Egyszerre születtek, hogy a női és a férfi lélek gyermekeként forrasszák együvé a magyarságot. Azon a reggelen kevesen voltak a Pilvaxban. Mégis innen indult minden. Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. Mire végzett, megtelt a Pilvax. Lángoló tekintetű ifjakkal. Közösen indultak el az Egyetem utcába, a jogász hallgatókhoz. Az egyetem udvarán már várták a hallgatók. Mert szélvészként terjedt a hír. Petőfinek széket hoztak, hogy arra álljon, s úgy szavalja el a Nemzeti dalt. És mindenki együtt kiáltotta vele: " Esküszünk, esküszünk! " És a tömeg nőttön nőtt. Az orvosi egyetem Újvilág utcai épületében is félbeszakadt a tanítás, épp úgy, mint a mérnöki és a bölcseleti karnál. Az Egyetem téren már ötezren lehetettek. Itt határozták el, hogy a közelben lévő Landerer és Heckenast könyvnyomda Hatvani utcai központjához vonulnak és kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A szabad sajtó elsõ nyomtatványainak kiosztása 1848 márczius 15-én Pesten.
Esett az eső. És hideg is volt, fújt a szél. Aztán, mintha még az ég sem tudná eldönteni, hogy mi tévő is legyen, elállt az eső és a felhők közül aranyló sugárral előtört a fény. Jókai Mór szerint "ezt a napot Petőfi napjának nevezze el a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. " 1848. március 15-ének reggele: Petőfi a Pilvax kávéházba sietett. Nem volt egyedül: Jókai Mór és Vasváry Pál is vele ment. Zsebében ott lapult az előző este megírt Nemzeti dal, valamint az Irinyi József által végleges formába szedett 12 pont, amelyhez Jókai még egy proklamációt is írt, amolyan magyarázatképpen. Kabátjuk hajtókáján pedig ott virított a kokárda, mely azóta is jelképként köti össze a világban szétszóratott magyarságot. A három szín: a piros a hazáért életét áldozó hősök vérét, a fehér a békét, a zöld pedig az anyaföldet jelképezi. Népünket, s nemzetünket. Az együvé tartozást. A hagyomány szerint Szendrey Júlia és Laborfalvi Róza akkor varrta az első kokárdát, amikor mellettük Petőfi megírta a Nemzeti Dalt.
(Olyan, mint ma a polgárőrség) A 12 pont elemzése 6. Közös teherviselés. A nemesi adómentesség eltörlése! A nemes is adózzon! (Első nemesi adó a hídvám lesz a Lánchídon. ) A 12 pont elemzése 7. Urbéri viszonyok megszűntetése. A jobbágyok a földért cserében úrbérrel fizettek(robot, terményadó, pénzadó, ajándék. Ennek a megszűntetése és a jobbágyfelszabadítás! (jobbágyból -szabad paraszt! ) A 12 pont elemzése 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. Az úriszék (földesúr ítélkezhet a jobbágyi felett) eltörlése és az esküdtszék intézményének törvénybe iktatása! Az esküdtszék egy csoport, akiket arra választottak ki, hogy meghallgassanak egy esetet a bíróságon és döntsenek az ügyben. (FÜGGETLEN) A 12 pont elemzése 9. Nemzeti Bank. Magyarországnak a reformkorban nem volt önálló bankja! Magyar bank! A 12 pont elemzése 10. A' katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. A katonák a birodalom egész területén teljesítettek szolgálatot, nem pedig csak Magyarországon.
Jókai Mór a Fiatal Magyarország tizenkét pontját a nép által megérthető magyarázattal alakította át. A tervek szerint a március 19-i József-napi vásáron tömeggyűlésen erősíttették volna meg, de március 14-én este a 13-ai bécsi forradalom hírére úgy döntött a Pilvax-kör, hogy Pesten is forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni követeléseiket. Ekkor került be a szövegbe a politikai foglyok szabadon engedése, két addigi pontot összevontak. Március 15. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával. Pest város közgyűlésének plakátja A kinyomtatott 12 pontot Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, majd Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek, ezzel megszületett a szabadsajtó első hivatalos terméke Pesten, 1848. március 15-én. A forradalom egyik állomása volt, amikor megnyitották a tanácstermeket.
Az 1848-iki márcziusi mozgalmak Pesten. – Egykorú rajtok után. Landerer Lajos nyomdatulajdonoshoz Petőfi, Vasváry és Jókai ment be, követség gyanánt. A nyomdász nem mert ellenkezni, hiszen látta, hogy mekkora tömeg van kint az utcán, bár azt is tudta, hogy a cenzúrát sem kerülheti meg. Ezért aztán azt javasolta, hogy az urak " méltóztassanak lefoglalni egy sajtót ", őt pedig csak úgy a rend kedvéért, zárják be az irodájába. Petőfi erre rátette a kezét az egyik sajtóra és felkiáltott: " ezen gépet lefoglalom a nép nevében! E pillanattól fogva a korlátok, melyek a nemzet és e sajtó közé emeltek, többé nem léteznek! " A szabad sajtó magyarhonban 1848. március 15-én, délelőtt féltizenegykor született. Délben a tömeg azzal ment haza ebédelni, hogy a forradalmat három óra múlva a Nemzeti Múzeum előtti gyűléssel folytatják. Hiába, enni még a forradalmároknak is kell! De még mielőtt szétoszlott volna a tömeg, Jókai, Vasváry, Egressy és Irányi is beszédet mondott, Petőfi pedig akkora már negyedszerre is elszavalta a Nemzeti dalt.
21., Kecskemét, Bács-Kiskun, 6000 Fő U. 42., Csongrád, Csongrád, 6640 A legközelebbi nyitásig: 15 óra 55 perc Fő Utca 40., Csongrád, Csongrád, 6640 Hunyadi Tér 6-10., K&H fiók, Csongrád, Csongrád, 6640
Kiskunfélegyháza Működési terület: Bács-Kiskun megye, de főleg Kiskunfélegyháza Iroda: 6100 Kiskunfélegyháza, Hunyadi u. 3.