Az emelt nyugdíjat, illetve a prémiumot novemberben kapják meg a nyugdíjasok – mondta Varga Mihály. De mi is az a nyugdíjprémium? A jogszabály szerint (egy még 2009-ben elfogadott törvény alapján) "ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3, 5 százalékot meghaladja, és az államháztartás – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott – tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdíjprémiumot kell fizetni". Hogyan számítják? "A nyugdíjprémium összege a következő két szám szorzata: a) a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3, 5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4, b) a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint" Ebből tehát látható, hogy a kormány idén 4, 1 százalékos gazdasági növekedésre számít. Eddig soha nem látott mértékű prémiumot kaphatnak a nyugdíjasok - Portfolio.hu. A kormány várakozása szerint így alakul a GDP az elkövetkező években: • 2019-ben: 3, 8 százalék • 2020-ban: 3, 7 százalék • 2021-ben: 3, 6 százalék A GDP azért lesz visszafogottabb többek között, mert érezhetően mérséklődni fog az uniós támogatások hozzájárulása a növekedéshez, annak következtében, hogy még a hétéves uniós költségvetési ciklus első felében előlegekkel, előfinanszírozással igyekezett kihelyezni a forrásokat a kormány, ezért már a második periódusban nem lesz mód arra, hogy a brüsszeli támogatásokkal felpörgessék a gazdaságot.
A kedd reggel megjelent második negyedéves magyar GPD-növekedési adat után megerősítést nyert: nemcsak a családok örülhetnek majd az erős gazdasági növekedésnek (mert így visszakapják a 2021-es szja-befizetésüket), hanem a nyugdíjasok is. A várakozásokat jócskán meghaladó idei GDP-növekedés miatt ugyanis akár 80 ezer forintos prémiumot is kaphatnak az időskorúak. A várakozásokat meghaladó mértékben bővült a magyar gazdaság a második negyedévben. Farkas András nyugdíjszakértő ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ez kifejezetten örvendetes hír a nyugdíjasok számára, hiszen a nyugdíjprémium mértéke attól függ, hogy a GDP éves növekedése mennyivel haladja meg a 3, 5 százalékot. Kapcsolódó cikkünk 2021. 08. 17. Elemzői... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Nyugdíjprémium összege 2018/2019/2020/2021 – Idősvonal. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Mindkét fenti esetben, ha a nyugdíjjogosultság megállapítható, nyugdíj előleg folyósítására kerül sor. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-a szerint, ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban a tárgyévi valorizációs szorzószámok hiánya, adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére előleget kell megállapítani és folyósítani. Mit jelent a nyugdíjelőleg? - Adó Online. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. A nyugdíjelőleget határozattal kell megállapítani. A nyugdíjjogosultság megállapításáról szóló hatósági döntés nem csak azt tudja igazolni, hogy a nyugdíjjogosultság fennáll, és nyugdíjelőleg fizetendő, hanem több olyan kérdés rendezésére is módot ad, amely az igénylő számára igen fontos lehet. Az egyik ilyen nagyon lényeges mozzanat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság továbbítása az egészségbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv felé.
Így a kormány úgy ad segítséget, hogy az alap probléma megoldását matematikai elterelő hadműveletekkel akadályozza meg. A nyugdíjprémium, a kötelező nyugdíjemelés és az Erzsébet-utavány ellenére a nyugdíjasok helyzete továbbra sem rózsás. Bár az aktív réteg haszonélvezője a növekvő béreknek, az ezzel járó növekedő árakat a kisebb anyagi segítségek nem ellensúlyozzák. Az Azénpé számítása szerint 2017-ben mindössze körülbelül minden tizedik nyugdíjas kapott kézhez nagyobb összeget, mint a tavalyi nettó átlagbér. A nyugdíjprémium összege 2018/2019/2020/2021-ben A kormány 4, 1 százalékos gazdasági növekedésre számít idén, ebből számítják a nyugdíjprémiumot. Idén nemcsak a nyugdíjak inflációs korrekciója történik meg, hanem először nyílik lehetőség nyugdíjprémium kifizetésére- közölte Varga Mihály a Senectus Idősek Otthona csütörtöki ünnepségén. Ez egy 125 ezer forintos átlagnyugdíj esetében éves szinten mintegy 12 ezer forintnyi, az inflációs korrekció nyomán a nyugdíjba beépülő emelést és plusz mintegy 12 ezer forint egyszeri kifizetését jelenti – ismertette a miniszter.
