A 2. világháborúban a zsidó lakosság szinte teljesen odaveszett. 55 ezer zsidót hurcoltak el Thesszalonikiből. A Fehér torony Thesszaloniki jelképe. A 30 méter magas, 10 méter átmérőjű torony ma múzeumként működik. Thessaloniki - Hetedhétország . Volt idő, amikor fehér helyett a vörös jelzőt használták rá, ugyanis a janicsárok börtöneként szolgált a török uralom idején. A Szent Demeter bazilikát a város védőszentjének tiszteletére emelték, halálának helyszínén, az egykori római fürdő helyén. Dimitrioszt, azaz Demetert hite miatt végezték ki, mely a legenda szerint annyira erős volt, hogy megtérítette a gladiátorok közül az egyik leggyengébbnek számító Nesztort, aki a hittől olyan erőre tett szert, hogy legyőzte a császár legerősebb harcosát, Lieoszt. A templom egy tűzvészben szinte teljesen elpusztult 1917-ben, de az újjáépítése az eredeti terveket követte. Az öthajós bazilika főhajójának négy-négy oszlopa eredeti, különlegessége, hogy mindegyik másfajta márványból készült. A városban egyébként 13 templom maradt fenn a bizánci időkből.
Mahmud szultán parancsára, ott lázadó janicsárokat mészároltak le. "Az oszmán kínzók és hóhérok számtalan áldozata" miatt a torony elnyerte a "Vér tornya" vagy a "Vörös torony" nevet (törökül: Kanli Kule) név, amelyet a 19. század végéig megtartott. Amikor a görög állam 1912-ben az első balkáni háború idején Thesszalonikit elvitte az Oszmán Birodalomtól, a tornyot a megtisztulás szimbolikus gesztusaként meszelték, és elnyerte mai nevét (az 1880-as és 90-es évek számos fényképe mutatja, hogy a torony már fehér). I. Fehér torony (lefkos pyrgos), Budapest, Macedónia, Görögország — Stock Fotó © lefpap #18997853. György görög királyt meggyilkolták a Fehér Toronytól nem messze, 1913 márciusában. A torony ma már buff színű, de megtartotta a Fehér torony nevet. Most Thessaloniki vízparti körútján, a Nikis (Győzelem) utcán áll. Thesszaloniki történetének szentelt múzeumnak ad otthont, és a város egyik legfontosabb turisztikai látványossága. Fehér Torony Múzeum Kilátás a tető keleti oldaláról az OTE-toronyba A Fehér Toronyban Thessaloniki városának és annak történelmének különféle időszakokban szentelt kiállításának ad otthont a város Bizánci Kulturális Múzeuma.
A tengerparton a Fehér torony épült a törökök helyett a korábbi bizánci erődítmény. A török uralom a torony szolgált a börtönben, és hírhedt rettenetes kezelésére és a kivégzések. A kísérlet arra, hogy megszabaduljon a torony a démonok volt, fehérre meszelt, amikor a görögök vette át 1912. A torony nyitott ma, mint egy múzeum. Múzeumok Amellett, hogy a Fehér Torony Thessaloniki számos múzeum szentelt a város történetét, a leghíresebb és híres, hogy a Régészeti Múzeum Thessaloniki és a Bizánci Kultúra Múzeuma. Fehér Torony. Az előbbi számos műalkotás és tárgyakat a hosszú története a város és Macedónia egészére, míg az utóbbi kifejezetten a bizánci kultúra és annak hatása a városra. Bizánci templomok Miután meglátogatta a Bizánci Múzeum akkor irány a számos templom ebben az időszakban, hogy megtalálja pontozott a város körül. Ezek a mai napig a 5 th és 14 th századig, és egy olyan nagyobb, valamint a kisebb, szép templomokkal. Kép Agios Demetrios A legjelentősebb az Agia Sofia a 9 th században, és Agios Demetrios a 7 th században, amely része egy nagyobb, a Világörökség része, és azt mondják, hogy a legnagyobb bazilika Görögországban.
