Az osztálykirándulások gyakori célpontja, tökéletes randihelyszín, nem mellesleg pedig rendkívül fontos munkát végző intézmény – 155 éve működik a Fővárosi Állat- és Növénykert, mely nemcsak az ország legrégebbije, hanem a világon az elsőként megalapítottak között található. Évente több, mint egymillióan látogatnak el a budapesti Állatkertbe, amely 1866-ban, Pesti Állatkert néven nyitotta meg a kapuit a nagyközönség számára, és közel kilencven évig egyedülállónak számított az országban. De hogyan is jutottak el az "alapító atyák" Mátyás király oroszlánjaitól a fővárosi intézményig, és hogy néztek ki az első évek? Forrás: A szerint "Bátran mondhatjuk, hogy az állatkert civilizációs jelenség. Amikor Budapest népe megette az állatkert lakóit: az ostrom alatt ez is megtörtént - Dívány. Hiszen állattartó kertek a civilizáció hajnala óta léteznek. " Valóban, akármelyik országot, földrészt vagy épp kort nézzük meg, mindenhol akadtak állattartó kertek, ahol egzotikus állatokat őriztek, kényszerítettek viadalra vagy épp gyönyörködtek bennük. Ez főként a gazdagok kiváltsága volt, az egyházi és világi uralkodók sokszor kaptak ajándékba nem őshonos fajtákat, Mátyás király és Nagy Lajos például oroszlánokat tartott.
Mivel a Magyarországon is honos eurázsiai vidrák súlya 3 és 15 kilogramm között szokott lenni, elmondható, hogy az óriásvidrák többszörösen akkorák mint magyarországi társaik. (Fotó: MTI) Az óriásvidrák korábbi vadászatuk és természetes élőhelyeik zsugorodása miatt veszélyeztetettnek számítanak és állatkertekben is igen ritkának mondhatók: világszerte 25, Európában pedig csupán 14 állatkertben tartják ezt a fajt. Budapesti Állatkert - ISIC Nemzetközi Diákigazolvány. Cora és Cumana a lipcsei, Alondra pedig a duisburgi állatkertből kerület Budapestre. A fővárosi intézmény az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) akkreditált tagjaként csatlakozott ahhoz a tenyészprogramhoz, amelyet a szövetség még 2003-ban hívott életre a faj állatkerti tartásának és szaporításának összehangolása érdekében. Az állatok egyelőre mind nőstények, a jövőben azonban hím állat beszerzése is szerepel a tervek között, összhangban a program célkitűzéseivel. Persányi Miklós azt is elárulta, hogy nem az óriásvidrák érkezése az év legnagyobb szenzációja: még idén koalákkal is bővül a fővárosi intézmény állománya.
Mindig erre vágyott Persányi Miklós neve szinte összenőtt a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, ami nem csoda, hiszen – kis kihagyással – összesen huszonegy évig volt az intézmény főigazgatója. Ráadásul Persányi már a HVG-nek 2003-ban adott portréinterjújában is arról beszélt, hogy ötödikes korában esett szerelembe az Állatkerttel, és azóta csakis állatkerti igazgató akart lenni. Ez a vágy vezérelte már az óbudai Martos Flóra Gimnázium biológia tagozatára is, majd az ELTE biológia-népművelés szakára. Tanári pálya után 1976-tól a KISZ Központi Iskolájának instruktoraként "táboroztatással és vezetőképzéssel" foglalkozott, 1986-ban pedig a Környezetvédelmi Hivatalba, majd a minisztériumba invitálták főosztályvezetőnek. Kijevnek neveztek el egy újszülött orrszarvút | Magyar Narancs. 1990-ben Humphrey-ösztöndíjjal az amerikai Cornell Egyetemen tanított, ahonnan a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz szegődött környezetvédelmi szakértőnek. © Fazekas István A Fővárosi Állatkert főigazgatói székét 1993-ban nyerte el, amit csak a politikai kedvéért hagyott ott egy időre 2003-ban, amikor környezetvédelmi miniszter (később a vízügy is a területéhez került) lett a Medgyessy-kormányban, azt követően pedig Gyurcsány Ferenc kabinetjében.