Nyugdíjprémium 2018: ennyi pénzt hozhat a postás novemberben >>> A kedvező negyedéves adatok alapján tényleg pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok. Meg is mutatjuk, várhatóan mennyit. 2018 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4, 4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, pontosabban a bruttó hazai termék (GDP). A közgazdászokon kívül ennek a nyugdíjasok is örülhetnek, hiszen ha a GDP bővülése meghaladja a 3, 5 százalékot, az novemberben nyugdíjprémiumot jelent. A 4, 4 százalékos második negyedéves bővülés nem garancia arra, hogy a tendencia folytatódik, azonban erősíti a reményeket, hogy a idén is lesz keret pluszpénzre. Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre ígéretet tett rá, ahogyan belengette 2019-re is. Fotó: Kovács Tamás / MTI A prémium összegét két szám szorzata adja: a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése – tárgyévben várható – mértékének 3, 5-del csökkentett összege, de legfeljebb 4, a nyugellátás november havi összegének 25 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Tavalyi, eső mosta túránk pótlásaként ezen a napon ismét az országos csúcsra hajtunk! 🙂 A Mátrában található hazánk legmagasabb pontja: Kékestető, amit a nemzeti színűre festett kő jelez. E csodálatos helyet nem csak télen, a síelés idején, hanem más évszakban is érdemes felkeresni. Alkalmunk nyílik majd kis országunk lehető legmagasabb pontjáról gyönyörködni a páratlan kilátásban. A hegy tetején TV torony található, amely kilátóként működik. Itt a napsütéses órák száma meghaladja az évi 2000-et, különösen magas szeptember-októberben és januártól-március végéig. A hőmérséklet napi ingadozása kiegyenlített, nyáron általában nem haladja meg a +26 fokot, míg télen nem süllyed -15 C alá. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a páranyomás és magas a nedvességtartalom. A levegő por- és pollenszegény, a háziporatka ezen a magasságon már nem él meg. Akinek van Országos Kék Túra (OKT) igazolófüzete, hozza magával, 3 pecsételőhelyet (Vörösmarty-th, Mátraháza, Kékestető) érintünk. Tartsatok velünk!
Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt nemhogy pontosan lemérni nem tudták, de tegyük hozzá: a hobbiból űzött hegymászás és "bakancsos turizmus" megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt. Végül aztán a XIX. század második felében, a fejlettebb mérési technikák és a "turistaság" megjelenésével végre tudományosan is megállapították, hogy hazánk legmagasabb pontja bizony a Gerlachfalvi-csúcs. A haza legmagasabb "oltára" (ahogy a rajta elhelyezett emléktábla hirdette) 1896-ban a Millennium alkalmából új nevet kapott: átkeresztelték Ferenc József-csúcsra. Sokak szerint az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója méltatlan volt arra, hogy nevét viselje a haza legmagasabb csúcsa; azonban végül nem is annyira emiatt, mint inkább a hatalom- és ideológiaváltások okán a XX. században számos különféle – sokkal méltatlanabb – nevet viselt a csúcs. Szerencsére ma már ismét Gerlachfalvi-csúcs a hivatalos neve (németül: Gerlsdorfer Spitze, szlovákul: Gerlachovský štít).
gyógyhely körút Kékes Mátra panoráma vízesés turistaút Kéktúra kilátóterasz sísport Veronika-rét A Kékes1014 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé, így hazánk legmagasabb csúcsának számít. A Mátra szívében található, közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Magyarország legmagasabb hegye télen és nyáron is remek úti cél kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Télen a téli sportok szerelmesei körében népszerű, tavasztól pedig a kirándulók veszik birtokukba a területet és fedezik fel a tájat. A sísport 1920-as és 1930-as években indult. Az ország leghosszabb lesiklópályája - 1, 8 km - a Veronika- rétnél ér véget. A réten a síelők eldönthetik, hogy busszal mennek vissza a csúcsra, vagy a felvonó szolgáltatását választják. A pálya enyhe lejtésének köszönhetően gyerekeknek, kezdő síelőknek és családoknak is alkalmas. A kellemes kikapcsolódást a kiváló hangosítás és a teljes pályát érintő világítás biztosítja. A tavaszi, vagy őszi időszakban érdemes a környéken túrázni: a látvány magáért beszél. A 196 méter magas Kékestetői tévétorony már messziről észrevehető.
