Valóban a Derby minden lósport esemény csúcsa? A legemlékezetesebb Derbykről és telivérekről beszélgettünk Szotyori Nagy Kristóffal, a Díjugrató Szakág vezetőjével, aki elárulta, rengeteg szál fűzi a galopphoz. "A lósportnak nem csak Magyarországon, de szerte a világon mindenütt a legnagyobb eseménye a Derby. Egyedi és csak egyszer lefutható verseny a lovak életében, hiszen kizárólag hároméves ló futhat és egy nemzet Derby-jében csak egyszer vehet részt. Egyszeri és megismételhetetlen megmérettetés ez. A Derby hagyománya, a múltja és az, hogy több mint száz éve rendezik a lóversenysportnak ezt a kiemelt futamát, annyira kiemeltté és ismertté tette, hogy a köznyelvben a laikus, lóhoz nem értő ember számára is figyelemfelkeltő esemény. Európán belül Angliában az Epsomi Derbyt mindenki ismeri, de Európa összes országában, ahol van lóversenyzés, a Derby kiemelt esemény. Természetesen a magyar lósportnak is nagyon komoly múltja és hagyománya van. Az 1800-as évektől, Kincsem tündöklésétől számíthatjuk azt, hogy ismertté vált a magyar lósport, és ez a világháborúk között és után sem változott.
A 2011-es Nemzeti Vágtánál talán újdonságot jelenthet még, hogy a 15 elővágta után sok település városa kvalifikálódott, s a szintfelmérés alapján érezni lehet, hogy kinek van nagyobb esélye, kinek kevésbé. A speciális, sehol nem látható és ki nem próbálható pálya miatt viszont ennél a versenynél nagyon ritkán érvényesül a papírforma. Említetted, hogy a gyerekekre is külön gondoltatok. Miért fontos, hogy ők is megismerjék a lovakat? Szotyori Nagy Kristóf: Főleg azért, mert az ember és az állat kapcsolata egyedülálló. Talán a ló az az állat, ami legközelebb áll az emberhez: szállító eszköz volt, a harcoknál elengedhetetlen szerepük volt... A gyerek és a ló kapcsolata egy olyan semmihez nem hasonlítható barátság, szoros együttlét, amire igen is szükségünk van a mai rohanó, virtuális világban. Ne a plázákban, ne otthon a számítógép előtt üljenek, hanem legyenek a lovaik mellett: amellett, hogy felülnek rá, vagy esetleg hajtják őket, ellátják, gondoskodnak róluk, testvérként, vagy társként élnek velük együtt.
Szotyori Nagy Kristóf az idei Vágtáról Interjú a Nemzeti Vágta versenyigazgatójával │ Nemzeti Vágta │ Előfutamok │ Sztárfutam │ Versenykiírás │ Vágta hírek │ Öt teljes napra a lovaké Budapest, szerda óta versenypályák homokja fedi a főváros egy részét, megkezdődött a Nemzeti Vágta programsorozata. A nemzeti lovas hagyományt felelevenítő rendezvényt Szotyori Nagy Kristóf, a Nemzeti Vágta versenyigazgatója mutatja be. Díjugrató versenyekkel kezdődött az idei Nemzeti Vágta programsorozata... Szotyori Nagy Kristóf: A 2011-es Nemzeti Vágta öt napig tart, aminek az első három napján az '56-osok terén felállított 30x70-es versenypályán sportversenyeket lehet látni, vagyis a Magyar Lovas Szövetség hivatalosan elfogadott szakágainak versenyei zajlanak. A díjugratás népszerű versenyszám, így az első nap gerincét ezek a versenyek jelentik különböző kategóriákban: tíz éves kortól az ország legjobb lovasaiig ülnek nyeregben. A díjugratók mellett díjlovasok, fogathajtók is lesznek és Lázár Zoltán is megmutatkozik.
Kedves emlékek az 1990-es Magyar Derbyről Nagybátyám, Babochay György a Szenttamási Ménest vezette, két Derby győztest is tenyésztett: Arénát és Turbót, akik koruk legjobb lovai voltak. De édesapám, Szotyori Nagy Tamás és csapata, a Vadaskerti Ménes sikere egyedülálló, hiszen négy derbynyerőt neveltek ki egyhuzamban, azaz 1987. és 1990. között az ott tenyésztett és az ő tulajdonukban álló lovak nyerték a Derbyt. Láthattam őket, követhettem az életüket a születésüktől kezdve a felnevelésükön, majd kibontakozó versenykarrierjükön át a Derby győzelemig. Ez a sikersorozat egyedülálló Európában. Ennek a négy derbygyőztes lónak a mai napig ott a képe a lovardámban. Talán nem voltak koruk legnagyobb tehetségei, talán nem ők voltak a legnagyobb képességű lovak, de a szisztematikus munka és a felnevelés, meg persze egy kis szerencse révén elérték a legnagyobb sikert, amiről csak egy telivér álmodhat. Ők Torockó, Tabán, Jagelló és Pendragon. Beírták magukat a lósport történelmébe. Nekik is köszönhető, hogy a lósport több évtized távlatából is közel áll a szívemhez. "
FŐOLDAL LOVAK LOVARDÁK PIACTÉR PROGRAMOK LOLA HIRDESS NÁLUNK Lovas hírek hírei Túra a Kiemelt hírek Lovak a nagyvilágban Lovasboltok hírei Állatvédelem Lovas összefogás Álláslehetőségek Kiemelt Lovas pályázatok és hitelek Nagy István: pályázat lovas létesítményekre Főoldali Dobozos kiemelés Partnereink ajánlati Lócsontkovácsolás Főoldali Dobozos kiemelés Partnereink ajánlati Vedd kezedbe lovad egészségét! Karrier Csatlakozz Te is a Önkéntes programjához és szerezz életre szóló élményeket!
