A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt főszabályként abban az esetben köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a magatartás és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke az általános szabályok értelmében nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét (a havi távolléti díj havibér esetén főszabályként megegyezik az alapbérrel). Szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás esetén azonban a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve, amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A Munka Törvénykönyve Első és Második része / A kártérítési felelősség /7.2.4.1. A pénzkezelői felelősség alkalmazási köre. A munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó speciális szabályozást a Munka Törvénykönyve tartalmazza.
Emellett tény az is, hogy az úgynevezett vétkességen alapuló kártérítési felelősség kapcsán az objektív felelősség terheli a munkavállalót a megőrzésre átvettekkel kapcsolatban, például ilyen a leltárhiányért való felelősség. Mikor állapítható meg a vétkességen alapuló kártérítési felelősség? Alapvetően négy feltétele van annak, hogy a munkavállaló kártérítési felelőssége egyáltalán szóba kerüljön, ezek pedig a következőek: A munkavállaló és a munkáltató között munkaviszony áll fenn. Ha a munkavállaló kárt okoz: a munkavállaló kártérítési felelőssége és a kártérítés érvényesítésének módja - Munkaügyi Hírek. A munkavállaló olyan vétkes magatartást tanúsított munkaköri feladatainak ellátásával kapcsolatban, amely kötelezettségszegést valósított meg. Vagyoni kár következik be a munkavállaló tevékenysége során. Ok-okozati viszonyban áll egymással az okozott kár és a kötelezettségszegés. Mekkora kártérítésre kötelezhető a munkavállaló? A kártérítés mértéke nem lehettöbb, mint a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összege. Abban az esetben, ha a kárt szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás okozta, akkor a munkavállalónak a teljes kárt meg kell térítenie.
A leltárhiányért fennálló felelősség azonban csak az alábbi 5 feltétel egyidejű, együttes fennállása esetén keletkezik: A munkáltató a munkavállalóval leltárfelelősségi megállapodást kötött az előírt formában és tartalmi követelményekkel A leltári készlet átadása és átvétele szabályszerűen történt, melyet a munkáltatónak kell bizonyítania. A leltárhiány megállapítása, amivel kapcsolatban a munkavállaló csak akkor vonható felelősségre, ha leltári készlet átadás-átvétele nyitó leltár alapján történt. Továbbá a kezelésre átadott és átvett dolgokat számba vették, kimutatás készült róla, és a leltáridőszak végén a teljes leltári készlet hiányt mutat. Fontos követelmény a leltáridőszak legalább felében az adott munkahelyen történő munkavégzés. Leltárhiányért nem felelős munkavállaló – amennyiben a leltári készletet ő is kezeli – csak a leltárhiányért felelős munkavállaló írásos beleegyezésével foglalkoztatható. A leltárhiányért való felelősség esetében is érvényes a munkáltatóra a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, miszerint neki kell gondoskodni arról, hogy a leltári készlet kezelése, használata és őrzése a munkavállaló részére biztosított, és kizárólagos legyen.
Juttatás harmadik személytől A munkáltatót foglalkoztatás és munkabér fizetés illeti meg a munkaviszony keretei között. Felmerül azonban annak kérdése, hogy harmadik személytől elfogadhat-e bármilyen juttatást. Az üzleti életben az olyan általánosan elfogadott szolgáltatások, mint egy kávé, vagy egy üdítő, teljesen természetesnek minősülnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor egy-egy értékesebb ajándék már aggályokat vethet fel. Érdekességként elmondható, hogy egyes kultúrákban kifejezetten a félreértések elkerülése végett a nagyobb értékű ajándékozás tiszteletlenségnek bizonyul, elfogadása pedig tiltott. Hazánkban a borravaló, továbbá a hálapénz kérdése időről-időre számos problémás kérdést vet fel a témával kapcsolatban, és bizonyítási nehézségek is adódnak a gyakorlatban. Mit jelent a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége? A munkavállalónak joga van ahhoz, hogy a munkáltató foglalkoztassa őt a munkaszerződésben foglalt keretek között. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a munkaadó köteles munkával ellátni a munkavállalót.
Bódi Margónak és Bódi Gusztunak még húsvét másnapján kellett kiköltöznie a házukból, azóta egy kicsi lakást bérelnek. De miért kellett elmenniük? Eláruljuk! A Bódi házaspár nagy felújításba kezdtek, ugyanis házuknak szinte csak a négy falát tartották meg, minden mást átalakítottak - írja a Blikk. Bódiék még 1995-ben költöztek abba a budapesti házba, amit most teljesen átalakítanak. Persze az énekes házaspár mehetett volna a gyerekekhez is lakni a felújítás idejére, de ők máshogy döntöttek. Bódi Guszti Bódi Margó Forrás: Facebook/Bódi Margó Nem akartunk a gyerekeinkhez menni, mert sok a fellépőruhánk, hajnalban járunk haza, nem lehet rárontani így egy családra. Most úgy néz ki, hogy szeptember közepéig tart a felújítás - magyarázta Margó, aki most férjével együtt néhány utcával távolabb bérel egy kisebb lakást.
– Roma szokásokhoz híven, nagyon fiatalon 15 éves koromtól vagyok Bódi Guszti felesége. Így aztán hamar az anyósom lett "anyukám". 16 évesen pedig már meg is szültem az első fiamat, Gusztit 18 évesen pedig a második fiamat Csabit. Anyósommal nagyon jó viszonyt ápoltam de sajnos pár éve őt is eltemettük…"
Korábban elmondta: ezt minden ötven év felettinek ajánlott lenne szedni. Nagyon hálás az orvosának, hogy olyan vizsgálatokat is elvégzett rajta, amiket más még nem. Speciális infúzió Margónak félévente egy speciális infúziót kell kapnia, mert 2014-ben agyérzést kapott. Bódi Guszti és felesége sikeresen vették az akadályokat, s tele vannak energiával az új életmódjuknak köszönhetően. Régóta házasok Tavaly decemberben volt 45 éve házas Bódi Margó és Guszti. Az évfordulójukat eddig minden évben Thaiföldön ünnepelték, de most a koronavírus miatt kénytelenek voltak itthon maradni. Pesterzsébeten élnek Bódi Guszti és Margó 1995-ben költöztek Pesterzsébetre. Korábban arról beszéltek, hogy mennyire szeretik a környéket és egyáltalán nem akarnak elköltözni onnét, ezért nemrég teljesen felújították és átalakították a házukat. Mi lesz a fellépésekkel? Szerencsére egyetlen fellépésüket sem kell lemondani. A gyógykezelések mellett meg tudják oldani, hogy minden koncertet megtartsanak és továbbra is folytassák a mulatozást, éneklést és szórakoztatást a színpadon.