Azonban a 2303 méteres hegytető is csak négy évig maradt az ország főcsúcsa. A második világháború elvesztésével Magyarország ismét az 1938 előtti határai közé szorult vissza. A háborút hivatalosan lezáró 1947-es párizsi békeszerződés aztán (még ha csak egészen pici területtel is) még ehhez az állapothoz képest is tovább csonkította az országot, ez azonban az ország legmagasabb ormának helyére nem volt hatással. Így Magyarország hivatalos politikai határain belüli legmagasabb pontjának címét 1944 óta újból a Kékes viseli. Az a tény, hogy a Kékes hosszú évtizedek óta (kis-)Magyarország legmagasabb pontja, legalább nagyban segítette a Mátra turizmusának fellendülését. Ha a határok ebben a pillanatban megváltoznának, a Mátrának szerintem az már akkor is örök hírnevet szerezne, hogy "a második legtöbb ideig volt Magyarország legmagasabb csúcsa", még ha nagyságrendekkel kevesebb ideig is, mint a Gerlachfalvi-csúcs. Szerencsére ma már a határok jobb átjárhatósága miatt nem jelent gondot a Kárpát-medence Kékesnél magasabb csúcsira való eljutás sem.
Ritkán vizsgált szempont – és talán egy-két történelmi-földrajzi érdeklődésű, kutató kedvű, hazafias érzelmű elvetemült túrázón kívül nem is sokaknak jutna eszébe ilyesmiről cikket írni –, hogy a XX. századi határváltozásokkal együtt hogyan változott az is, hogy éppen mikor melyik csúcs volt a Magyarország aktuális politikai határain belüli legmagasabb pont. Mert bizony az első világháború után Trianon révén az ország területének nagy részével együtt a Magas-Tátra is elveszett Magyarország számára. Így lett az új, kis-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra teteje, az 1014 méter magas Kékes. Mivel akkoriban a határokon nem lehetett csak úgy szabadon átkelni és a közlekedés is nehézkesebb volt, ezért e szomorú "kitüntetés" irányította rá a figyelmet az eddig turisztikailag viszonylag elhanyagolt Mátrára. Az 1938 novemberi első bécsi döntéssel aztán ismét változott az ország legmagasabb pontjának a helye. A Felvidék déli részének visszacsatolásával egyidejűleg a Kékes boldogan adta át addig kissé rossz szájízzel viselt címét az új északi határ mellett fekvő Rozsnyói-hegység egyik legmagasabb csúcsának, az 1293 méter magas Pozsálónak.
Hazánk 5 fő zöldségkultúrájában keletkezett jégeső okozta károk alakulása 2021-ben. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkéből részletesen kiderül, hogy miként alakultak a jégkárok hazánk 5 főbb zöldségfajtájánál: a zöldborsó, a paradicsom, a paprika, a hagyma és a káposzta esetén. Korábban a főbb gabonafélék, illetve a főbb gyümölcsök jégesőkár eredményeit vizsgálták. Zöldborsó Zöldborsó — fotó: 2021-ben 20117 ha-on vetettek zöldborsót. Ebből 228 ha-ra jelentettek be jégesőkárt. A tavalyi évben 90 járásban vetettek zöldborsót, ebből mindösszesen 4 járásban jelentettek be jégesőkárt. Az összes vetett terület káraránya 1, 1% volt. 1. táblázat: A jégkár által legnagyobb mértékben érintett járások 2021-ben — forrás: A fenti táblázatból jól látható, hogy a június 25-i és a május 23-i szupercellák okozták a jégesőkárok 100% át. Tehát a zöldborsó esetében elmondható, hogy a kultúrát ért jégesőkárokért teljes mértékben a szupercellák felelősek. térkép: A zöldborsóval vetett területek káraránya százalékban (0-100%-ig) — forrás: 2. térkép: A jégkár által érintett zöldborsó ültetvények járásonként, hektárban megadva (0-96, 71 ha-ig) — forrás: Paradicsom Paradicsom — fotó: A tavalyi évben 1622 ha-on ültettünk paradicsomot, ebből összesen 31 hektár károsodott jégeső által.