Fontosnak és a mai magyar piaci helyzetben elengedhetetlennek érezzük a jó partneri kapcsolatokat. Egy jó üzlet akkor lehet csak sikeres, ha mindkét fél elégedetten áll fel a közös munka után az asztaltól! Ezért nemcsak a Bérlőinkre figyelünk, hanem szoros együttműködésben dolgozunk Társ cégekkel (buszberlesmost, furgonberlesmost, irodapack kft), akikkel egymás mellett, egymást segítve és támogatva tudunk kiemelkedő Ár - Érték arányú maradandó szolgáltatást alkotni! Bodzavirág Vendégház Tiszafüred - Szallas.hu. Mi a megoldással szolgálnunk! "
Szolgáltatásainkat díjazás ellenében használhatják, illetve foglalt vendégéjszakák függvényében egyedi kedvezményekkel igénybe vehetőek! (kerékpár bérlés, elektromos roller bérlés, sószoba használat, infraszauna használat, pince bérlés, fürdődézsa használat) AJÁNDÉKUNK: 5 vendégéjszaka foglalása esetén vendégeink részére 2 órás vadregényes csónaktúra a Tisza-tavon túravezetővel, előre egyeztetett időpontban.
2022. 03. 01. - 10. 31. A kerékpáros Tisza-tavi Túraközpont Hálózat tagjaként számos kerékpáros túraútvonallal új Schwinn-csepel túrakerékpárokkal és túravezetőkkel áll a kerekezni vágyók rendelkezésére. Kirándulásaink során számunkra fontos a természetvédelem is, hiszen csak így maradhat fenn hosszútávon az az érték ami miatt érdemes idejönni. Alacsony környezetterheléssel járó kerékpáros ÖKO-túráink jól példázzák a természet és a turizmus összeférhetőségét. RÉSZLETEK IDŐPONT SZÁLLÁS KÖZELI SZÁLLÁSAJÁNLÓ ÉTKEZÉS KÖZELI ÉTKEZÉS A Szabics Kikötő és Szabadidőpart közvetlenül a Tisza-folyó és a tavat körülkerülő gát között fekszik. Ízelítő túraajánlatunkból: Tisza-tavat megkerülő kerékpártúra, Többféle madarász-túra kerékpáron, Ismerje meg Tiszafüred kulturális értékeit két keréken 1-2-3 órás, fél és egész napos kerékpártúrákat is szervezünk a környékbeli természeti értékek és kulturális emlékek felfedezésére. Tiszafüred kerékpár belles robes. Kerékpár bérleti díja: • 1. 000 Ft / óra • 3. 000 Ft / nap 2022. - 2022. 10. 31.
Az újabb történelmi kutatások kétségtelenné tették, hogy a honfoglaló magyarok által itt talált Szvatopluk-féle tartomány szláv lakói nem a mai tótok ősei, hanem ó-szlovének voltak, a kik az Árpád-házi királyok első százada alatt teljesen beleolvadtak a magyarságba. A tótok csak később, nagyobb részt a mongol pusztitás után települtek be lassanként az országba Morva- és Csehországból.
A tótok hűségét a ruthénekéhoz hasonló tisztelet illeti meg; őket azonban inkább a Bercsényi, Ocskay iránti lángoló szeretet vitte Rákóczi seregébe. Eleinte sem a szabadság ügye, hanem az urak ellen fordúltak, de 1704. Kik a tótok 4. februárius 6-ikán Bácsmegyei György vezetése alatt elegendő volt ötven lovast küldeni a «Tótságra», hogy szétverjék azt a 4–500 tót parasztot, a ki nem tudni, mi okból, a nemeseket, tisztviselőket tűzzel sütögette, kínozta, pénzt zsarolt tőlük. Nógrád szomszédságában nagyon csoportozott a föld népe, mi a nemességet igen aggasztotta; de a jobbágyok a maguk érdekeinél itt is előbbre valónak tartották a haza ügyét s Bercsényi tót felhívására májusban már tömegesen tódúltak Ocskay zászlai alá. «Egy füttyentésre», ha kell, tízezer tót gyűl össze; s a fehérhegységbeli és vágmenti tótoknak valóban nagy részök volt Ritschan cs. tábornok vereségében. «Za hori, za kosztolni» (a hegyekbe, a templomkerítésekbe) mindig akadtak tót puskások és a fejedelem mindig bizalommal, szeretettel emlegette «a tót imperiumot».