De azért érdemes kilátogatni, akárcsak egy napra is... Ez a rendezvény tényleg összeköti a vidéket a fővárossal. Magyar emberhez a ló mindig is közel állt, hiszen ahogy mondjuk: lovas nemzet vagyunk. A Nemzeti Vágta középpontjában a ló áll, ezért mindenkinek azt ajánlom, hogy jöjjön ki, ha szereti a lovakat, a látványosságot, ha szépet és magas sportértéket akar látni. Ezek után azt gondolom, nincs olyan ember, akinek otthon kellene maradnia... 2011. 09. 16. Forrás: Vissza a 2012-es Vágta hírekhez >>
Ruttkai Éva, Darvas Iván: Miért jó a jó napot? - YouTube
95 éve ezen a napon született Bején Darvas Iván, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Két teljes filmet választottunk a dalok és versek mellé: a klasszikus Liliomfi t, és a legendás Egy őrült naplójá t (alul. ) Gyerekkorát Prágában töltötte (1926–1939), ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, és mivel német iskolába járt, németül is megtanult. Otthon és egymás között magyarul beszéltek, amiről Darvas Iván sokáig azt hitte, hogy egy titkos nyelv, amit csak ők értenek. Darvas iván filmek magyar. Társalgási szinten beszélt még angolul és csehül. 1939-ben költözött Magyarországra. 1943-ban érettségizett. 1945-ben egy szovjet katonai alakulat tolmácsa volt. A Színiakadémiát – ahol évfolyamtársa volt Kállai Ferenc – nem fejezte be, részben a második világháború miatt, részben azért, mert már 21 évesen (1946) szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál, 1949-ig. Ekkor vette fel az Iván keresztnevet, hogy Darvas Szilárd költő, humoristától megkülönböztesse magát.
Az eredeti novella, mely Hubay Miklós forgatókönyvének alapjául szolgált, 1931-ben született. Nem ez az egyetlen Hunyady-mű, amit megfilmesítettek, ilyen többek között a Lovagias ügy (rendezte: Székely István, 1935), A hozomány – amelynek nyomán a Dr. Kovács István (rendezte: Bánky Viktor, 1942) készült – vagy éppen A vöröslámpás ház, amely Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka (1977) című filmjének alapját adta. Darvas iván filmek magyarul. A Bakaruhában érzékeny képi világát Badal János operatőr alkotta meg, aki az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, majd olyan neves rendezők munkatársaként futott be nemzetközi karriert, mint Jacques Tati vagy Jacques Deray. A film mégis elsősorban a főszereplőket alakító Bara Margit és Darvas Iván kettőse miatt emlékezetes, akik érzékenyen teremtik meg az intimitás légkörét, és az érzelmek rendkívüli skáláját járják be anélkül, hogy játékuk túlzóvá válna. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A film meghaladja az ötvenes évek első felére jellemző sematizmus sajátosságait, és lassan átvezet az új hullám érzékenysége felé.
IMDb Darvas Iván 48db filmben szerepelt, 2db sorozatban vett részt és 1db nagy felbontású profil képet tölthetsz le oldalunkról, a színész született 1925-06-14 / Beje, Szlovákia, weboldalunkon megtalálhatod a színész közösségi oldalait és IMDB oldalát is ahol további Darvas Iván információkat, képeket és videókat találhatsz. Darvas Szilárd néven született Bején (jelenleg Szlovákia). Gyerekkorát Prágában töltötte (1926-1939), ahol apja újságíróként dolgozott. Anyja orosz származása révén oroszul, és mivel német iskolába járt, németül is megtanult. Otthon és egymás között magyarul beszéltek, amiről Darvas Iván sokáig azt hitte, hogy egy titkos nyelv, amit csak ők értenek. Társalgási szinten beszélt még angolul és csehül. 1939-ben költözött Magyarországra. 1943-ban érettségizett. 1945-ben egy szovjet katonai alakulat tolmácsa volt. Bakaruhában - Alapfilmek. A Színiakadémiát – évfolyamtársa volt Kállai Ferenc – nem fejezte be, részben a második világháború miatt, részben azért, mert már 21 évesen (1946) szerepet kapott a Művész Színházban Várkonyi Zoltánnál, 1949-ig.
1949–1956 között a Madách Színházban is játszott. Az 1956-os forradalom idején forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját (Darvas Attila tervezőmérnököt) kihozza a börtönből. Ezért a forradalom leverése után 32 hónap börtönre ítélték (1957–1959), 1957-ben Kistarcsára került Szakáts Miklóssal együtt, majd évekig nem játszhatott. Segédmunkásként egy VII. kerületi, Damjanich utcai műanyagfröccsöntő üzemben dolgozott, 1959–1963 között. 1963-ban kerülhetett újra színpadra. Az 1963–64-es évadra a Miskolci Nemzeti Színházba, majd 1964–65-ben a József Attila Színházba szerződött. Itt a II. Darvas Iván | Filmek, képek, díjak | Személyiség adatlap | Mafab.hu. József címszerepét, illetve Fredet ( Imádok férjhez menni) játszhatta el. 1965–1989 között a Vígszínházba szerződött Várkonyi Zoltánhoz. 1990-től szabadfoglalkozású színész volt. 1990-ben újra politikai szerepet vállalt, a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben országgyűlési képviselő lett. Mandátumát 1994-ig töltötte be. 1993–95 között ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel.
Mandátumát 1994-ig töltötte be. 1993–95 között ismét a Művész Színházban játszott. 1995-től a szolnoki Szigligeti Színházban lépett fel. 12 nappal 82. születésnapja előtt, Budapesten halt meg. Temetése nem volt, hamvait a család hazavitte.