Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Klasszikus mese a jó és a rossz küzdelméről, ahol a rossz egyszerűen csak azért rossz, mert rossz. Stian Skald története hasonlóan egyértelmű, valódi nosztalgikus fantasy ebből a szempontból, bár itt már mélyebbre ásunk azért a karakterekben - főleg Maugiséban. Sajnos kevesebbet tudunk meg az egész világról, a társadalom felépítéséről és működéséről, mint szeretném, mégis nagyon jó élmény volt olvasni ezt a könyvet. Valódi kalandregény, az a fajta, amitől tudod, mit várhatsz - és ezt szerencsére teljesíti is. Gyorsan olvasható, izgalmasabb és mozgalmasabb, mint az első, de a könnyedségéből nem veszített, egy valódi egydélutános szórakozás, ami után azt kívánod, bár lenne 300 oldallal több, hogy alaposabban megismerd, aztán rájössz: pont így jó. Elveszett lelkek kútja - ISzDb. Lehet, hogy hosszabban nem működne, mert úgy már egy kissé más stílus kell, más történetvezetés. De így pont jó. Egy kellemes aperitif, ami meghozza az étvágyat valami hosszabbhoz vagy egészen máshoz, vagy éppen egy falat desszert, ami lezár egy jól sikerült étkezést.
Mostanában kevés fantasy került elém, leginkább azért, mert viszonylag kevés jelenik meg, viszont nagyon sok krimi-thrillert (és életrajzokat) olvastam az utóbbi időben, aminek nagyon örülök egyébként, mert az egyik kedvenc műfajomnak mondható a krimi-thriller. Ezekből kellemes felüdülés és jó kikapcsolódás volt ez a kötet. Az elveszett aranyváros keresése c. kötetről itt írtam A könyv az Underground Kiadó támogatásával, magánkiadásban jelent meg. Elérhető a kiadó oldaláról a borítóra kattintva. Elveszett lelkek kútja (DVD). A posztban szereplő illusztrációk Marc Simonetti alkotásai, aki többek között Mark Lawrence könyveinek borítóira és A tűz és jég dala világához kapcsolódóan is készített gyönyörű képeket.
Szerencsére ebből nem lesz hiány, mert Skald minden téren hozza a hasonló alkotásoktól elvárható színvonalat. Ha már az írónál tartunk: ő maga is érezhetően fejlődött az előző regény óta, sokkal dinamikusabbnak érzem az egymás után következő sorokat. A karakterek közti kémia jól működik, a humor is kimondottan pontosan van adagolva, és a cselekmény is dinamikusan, tempósan zakatol. Összeségében tehát a Lelkek kútja egy szuper folytatása egy egyébként is szuper első résznek. Azoknak a fantasy-rajongóknak tudnám szívből ajánlani, akik nem nagyon szeretnének formabontó, zsánerre nem jellemző dolgokról olvasni. Vagy csak szimplán szeretnének nosztalgiázni, visszacsöppeni az áldottabb korokba, amikor gyermeki rácsodálkozással olvashattunk mindenféle különös lényről, amik útjukat állják hőseinknek – vagy éppen segítik őket. A Lelkek kútja legfőbb hibája a rövidsége, ettől eltekintve bízom benne, hogy az író és történetei hamarosan megkapják a kellő figyelmet. Remélem kalandozásaink Avalantia világában folytatódnak és még többet megismerhetünk rejtett titkaiból, a világ és mágia működéséből és persze különc szereplőinkről.
Kezdeti kiforratlan verziói után 1979-ben dokumentálták a 4-es verziót, mely 1983-ra teljesen leváltotta az NCP-t. Az ARPANETből azóta kifejlődött internet azóta is ezt a protokollstruktúrát használja. Felépítése [ szerkesztés] A TCP/IP felépítése a rétegződési elven alapul, minden egyes réteg egy jól definiált feladatot végez el, és a rétegek egymás között szolgálatelérési pontokon keresztül kommunikálnak. Minden réteg csak a vele szomszédos réteggel képes kommunikálni, mivel ezek egymásra épülnek. TCP / IP modell | Hogyan működik | A TCP / IP modell hatóköre és előnyei. Alapvetően négy réteg alkotta, melyet ötre bővítettek. Alkalmazási réteg [ szerkesztés] Az alkalmazási réteg a felhasználó által indított program és a szállítási réteg között teremt kapcsolatot. Ha egy program hálózaton keresztül adatot szeretne küldeni, az alkalmazási réteg továbbküldi azt a szállítási rétegnek. Szállítási réteg [ szerkesztés] Az alkalmazási rétegtől kapott adat elejére egy úgynevezett fejlécet (angolul: header) csatol, mely jelzi, hogy melyik szállítási rétegbeli protokollal (leggyakrabban TCP vagy UDP) küldik az adatot.
