Egry később leszerelt, és Juliska keszthelyi házába költöztek. Nyaranta a badacsonytomaji présház adott menedéket számukra. Egry képei, stílusa, színei megváltoztak: a piktor "hazatalált". Innentől kezdve mindent tudni akart a Balatonról, de leginkább a nap és fény változásairól, árnyalatairól. Művészetén tetten érhető ez a rátalálás: a korai Balaton képei még konkretizálható tájképek, később egyre inkább egyfajta lebegés, kontúr nélküli hangulatok láthatók. Olyan atmoszféra, amire csak Egry József volt képes sajátos olajpasztell technikájával. Megteremtette azt az egyedi balatoni festészetet, amihez idővel bibliai témák társultak: Keresztelő Szent János, Szent Kristóf alakja tűnt fel a tavi képeken. Ebben az időszakban megsokasodtak napba és vízre néző önarcképei. Az ifjúkori nyomor nem múlt el nyom nélkül, tüdőbaja egyre súlyosbodott, s anyagilag sem tudtak megerősödni Juliskával. Olykor a szintén Badacsonyban élő és alkotó Tatay Sándor segített nekik tűzifához jutni. A '30-as évek végére megváltak keszthelyi és badacsonyi házuktól is.
1936-ban már elkészült kétszintes nyaralójának terve, amelyben műterem is volt. Szigligeten, a Kamonkő alatt elhelyezkedő impozáns nyaralóból belátta az egész szigligeti öblöt, a lelki megnyugvást hozó balatoni táját. Művein, ábrázolásain ideiglenesen eltűnt a minden képén tetten érhető szorongás, rossz hangulat, szomorúság. Balatoni tájképei és csendéletei egyedi, összetéveszthetetlen stílusukkal a Farkas-életmű fontos állomását képezik. A balatoni táj oldotta egyre fokozódó feszültségét, amelyet zsidó származása, házasságának tönkremenetele, a hazai művészéletből való kitaszítottsága, a háború közelítő szele és a Párizstól való elszakadás okozott számára. Legszűkebb baráti köre gyakorta látogatta szigligeti műtermében, de a Badacsonyban élő másik nagy festővel, Egry Józseffel is rendszeresen találkozott. Herczeg Ferenc író – kinek szintén a Balatonnál, Badacsonyban volt szép villája – így idézte fel Farkas István egykori menedék-hajlékát: – Farkas szigligeti nyaralója tündérszép keretben emelkedett fenn a hegylejtőn.
Egry József: Visszhang, 1936 Fotó: A II. világháború végére a házaspár anyagi tartalékai elfogytak, sokszor tűzifájuk sem volt. Budapesti műteremlakásuk a bombázások idején megsemmisült, 25-30 nagyobb képpel, 40-50 kisebb pasztellel és számos rajzzal együtt. A festő képei kikerültek a nagy szalonokból, hogy "haladóbb" művészeknek, illetve az akkor követendő ideológiának megfelelő, boldog parasztokat ábrázoló képeknek adják át helyüket. Egry a betegség, a mellőzöttség és a nélkülözés miatt utolsó éveiben már alig festett. 1951-ben Badacsonyban halt meg, a badacsonytomaji temetőben nyugszik. Egry József: Napfelkelte, 1940 Fotó: Egykori badacsonyi házában 1973-ban, a festő születésének 90. évfordulóján nyílt meg a kiállítóteremmel bővített Egry József Emlékmúzeum. A tárlat sajnos évek óta nem látogatható technikai okok miatt. A zárvatartás hátterével a Balatontipp cikke foglalkozott részletesen. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tájékoztatása szerint E gry József festményei 2022. január 1-je óta szabadon felhasználhatók.
Védettségi igazolványra mindenki jogosult, aki megkapta legalább az első védőoltását vagy igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen. Az ingyenes okmányt automatikusan postázzák. Az oltottak esetében a kártyának nincs lejárati határideje, míg a fertőzésből való felgyógyulással megszerzett védettségi igazolvány érvényessége a gyógyulást követő 6 hónap. Az igazolvány kiállítására azok esetében is lehetőség van, akik tudtukon kívül esetek át a fertőzésen. Ők az okmányt személyesen vagy a oldalon keresztül kérelmezhetik 3000 forint ellenében, valamint egy olyan, akkreditált labor által kiállított lelet bemutatásával, amely igazolja, hogy az érintett szervezetében jelen van a koronavírus elleni védőanyag. A kártya érvényességi ideje ez esetben az ellenanyag jelenlétét kimutató vizsgálat dátumát követő négy hónap. Mint ismert, május 1-jétől a korlátozások enyhítésének újabb lépéseként megnyíltak az éttermek belső terei, a szállodák, a kulturális és szabadidős létesítmények, de csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára.