Az itteni gyalogosak sokkal bátrabbak, mint mi magyarok. Érdekes megfigyelni, hogy a városi buszokat ugyanúgy leintik mint a távolsági buszokat és nagy dudálások közepette az autósok mégsem mérgesek egymásra. A templomok kívülről, belülről csodálatosak. Persze a bemenetel mindig az odaillő ruhában történjen. A legtöbb Thessaloniki fakultatív program a Szent Dimitros (Agios Dimitrosz) bazilikánál kezdődik. Ha külsőre nem is, de belsőre csodás látvány tárul elénk. Az alaksorában kisebb múzeum van, ahol megtekinthető a templom helyén álló római fürdő maradványa. A templomtól a tenger felé haladva gyalog (nem a főúton), eljutunk az ókori fórumig és a Dikasterion térig. Az Egnatia-n átkelünk és máris Thesszaloniki sokat halott piacára jutunk. Ide érdemes kilátogatni. A "csarnokban" az árusok, főleg hal árusok látványa lenyűgöző. A portékáit mindenki igyekszik hangos szóval eladni. Persze gyümölcsök, zöldségek és egyéb görög finomságokban sincs hiány. Tapasztalat azt mutatja, hogy velünk turistákkal nagyon kedvesek.
Μακεδονία (Macedónia, a modern Görögország legnagyobb régiója) Македонија (Észak-Macedónia, a görög régióval szomszédos ország) Nem hivatalos " Makedonka "a Macedónia Köztársaságban a nacionalista szervezetek által létrehozott emlékbankjegyek Thesszaloniki Fehér Tornyát ábrázolták, annak ellenére, hogy a torony Macedónia görög régiójában és nem Macedónia köztársaságban található. A VMRO-DPMNE odáig ment, hogy javaslatot tesz a fehér tornyot ábrázoló bankjegy hivatalos elfogadására, a szkopjei kormány azonban elutasította annak hivatalos használatát, és az 1992-ben kiadott új macedón dénárról eltérő tervet készített. IMPRES, ennek ellenére a Fehér Tornyot ábrázoló, nyomtatott, nem hivatalos bankjegyek, amelyeket szuvenírként adtak el Szkopje utcáin, és amelyen a "Ez egy szuvenír bankjegy, és nem hivatalos használatra" nyilatkozat szerepel. A jegyzetek kinyomtatása egy olyan híresztelés tárgyává vált Görögországban, miszerint az új szomszédos állam pénzneme valójában görög szimbólumokat ábrázol - ez rendkívül ellentmondásos pont, tekintve a Macedónia Köztársaság nevével és zászlajával folytatott vitát.
Csinszka a Márffy-házasságba is magával vitte Vonyicáékat, saját szobájuk volt náluk a kislánnyal. Vonyica élete végéig tiszteletben tartotta Ady és Csinszka emlékét, nyilatkozataiban szeretettel és tapintattal beszél a házaspárról. Személye azért is fontos, mert a 70-es években emlékeivel segítette a PIM munkáját, amikor a Veres Pálné utcai lakást rekonstruálták és múzeummá alakították. A Talán semmi, talán minden sorra veszi azokat a személyeket is, akik vendégként megfordultak a Veres Pálné utcai lakásban. Csinszka óriási szalonéletet képzelt el a lakásba, és a középső helyiséget színpadként rendezte be, hogy legyen megfelelő hely, ahol Ady legújabb költeményeit elszavalhatja a művészbarátoknak. Ám azok valójában már csak beteglátogatóba érkezhettek. Ady sokszor ki sem tudott kelni az ágyból, máskor pedig köpenyben fogadta az érkezőket. A könyvből részletesen megismerjük azt a környezetet, amit Csinszka alakított ki a költő és maga számára. Az egyik tanulmány végigveszi, hogy milyen képek függtek a falon, hogy Ady mely művészektől vásárolt vagy kapott festményeket, rajzokat.