(Azok a szoftverek, melyeket már ténylegesen a felhasználó használ) Megjelenítési réteg (presentation layer): Feladata az adatok egységes kezelése. Az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. A megjelenítési réteg az információábrázolás más vonatkozásait is magába foglalja mint pl. az adattömörítés vagy a kriptográfia. A TCP/IP modell - Informatikai jegyzetek és feladatok. (Két pont között hibátlan átvitel) Együttműködési réteg (session layer): Más néven: viszony réteg. A különböző gépek felhasználói viszonyt létesítenek egymással, például bejelentkezés egy távoli operációs rendszerbe, állománytovábbítás két gép között. A viszonyréteg szolgáltatásai a párbeszéd szervezése és a szinkronizáció. (két nem közvetlenül összekötött pont között kapcsolat) Szállítási réteg (transport layer): Alapvető feladata az, hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől, kisebb darabra vágja szét azokat (ha szükséges), majd adja tovább a hálózati rétegnek és biztosítsa, hogy minden darab hibátlanul megérkezzék a másik oldalra. Fontos része a címzések kezelése.
Ez a folyamat a beágyazás (encapsulation) illtve a beágyazott csomagok kibontása (decapsulation). Beágyazási folyamat
Hálózati (Internet) réteg [ szerkesztés] A szállítási rétegtől kapott header-adat pároshoz hozzáteszi a saját fejlécét, amely arról tartalmaz információt, hogy az adatot melyik végpont kapja majd meg. Adatkapcsolati réteg [ szerkesztés] Az adatkapcsolati réteg szintén hozzárakja a kapott adathoz a saját fejlécét, és az adatot keretekre bontja. Ha a kapott adat túl nagy ahhoz, hogy egy keretbe kerüljön, feldarabolja és az utolsó keret végére egy úgynevezett tail-t kapcsol, hogy a fogadó oldalon vissza lehessen állítani az eredeti adatot. Fizikai réteg [ szerkesztés] A fizikai réteg továbbítja az adatkapcsolati rétegtől kapott kereteket a hálózaton. A fogadó oldalon ugyanez a folyamat játszódik le visszafelé, míg az adat a fogadó gép alkalmazásához nem ér. Eredetileg a fizikai és az adatkapcsolati réteg egy réteg volt, neve "Hoszt és hálózat közötti réteg". Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] OSI modell További információk [ szerkesztés] Early days of TCP/IP TCP/
2019 A TCP / IP és az OSI a kommunikáció két legelterjedtebb hálózati modellje. Vannak hasonlóságok és különbségek közöttük. Az egyik legnagyobb különbség az, hogy az OSI egy fogalmi modell, amelyet nem használnak gyakorlatilag a kommunikációhoz, míg a TCP / IP-t a kapcsolat létrehozásához és a hálózaton keresztül történő kommunikációhoz használják. További különbségeket az alábbiakban tárgyalunk. Összehasonlító táblázat Az összehasonlítás alapja TCP / IP modell OSI modell Bővül TCP / IP-átvitelvezérlő protokoll / internetprotokoll OSI-Open rendszer Interconnect Jelentés Ez egy kliens szerver modell, amelyet az interneten keresztül továbbítanak. Ez egy elméleti modell, amelyet a számítástechnikai rendszerben használnak. Rétegek száma 4 Rétegek 7 Rétegek Által kifejlesztett Védelmi Minisztérium (DoD) ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) megfogható Igen Nem Használat Leggyakrabban használt Soha nem használt A TCP / IP modellt az OSI modell előtt fejlesztették ki, és így a rétegek eltérőek.