetlen. A színészek kihozták a maximumot a filmből. A történetvezetés kicsit lassú volt. Végig az volt az érzésem, mintha egy színházi darabot néznék. A színészek remekül játszottak, a szinkron is nagyon jó volt. A film remekül bemutatja, mennyire sokat jelenthet a látszat. Nem rossz alkotás, de mégis marad egy kis hiányérzetem. Szép film, érdekes, komoly témát dolgoz fel. Tetszettek a karakterek és főleg a történet. A rendező első filmje, Rebecca Hall színésznőként jelent meg eddig inkább, viszont rendezőként is megállja a helyét véleményem szerint. Tessa Thompson és Ruth Negga alakításai nagyon jók, kiemelkedőek, viszont a rendező, Rebecca Hall, megszívlelhetné azt a mondást, miszerint a kevesebb néha több. A film angol címe - Passing - az adott nyelvkörnyezetben arra is utal, amikor egy kisebbség tagja úgy próbál beilleszkedni, hogy a többségnek adja ki magát. ( Hupka Adrián) Rebecca Hall első filmje rendezőként, eddig színésznőként láthattuk.
Egy kávéházban ugyanis ismerős arcot pillant meg. Egy gyönyörű szőke nőt, aki szemmel láthatóan a felső tízezer megbecsült tagja. Káprázatos ruhája, frizurája, ékszerei és az egész kisugárzása akár egy filmsztáré, mégis Irene úgy érzi, mintha ismerné. A nő odamegy hozzá, ő pedig felismeri benne rég nem látott gyermekkori barátnőjét, Clare-t. A noiros hangulat szépen passzol a cselekmény idejéhez, és voltaképp a film műfajához is, de a rendezőként debütáló Rebecca Hall vélhetően azért döntött a fekete-fehér filmkockák mellett, hogy eltüntesse a fekete-fehér bőrszín közötti különbséget. Az ideológia érthető, csakhogy nem működik. A Clare-t alakító Ruth Negga ugyanis, bár kitűnő színésznő, nem tudja eltüntetni a származását - noha a film gyújtópontja ez lett volna. Konkrétan egy erősen bepúderezett, világosabb bőrű afroamerikai nőnek tűnik, kiszőkített hajjal, akit a fehérek maguk közül valónak hisznek. Abszurd a kép, de legyünk nagyvonalúak, és tegyünk úgy, mintha mi is azt hinnénk, tényleg nem afroamerikai, hanem fehér.
No, de Clare-nek van egy rasszista "niggergyűlölő" férje, akit Alexander Skarsgard a tőle megszokott zsenialitással alakít. Neki, aki "rühelli" és üldözi a "négereket", neki sem tűnik fel, hogy akivel együtt él évek óta, valójában egy fekete nő? Persze, érthető a rendező és az író koncepciója, hiszen Hall maga is afroamerikai nagypapától és egy fehér nagymamától származik, ez azonban egyáltalán nem látszik rajta. A castingon azonban ügyelni kellett volna arra, hogy egy olyan nőnek adják a szerepet, aki ezzel a titkával valóban meglepetést produkál a filmben. A film eredeti címe, a "passing" (átkelés) egy korabeli jelenséget takar, amely során a világosabb bőrű feketék az 1920-as években gyakorta adták ki magukat fehéreknek. Tehették is, mivel akkoriban még élesen elkülönültek egymástól a fehérek és feketék lakta negyedek, így sok fehér úgy vélte, "néger" az, aki igazán fekete bőrű. Nem gondolták, hogy a "részben feketék" olykor egész világos bőrűek, hajúak, vagy akár kék szeműek is lehetnek.
Ezzel együtt megvan a történetben a feszültség, a fájdalom, az emberi lélek törékenysége, szóval, ha kissé művészfilmként tekintünk rá, végül is beleférnek a hosszas távolba révedések. Irene az egyetlen tehát, aki tudja régi barátnője titkát. De vajon meg tudja tartani azt? Hol húzódik a határ az önvédelem és az ártó szándék között? A film forgatókönyve, ami szintén Hall-t dicséri, visszafogott párbeszédeket ad a szereplők szájába. A sorok között, egy-egy pillantással "hangzik el" a lényeg, amit a színészek nagyon jól hoznak. Hall remekül érzékelteti a féltékenység minden aspektusát anélkül, hogy ténylegesen megmutatná annak valós vagy vélt okait. Irene férje, Brian (André Holland) kezdetben nem szíveli a régi barátnőt, de aztán a felesége kedvéért nyitni kezd a nő felé, és rájön, nem is olyan megvetendő az, amit Clare csinál, hisz míg az ő környékükön napi szinten történnek "nigger lincselések" és a gyerekeket is csúfolják a bőrük színe miatt az iskolában, addig a fehérnek álcázott nő békés jómódban élhet.
Irene nem tudja mire vélni Clare megjátszott szerepét és valódi énjének megtagadását, ezért mikor Clare levélben kéri, hogy találkozzanak, Irene ignorálja őt. Ez a távolságtartás azonban nem tart sokáig, ugyanis a magányos Clare meglátogatja Irene-t Harlemban, és onnantól kezdve Clare betolakszik Irene életébe. A feketék asszimilációjáért küzdő Irene nem nézi jó szemmel, ahogy Clare-t mindenki — beleértve orvos férjét is — körülrajongja. Valahol sajnálja őt, látja rajta, hogy a hazugság felemészti a lelkét, ugyanakkor Irene fél attól, hogy milyen következményekkel jár, ha Clare férje megtudja az igazságot. Rebecca Hall elsőfilmes rendezőként finoman és érzékenyen nyúlt az alapanyaghoz, Tessa Thompson (Irene) és Ruth Negga (Clare) elegáns és maníroktól mentes alakításában felfedezzük a két nő között kialakuló barátságot és féltékenységet, mindkettőjük részéről érzékelhető a kölcsönös frusztráció, hogy valami másra vágynak. A férfi színészek (André Holland, Bill Camp, Alexander Skarsgård) szépen simulnak bele Hall víziójába.