Külön fejezet szól Boncza Miklósról, Csinszka apjáról, a Magyar Közigazgatás szaklap alapítójáról. Felesége gyermekágyi lázban halt meg, ő ezért a lányát hibáztatta, és nem volt jelen Csinszka életében. Budapesten élt felhőtlenül és függetlenül; ott élő, házasságon kívüli gyermekével és annak anyjával rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Ezért meglepő, hogy halála után a Veres Pálné utcai lakással és a csucsai kastéllyal együtt a teljes vagyona Csinszkára szállt, míg Csinszka féltestvére, Gurgacsinszky Emília viszont kimaradt az örökségből. Ady és Csinszka életének fontos szereplője volt a cselédlányuk, Vonyica, akit Csinszka hozott magával a házasságba. Vonyica alakja azért különleges, mert ritka az olyan pozitív cselédsors, mint amilyen az övé volt. Csinszka családtagként bánt vele, és akkor sem küldte el a háztól, amikor teherbe esett. Kislányát, Bogyót a sajátjaként nevelte, és feljegyzéseket készített róla. Amikor pedig arra volt szükség, megfelelő helyet keresett neki, ahová néhány évre dajkaságba adhatta.
A belső borítón Csinszka egyik levelének részletét olvashatjuk, amelyben barátnőjének mesél a lakásról. A szövegeket illusztráló csodaszép fotókon szinte élnek az alakok, és számos olyat találunk köztük, amelyeket korábban még sehol sem publikáltak. Gál Csaba friss fotói a házról szépen keretbe foglalják a törzsszöveget. Ez a könyv tehát egyszerre kor- és társadalomrajz, de legalább ugyanennyire album is, amely két ember legszemélyesebb mindennapjaiba enged betekintést. A könyv megvásárolható a PIM boltjában, az Ady Endre Emlékmúzeumban, az Írók boltjában és a Líránál. Fotó: Kultúányi Norbert
Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. Ama bizonyos rokonságérzés közösségében az alig több mint 16 éves fiatal lány elhatározza, ír a 34 éves Ady Endrének, az akkor már elismert költőnek. Több mint két évig leveleznek, majd 1914 áprilisában személyesen is megismerkednek. Az első találkozás nem sikerül fényesen, ugyanis Ady egy átmulatott éjszaka után elalszik a vonaton, így az őt Csinszkával az oldalán lovashintóval hiába váró Boncza Miklósra a legkevésbbé sem tesz jó benyomást. A lumpoló, dorbézoló nőcsábász művész híre már így is jóval megelőzi a költőt. Ma könnyű dolgunk van, de akkor, mobiltelefon híján Ady nem tudja jelezni viszontagságát, késlekedésének okát. Néhány hónappal később megismétlik a találkozót, amelyre már kifogástalanul érkezik, s ennek alkalmával Ady el is jegyzi Csinszkát. Barátnőjének, Ferenczy Zsizsinek írja Csinszka eme Ady-jellemzést: "Csütörtök estétől péntek estig fölkeresett és vendégem volt a bátyám – Ady Endre.
Persze mindig lebukott… Az 1 könyv, 1 film, 1 kávé következő előadása március 30-án lesz, amikor is a Weiss Manfréd család viszontagságos életéről hallhatnak és láthatnak érdekességeket. What do you think? 0 points Upvote Downvote Total votes: 0 Upvotes: 0 Upvotes percentage: 0. 000000% Downvotes: 0 Downvotes percentage: 0. 000000%
DISPLAY NOW BANNER - kék Amikor Ady Vér és arany című kötete megjelent, nem gondolt arra, hogy lesz egy leány, akit egy nap műve arra ösztönöz, hogy felvegye vele a kapcsolatot. Pedig így történt. S ez némi kárpótlás lehetett számára a Lédával való szerelmének zátonyra futásáért. Ady ekkor már ráeszmélt, hogy Léda megalázza őt. Így mikor megkapta egy 16 éves lány, Boncza Berta (Csinszka) levelét és néhány versét, úgy döntött ennyi jár neki. Egy ártatlan lélek hozzáforduló szavai balzsamként hatottak sajgó szívére. Persze eleinte ennél többet nem is látott ebben, de a levelezés nem maradt el. Négy éven át tartott. Közben a bakfisból ifjú hölgy lett, aki már flörtölt is vele – írásban. Léda Na persze a lány jelleme, személyisége formálódott is a költő hatására. S ahogy egyre bizalmasabbá vált viszonyuk, Ady elkezdte Csinszkában látni az utat a rendes élet felé. Bár imádta Lédát, de lassacskán a rajongó levelekből egy szeretettel teli kapcsolat lehetősége rémlett fel előtte. S rájött, a lány valódi társa lehetne, míg Léda nem.