A jó állapotban fennmaradt, a kor technikai színvonalát hűen reprezentáló vasútvonal különös jelentőségét adja, hogy rendkívül nehéz terepen, a Magas-Bakonyt átszelő Cuha patak völgyében vezet pályája. Építésekor nagyon sok műtárgy – alagút, völgyhíd, támfal… – létesítése vált szükségessé. A legnehezebb adottságú magashegyi pályákat megközelítő paraméterekkel bíró vasútvonal Magyarország hajdan nagyszámú, hasonló jellegű létesítményei közül az egyik utolsó, ezért a XIX. századi ipari fejlődés jelentős emléke. Fontos műemlékek – Győr, Pannonhalma, Zirc, Veszprém – között teremt kapcsolatot környezetbarát módon, ezzel a műemlékek megismerését is szolgálja. DUOL - A dunaföldvári Magyar László Gimnázium a Cuha-patak völgyébe kirándult. " Miután a védési eljárás 2009 augusztusáig nem fejeződött be, a KÖH Közép-dunántúli Irodája a vasúti vonalszakasz ideiglenes védelmét további egy évvel – 2010. augusztus 12-éig – meghosszabbította. A műemléki védettség, a Bakonyvasút Szövetség és civil szervezetek minden igyekezete ellenére a MÁV 2009-ben végül mégis szűkítette a vasútvonalon a szolgáltatások körét.
Bakonyszentlászló területéhez tartozik a Cuha-patak folyásának egy része, mondhatni az egyik legszebb része. Népszerű kirándulóhely, gyalogos turisták részére. A Magas-Bakony egyik méltán közkedvelt kirándulóhelye a közel négy kilométer hosszú, sziklás völgy, melynek legszebb része a számtalan védett növény- és állatfaj számára menedéket jelentő Cuha-völgyi Kirándulóerdő, illetve – az erdei tanteremmel is büszkélkedő – Tanösvény. Gyalogtúra a Cuha patak völgyébe | Üdvözöljük a láng művelődési központ oldalán!. A vadregényes, eldugott, vízmosásokkal tarkított völgyet nem csupán közúton, de a Porva-Csesznek és Vinye települések között, három alagúton és két völgyhídon áthaladó, a Bakonyt átszelő Cuha-patak mentén döcögő millenniumi vasúton is megközelítheted, melynek útvonalát tartják az egyik legszebbnek Magyarországon. A környék nagyobb városaitól (Győr, Pápa, Zirc) könnyen elérhető távolságra (max. : 40 km). A tanösvény szerves részét képezi az erdei tanterem, ahol lehetőség nyílik a látott, tapasztalt dolgok megvitatására. A tanösvény egész évben díjmentesen látogatható.
Akár "egészségturizmusról" is beszélhetünk, hisz a még érintetlen terület levegője jó hatással van a légzőszervi betegségben szenvedőknek. Megújulást, feltöltődést nyújt az idegrendszeri és leki betegek számára. A Bakony nevezetességei közül -vendégcsalogatónak- néhányat említünk. A Szentgál közelében lévő, Európa második egyedszámú tiszafása, a cseszneki vár, a bakonybéli -Szent István király által alapított- bencés kolostor, Farkasgyepű/ a tüdőbetegek mekkája/, a Gaja szurdokban található Római fürdő, a fenyőfői ősfenyves, Döbrönte, Várpalota, Eplényben a sí -és szánkópálya, a szépséges Cuha-patak völgye, ahol Magyarország egyik legszebb vasútvonala húzódik. Végül, de nem utolsó sorban említjük a Bakony fővárosát, Zircet. Itt láthatjuk a III. Műemlékvédelmi feladatok a 11. számú vasútvonalon. Béla király által alapított cisztercita apátság épületét, benne az országos hírű Műemlékkönyvtárat, a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, az apátság köré telepített csodálatos arborétumot. A Bakony lejtői és a Balaton-felvidék ölelésében elterülő megyeszékhelyen, Veszprémben időzve sok látnivalót találunk.