Gamperl Alajosnak hívták, és ő lett az, aki a későbbiek során minden erejével támogatta a tervet. Az alapításhoz szükséges pénzt úgy teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére, a szükséges terület megszerzése érdekében pedig Pest városi vezetéséhez fordultak segítségért. A városvezetők a jövendő állatkert számára az akkor Városerdő nek hívott területet adták oda jelképes összegért. (A területet ma Városligetnek hívják. ) Természetesen azt sem volt könnyű eldönteni, hogy ki legyen az új létesítmény igazgatója, hiszen az osztrákok osztrákokat vagy németeket, a magyarok magyarokat szerettek volna látni a vezetői székben, de végül ezt a huzavonát is megoldották. Azt mindenki tudta, hogy szakmai szempontból is a magyar Xántus János volna a legalkalmasabb, ő azonban ebben az időszakban 48-as múltja miatt nem is pályázta meg az állást. A tárgyaló felek annyit azonban elértek, hogy a pályázat nyertese, egy kiváló, müncheni zoológus, csak ideiglenesen kapta meg a posztot, így később, a helyzet stabilizálódásával végül Xántus lehetett az igazgató.
Ez a folyamat 1994-ben kezdődött, amikor Persányi Miklóst nevezték ki az intézmény főigazgatójának. Az azóta eltelt években – 2003 és 2007 között Bogsch Ilma irányításával – egyrészt újjászülettek, és újra régi szépségükben pompáznak azok a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Ezenközben az állatok férőhelyeit is sikerült korszerűsíteni, tágasabbá, természetszerűbbé, és a látogatók számára is esztétikusabbá tenni. A rekonstrukció szinte a kert minden sarkát, minden egyes négyzetcentiméterét érintette. Közben a szakmai eredmények sem maradtak el, így például Budapesten születhetett meg a világ első olyan orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés eredményeként láthatta meg a napvilágot. A Fővárosi Állat- és Növénykert 2016-ban ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját. Az állatkerti szakemberek most azon dolgoznak, hogy még nagyszerűbbé varázsolják ezt a városligeti csodavilágot. Az intézmény történetében először területi bővítést is kapott az Állatkert, ami annál inkább időszerű volt, mivel az elmúlt évtizedek során az eredeti terület egyharmadát fokozatosan elcsatolták.
Később maga a császár, Ferenc József további állatokat is ajándékozott a Pesti Állatkertnek. Ezek között volt a Kristóf nevű barnamedve is, aki a legendák szerint Deák Ferenc tetszését is elnyerte. Ami pedig a zsiráfokat illeti: a huszadik század elején az Állatkert pótolta az első, zsiráfborjú halálával létrejött hiányt:1934-re, nem kis mértékben a szakszerű és körültekintő tartásnak köszönhetően több masszai-zsiráf is született, ami egyedülálló jelenség volt az állatkertben tartott zsiráfok között. Ki volt Jónás? A honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban mindenütt ünneplésre készülődtek, és ennek jegyében az Állatkert is elő akart állni valamilyen újdonsággal. Úgy döntöttek, hogy több érdekes, Budapesten még soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Ekkor került az Állatkertbe Jónás, az első víziló-bika, aki 1893-ban érkezett meg, különféle társzekereken az országba, azon belül is az Állatkert kapujához. Ott azonban valahogy rá kellett venni, hogy "szálljon át" egy hatalmas ládába, amelyben majd elszállítják őt a jövendő lakhelyére.