A védettségi igazolvány bevezetéséről szóló rendelet a Magyar Közlöny 21. számában olvasható, amely 2021. február 12-én jelent meg. Ez alapján háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget: ha valaki megkapta a védőoltást (az állam hivatalból kipostázza a kártyát), vagy ha igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen (az állam hivatalból kipostázza a kártyát), illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is. Ebben az esetben a védettségi igazolványt elektronikus úton, vagy személyesen is lehet igényelni bármely kormányablakban. Ha valaki megkapta a védőoltást, nem kell igényelnie az igazolványt. Az állam hivatalból postázza az ingyenes kártyát, annak kiállítást külön nem kell kérni. A védőoltást igazoló kártyának nincs érvényességi ideje. Az igazolvány a személyi adatok mellett tartalmazza majd a védőoltás idejét, valamint típusát. Ha valaki korábban igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, akkor a fertőzésből való felgyógyulás napja jelenti a védettség kezdetét.
Ha az oltás beadásának ténye még napok később sem jelenik meg a rendszerben, úgy az oltott személy kérheti az oltóponttól, háziorvostól, hogy rögzítse az adatokat - olvasható a közleményben. Védettségi igazolványra mindenki jogosult, aki megkapta legalább az első védőoltását vagy igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen. Az ingyenes okmányt automatikusan postázzák. Ez még érdekelheti: Kínos videó: így dicsőítették az ovisok a kormányablakot Az oltottak esetében a kártyának nincs lejárati határideje, míg a fertőzésből való felgyógyulással megszerzett védettségi igazolvány érvényessége a gyógyulást követő 6 hónap. Az igazolvány kiállítására azok esetében is lehetőség van, akik tudtukon kívül esetek át a fertőzésen. Ők az okmányt személyesen vagy a oldalon keresztül kérelmezhetik 3000 forint ellenében, valamint egy olyan, akkreditált labor által kiállított lelet bemutatásával, amely igazolja, hogy az érintett szervezetében jelen van a koronavírus elleni védőanyag. A kártya érvényességi ideje ez esetben az ellenanyag jelenlétét kimutató vizsgálat dátumát követő négy hónap - írták a kormányzati portálon.
A felgyógyulás napja az az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) nyilvántartott dátum, amikor negatív PCR-tesztje vagy antigén gyorstesztje lett miután korábban pozitív tesztje(i) volt(ak). Abban az esetben, ha valakinek csak a fertőzést igazoló pozitív tesztje van, de több teszt nem készült – mert pl. tünetmentes, enyhe tünetes volt és otthoni karanténban maradt – akkor a teszt utáni 10. nap a felgyógyulás hivatalos napja. A védettségi igazolvány érvényessége az igazolt felgyógyulást követő 6 hónap. A kártya ebben az esetben is ingyenes, az állam hivatalból postázza, annak kiállítást külön nem kell kérni. Ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt, akkor igazolhatja a fertőzésen való átesését ellenanyag-vizsgálattal is. Ebben az esetben a vizsgálat önköltséges, de hatósági áras lesz, amelynek összege 11 000 forint. Emellett ki kell fizetnie a védettségi igazolvány kiállításnak 3000 forintos összegét is. Ha az ellenanyag-vizsgálat igazolja, hogy korábban valóban fertőzött volt, akkor a védettségi igazolvány érvényessége 4 hónap.
Hétfőtől időpontfoglalás nélkül lehet a védettségi igazolványokkal kapcsolatos ügyeket intézni a kormányablakoknál, közölte az operatív törzs az RTL Híradóval. A híradó riportjából is kiderül, hogy többen is arra panaszkodnak, hogy már rég megkapták az oltást, de a kártya még nem jutott el hozzájuk. Egyikük arról számolt be, hogy januári oltása óta hiába várja a védettséget igazoló kártyát, és eredmény nélkül fordult a hivatalokhoz, így pedig nem tudja kihasználni a beoltottaknak járó előnyöket.