Közvetlenül a vonat elhaladása után sincs "tiszta" helyzet, hiszen időszakos térközőri szolgálat igénybe vételével egy-egy állomásközben egynél több vonat is útban lehet, sőt, rendkívüli helyzetben az útban lévő jármű akár vissza is tolathat. Bár a Cuha-szurdokba érkezve a mozdonyvezetők általában dudálnak, az erre utasító pálya menti jelzések hiányában ez egyelőre fakultatív mozzanat, a pályát borító hótakaró pedig a motorok és kerekek hangját is kiválóan elnyeli. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila Víz és gravitáció, hideg és még hidegebb: a völgy mélyén egyedül a természet volt a meghatározó erő. Ugyanakkor ezen a szakaszon már járható volt a patak melletti út is, ahonnan a lezúduló víztömeg karnyújtásnyira is megközelíthető. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila A 19. század végén épült vasútvonal bakonyi szakaszán négy völgyhíd és ugyanennyi alagút vezeti át a pályát, ezek fele a Cuha-szurdok alig fél kilométeres szakaszán sorakozik. A terep egyik legnehezebb szakaszának szikláján a közelmúltban felújított obeliszk a vasút építőinek állít emléket.
A játék hozadéka még: mozgásra készteti a résztvevőt!............... / Közkedvelt időtöltés a közös grillezés és a bográcsban főzés kint a szabadban. Az étel készítése közbeni poharazgatás, beszélgetés jó alkalom az emberi kapcsolatok kiépítésére. Az ízletes vacsora utáni beszélgetések gyakran az éjszakába nyúlnak. A városban élő vendég ilyenkor rácsodálkozik a csillagos égboltra. E csodában otthon nincs része, hisz a mesterséges fények megfosztják a látványtól. Az emberek nagy része ki van éhezve a jó szóra. Természetesen a jó kapcsolat kiépítése rengeteg időt, odaadó figyelmet kíván a vendéglátó részéről, amiért a vendég visszatéréssel, a szállásadó másoknak való ajánlásával honorál. /.............. Különleges élményt nyújt még a madárles, melynek során a madarak életmódjának / párválasztás, fészekrakás, költés, a fiókák felnevelése és szárnyára engedése/ megfigyelése zajlik. Szívet, lelket melengető élmény a madarak hajnali "hangversenye", amelyért érdemes korán kelni................................... / A falusi szállásadók közül sokaknak élménye, hogy a többször visszatérő vendégek már családtagnak, rokonnak számítanak a vendégek kérésére.
2009. december 13-ától Zirc és Veszprém között személyvonatok csak hétvégeken közlekedtek. Ezzel egy időben a MÁV hálózatán több más mellékvonalat véglegesen bezártak. 2010. július 4-étől kormányzati döntés értelmében szerencsére újraindulhatott a forgalom, a 11-es vonal azon öt szerencsés mellékvonal közé került, amelyek megmenekültek a végleges bezárástól. A vasútvonal 2011-ben kapta meg a végleges műemléki védelmet az 53/2011. (VIII. 25. ) Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) rendeletével. A rendelet 3. § 4. pontjában leírtak szerint: "A védetté nyilvánítás célja az 1895–1897 között épült magas-bakonyi vasútvonal építészeti, technikatörténeti és iparművészeti értékeinek, továbbá táji szerepének megőrzése. " A vonalra vonatkozó részletesebb szabályozást a rendelet 1. pontjának 3. §-a tartalmazza. Ennek értelmében a Bakonyszentlászló–Veszprém közötti közel 40 km hosszúságú vonalszakasz 34 db, helyrajzi számmal jelzett területe – az azokon lévő vasúti pályával és a hozzá tartozó létesítményekkel (műtárgyak, épületek, támfalak…) együtt – különböző fokú védelem alá került.