Jelenleg a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórház munkatársaként dolgozik, az Onkoradiológiai Centrum onkológus főorvosaként végez gyógyító tevékenységet. Dr. Cseténé Ádám Márta 1976-ban a Bács-Kiskun Megyei Egészségügyi Szakiskolában fogászati asszisztens végzettséget szerzett, majd 1980-ban az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán dietetikus szakon végzett. Melegné Tigyi Erzsébet 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. Dietetikus diplomáját 2003-ban szerzete meg. A tüdőgyógyászati magánrendelés a Maria Medical Magánrendelőben. Jelenleg a Kecskeméti Megyei Kórház dietetikus munkatársa. A kórház mindig ismert volt úttörő vállalkozásairól, a legkiválóbb eljárások és módszerek adaptálása kapcsán. Ez a hozzáállás a dietetikai részleg működésére is nagy hatást gyakorol. Dr. Naszódy Péter 1993-ban a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, 1998-ban belgyógyászatból, 2005-ben endokrinológiából tett szakvizsgát. Jelenleg a Bács-Kiskun Megyei Kórház szakorvosaként dolgozik, emellett rendelése A Meditres Egészségházban érhető el.
Dr. Kovács István 6000 Kecskemét, Kápolna u. 18. 1977-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett általános orvosi diplomát, ezt követően 1982-ben csecsemő- és gyermekgyógyászatból, 1998-ban gasztroenterológiából, és ifjúságorvostanból, ifjúságvédelemből tett szakvizsgát. 1977 és 1983 között a Bács-Kiskun Megyei Kórház gyermekosztályán dolgozott, majd 1983-tól kezdve jelenleg is gyermekorvosként dolgozik a kecskeméti alapellátásban. 1998-tól gyermek-gasztroenterológiai magánrendelést folytat. Dr. Dr. Egerszegi Sándor -tüdőgyógyász magánrendelés | orvosiszaknevsor.hu | Naprakészen a gyógyító információ. Tamasi József 6000 Kecskemét, Fecske utca 9/A. 1985-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán vette át diplomáját, majd 1995-ben belgyógyászatból és társadalomorvostanból tett szakvizsgát. A természetes gyógymódok, azaz a komplementer orvoslás szakértője. Dr. Domján Lajos 6000 Kecskemét, Wesselényi M. utca 1/a II/1. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen 1953-ban vette át diplomáját, majd a kecskeméti megyei kórház belgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebészeti és szülészeti osztályain összesen két évet dolgozott.
1955-ben a Tüdőbeteg Gondozó Intézet orvosaként állt munkába. Tüdőgyógyászati szakvizsgáját 1958-ban szerzete meg, azt követően 1981-ben gasztroenterológiából tett szakvizsgát. 1968 és 1994 között a kecskeméti megyei kórház endoscopos osztályának osztályvezető főorvosaként végzett gyógyító tevékenységet, majd nyugdíjazták. Jelenleg a Bagoly Egészségház magánorvosa, a Kecskeméti Repülőkórház endoscopiájának óradíjas alkalmazottja, valamint a Domján Endoszkópos Diagnosztikai Kft. működtetője. Dr. Kosztelny Iván 6000 Kecskemét, Nyíri út 38. Szakterületek - Dokio Magánrendelés Időpontfoglalás. 1994-ben a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett általános orvosi diplomát, ezt követően 1999-ben szülészetből és nőgyógyászatból, 2003-ban pedig klinikai onkológiából tett szakvizsgát. 1994 és 1999 között öt a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház, majd 1999 és 2001 között a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott. 2001 óta a Kecskeméti Kórház Onkoradiológiai Központjának munkatársa. Dr. Hajnal Lajos 1971-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett általános orvosi diplomát, ezt követően 1978-ban belgyógyászatból, 1984-ben hematológiából, 1999-ben pedig klinikai onkológiából tett szakvizsgát.
Az egészséges felnőttek vitálkapacitása 3 és 5 liter között van, függően a testmagasságtól, a testsúlytól és a nemtől. A korral csökken. A FEV1 a gyors kilégzés képességének mértéke. Ha ez az érték kóros, sok esetben hörgőtágító gyógyszer belélegeztetése után is elvégzik a méréseket
Orvosi szolgáltatások Az összes orvosi szolgáltatás szakterületenként Szakorvosok Az összes elérhető szakorvos szakterületenként Orvosi szolgáltatás keresése Pl.