Maga a tót kifejezés akkor kapott negatív tartalmat, ha különböző jelzőkkel egészítették ki, illetve állandósult szókapcsolatokban, közmondásokban szerepelt. Ugyanakkor ezen kifejezések nem vonatkoztathatók kizárólag a szlovákokra. A tót-jellegű közmondások jelentős része még akkor keletkezett, amikor ezzel a kifejezéssel nem csupán a szlovákokat illették. Miért bántó, ha tótoknak nevezzük a szlovákokat? | Bumm.sk. Minden közmondás sajátos háttérrel látja meg a napvilágot, jellegzetességük, hogy felnagyítás és általánosítás révén egyetlenegy konkrét személy valamely tulajdonságát kívánják nevetségessé tenni. Elterjedésükben rendkívül nagy szerepe van a szájhagyománynak. Erre utal, hogy ezek a "tótos" közmondások Magyarország olyan térségében is fennmaradtak, amelyek lakossága nem került közvetlen kapcsolatba a szlováksággal. Margalits Ede 1896-ban megjelent Magyar közmondások és közmondásszerű szólások című művében több, mint egy oldalon közölte az ilyen típusúakat. Ha megnézzük ezeket a szólásokat, többnyire valós élethelyzeteket, sztorikat rögzítettek, igaz, néhánynak nem ismeretes a mögöttes tartalma.
Rendíthetetlenül, lelkük legmélyéről vágynak rá, hogy otthon lehessenek a rablott földön, pedig otthon voltak rajta már azelőtt is, jobbágyként... Valahogy magyarázni kell a létezésüket! Jellemző ez a bizonytalan múlttal rendelkező népekre, ilyenek például a románok. És persze egy ilyen "nevezetes" nemzetnek mint a tőt az nem jó, hogy az őshazájuk a mai Lengyelország területének erdeiben volt, vagyis nem volt nagy mennyiségű ló állomány, így nem jártak be nagy távolságokat és 5-600 körül indul meg a vándorlásuk. Ha valami fatális véletlen folytán egy tót valaha letett valamit az asztalra, az asztal is a magyaroké volt, és az illető nem is vágyott vissza az éppen otthagyott, szeszgőzzel teleizzadt faviskójába. Kik a tótok 2. A szlovák kifejezés, mint népnév a 15. században kezdett terjedni, és a közvélekedés szerint a "szlovák" név a "szláv" népnév egy változata. Azonban van a szláv, szlovák népnévnek egy sokkal korábbi eredeztetése, amit a kutatások nyomán egyre több történész vall hitelesnek, ill. nagy valószínűséggel a szó valódi eredetének.
Már a késő középkor óta lakott az Északi-Kárpátokban néhány teljesen jellegtelen szláv csorda, de azok eredetileg azon a vend nyelven beszéltek, amelyet ma leginkább lengyelként azonosítanánk. Kisebb, keleti részük ugyanakkor oroszul kérte a kocsmában a borókapárlatot. A kettő metszéspontjában pedig kialakult az a máig sem teljesen letisztázott, és még kevésbé közkinccsé vált, nerd makogás, amelyet szlovák irodalmi nyelvnek kiáltottak ki. Szlovákok, tótok, tirpákok » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. Csak a 19. században kezdte kínosnak érezni egy szűk álértelmiségi réteg, hogy senkinek se érzi magát, és ekkor Ľudovít Štúr vezetésével kitalálták, hogy majd jól ők lesznek a szlovákok. Mivel teljesen nyilvánvalóan lengyel (azaz cseh) nyelven vesztek össze az utolsó adag lavórovicán (silány minőségű, északi megyéinkben hagyományos szeszesital, amelyet rendes lepárlóberendezés nélkül főznek a benne maradó metanollal mit sem törődő tótok), értelemszerűen el akarták kerülni a lengyelség/csehség látszatát is. Jobb híján fogták hát az orosz zászlót, jobb híján beletették a mi címerünket, s ezzel letudván a heraldikai teendőket, sunnyogva kivárták az I. világháborút, hogy puskalövés nélkül a győztesek közé kerüljenek.
A szlovák etnikum és nép megnevezésére a magyar nyelv két szót ismer: a szlovákot és a tótot. Az értelmezés szempontjából az előbbi egyáltalán nem problematikus, hiszen a szlovák átvett szónak számít, a kifejezés a reformkor időszakában, 1828-ban bukkant fel először: "A Vendek … megértik a' Slowák' (Szlowin) beszédjét is". A szlovák szó a régebbi a szlávra utaló szlovenin alakból eredeztethető, és a fogalom a magyar nyelvben egyértelmű jelentéssel bír. Főnévként a nyugati szláv nyelvet beszélő, főként Szlovákiában élő nép tagja, melléknévként a szlávokkal kapcsolatos, rájuk vonatkozó, tőlük származó. Kik a tótok tv. Ugyanakkor Heltai Gáspár (1510-1574) Magyar krónika című művében hasonló alakot használt: "számtalan sok várasok, mezővárasok, várak, faluk és erősségek vadnak Magyarországban, Tótországban, Sklovákországban, Horvátországban, Rácországban, Szilágyban, Maramarosban és egész Erdélyben". A Heltainál felbukkanó sklovák-nak azonban a szlovák népnévvel való kapcsolata nem tisztázható egyértelműen.