A bálás ruha boltban megtudjuk a bunker helyét. Fogarasi háza mögött áll, a budi mellett. "De a bozóttól úgysem fogják látni" legyint a kedves asszonyság. Csak az épület funkcióját firtatva bizonytalanodik el. "Valami menekülést emlegetett. De magának való vénlegény ő. Nem mondja el, mit miért csinál. " A sötét és rácsozott ablakú ház mögött súlyos épülettömb dereng. Az elcsattogó vonat fénye végigfuttatja a betonfalon a magas gaz árnyékát. Hát itt volnánk, a titok tárgyánál. Lefotózom, majd álldogálunk a lelakatolt kertkapuban. Egy ideig semmi nem történik. Azután eljövünk. A vegyeskereskedésben hősugárzó fűt, meg egy tévé, alatta az eladó, aki szerint is furcsa alak a Fogarasi Árpád, építi a bunkert, hogy elmeneküljön. - De hát még a teteje sincs kész! Amúgy jó munkásember. Keveset beszél. A Magyar Family Espresso tulajdonosa viszont már vár minket. Tud a Szalacsi-ügyről is, a neten látta. - Talán két hete tűnhetett fel? - A háttérben egy bekecses cyberpunk flippert hegeszt, mellette villogó műfenyő, rulettgép, és egy algás akvárium.
Zsigmond Dezső: Bunkerember / 41. Magyar Filmszemle 2010. 02. 09. "Susu mennyország" – szól a rádió a falu fodrászműhelyében. "Sihuhu, sihuhu" – mondja a paksi atomhulladékkal közeledő vonat. A betintázott bakter békésen szunyál, a feleség lerángatja az egyenruháját. És "rendszert" vált. SZOBOSZLAI ANNAMÁRIA KRITIKÁJA. A dokumentumfilmesként ismert Zsigmond Dezső új nagyjátékfilmje ettől még nem lesz kőszén fekete szatíra. Fogarasi Árpád annak idején megjárta a Friderikusz show-t. Mesélt arról, miért épít Kocsordon, Magyarország talán legkisebb falvában atombiztos piramist. Mesélt a kétméteres falakról és a Pitagorasz-tételről, meg hogy mennyire fontos, hogy a bunker ajtaja egyenlő szárú háromszög legyen. (Ugyanis egy értelmes dologra, mint az egyenlő szárú háromszög, értelmes lény nem lő. ) Ezen lehet nevetni (is), meg elgondolkodni, hogy értelmes dologból van kevés vagy értelmes nagyhatalomból. Trill Zsolt Zsigmond Dezső filmjének főszereplője, Árpija a Manyika háromszög alakú, kerti "beton-spa"-ját szemeli ki bombabiztos nyílászárónak.
TERJED A HÍR: eladó az ország egyetlen magánkézben lévő atombunkere. Régi jó ismerősünk, Fogarasi Árpád építette Kocsordon. A szatmári műbútorasztalos most Tiborszálláson él, indulunk hozzá. Fogarasi Árpád 1985. augusztus 1-jén kezdte az építkezést. Attól tartott, hogy előbb-utóbb kitör az atomháború. Az pedig mindent elpusztít, hacsak nem áll rendelkezésre egy komoly objektum. Azon a forró nyári napon kimérte hát az alapokat, s nekiállt ásni, ami hetekig tartott, hiszen az atombunker mégsem egy garázs, aminek csupán az esőtől, hótól kell védeni az autót. Egy atombunkernek ki kell bírnia a lökéshullámokat, ellent kell állnia a radioaktív sugárzásnak és az iszonyatos hőnek. Ide bizony legalább két méter mély alapozás szükséges, és a falak vastagsága sem lehet kisebb két méternél. Kifundálta ő ezt alaposan, ám az építési engedély megszerzése nem ígérkezett könnyűnek. Azzal ugyanis mégsem állíthatott be a községi tanácshoz, hogy atombunkert akar építeni a háza mögötti kiskertben. Tűzelőtárolóra adta hát be a kérelmet, és a helyi vezetők becsületére legyen mondva, annak ellenére megadták az engedélyt, hogy sejtették, sokkal komolyabb építményt takarnak a tervek.