A távozó házastársnak ezt az igényét nem zárja ki az, hogy a lakáshasználati jog ellenértékének a ráeső részét - a felek megállapodása vagy a bíróság határozata alapján - felvette. A lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis - társadalmi rendeltetését tekintve - a lakás elhagyásáért járó (a másik fél oldaláról: a lakás kizárólagos használatáért fizetendő) térítés, amely mind az összegszerűségének megállapításánál irányadó szempontokat (forgalmi érték, kiskorú gyermekek száma, vagyoni helyzet stb. ), mind esedékességét illetően a távozó házastárs elköltözésének az időpontjához kötődik. Ezzel szemben a használati díj a birtoklási és használati jogától megfosztott volt házastárs hasznosítási jogán alapuló időszakos pénzbeli kiegyenlítés, amely öt tulajdonjogának fennállása alatt folyamatosan illeti meg. A használati díjra való jogosultság mellett szól a vagyoni egyenértékűség szempontja is: a lakáshasználati jog ellenértéke ugyanis a házastársi közös vagyon megosztásánál (a megváltási árban vagy egyéb módon) megfelelően elszámolható.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A Ptk. teljességgel átalakítja a lakáshasználati jog ellenértékének a Csjt. -ben kialakított rendszerét, azt véve alapul, hogy a lakáshasználati jog vagyoni értékét esetenként kell meghatározni. A használati jog vagyoni értékű jog, így megtérítésének összegét be lehet illeszteni a házastársak közötti vagyoni elszámolásba. Az a házastárs, aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta, vagy akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg, nem tarthat igényt a térítésre. A gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga és kötelezettsége alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja, így ez csökkenti a lakásban a gyermekkel maradó házastárs fizetési kötelezettségét, illetve növelheti a térítés mértékét annak a házastársnak a javára, aki a lakást azzal a gyermekkel együtt hagyja el, akinek tekintetében teljes körűen gyakorolja a szülői felügyeletet.
Az elszámolás módja A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes, amelyet általában pénzben kell teljesíteni. Lehetőség van azonban a más módokon történő elszámolásra is: 1. Az ellenérték a közös vagyonból nyerhet elszámolást, ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére másként nem képes, ha a lakásban maradó házastársnak erre a célra felhasználható különvagyona nincs, vagy ha azt kéri. 2. Ilyenkor a házastársi közös vagyonból rá eső részt a lakáshasználati jog ellenértékének összegével csökkenteni kell. Mindez azonban csak teljes vagyonmérleg felállítása mellett rendelhető el 3. Nem kizárt az sem, hogy egyes vagyontárgyakat számoljanak el az ellenérték fejében. 4. Elfogadott az a megoldás is, hogy a lakáshasználati jog ellenértékét beszámítással rendezik, vagyis azt az ellenérték megfizetésére kötelezett félnek az ellenértékre jogosulttal szemben fennálló gyermektartásdíj-hátralékába számítják be.
A térítés a lakás elhagyásának időpontjában esedékes, kivéve két esetet: az egyik azé a házastársé, akit súlyosan felróható magatartása miatta kötelezett a bíróság a lakás elhagyására; a másik pedig arra a helyzetre vonatkozik, amikor a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el. A bírói gyakorlat azonban olyan esetkört is érint, amikor a lakáshasználati jog ellenértékén felül a közös tulajdonban lévő lakásból, illetve a saját tulajdonát képező lakásból távozó házastárs használati/többlethasználati díjra is igényt tarthat. A használati díj a lakásból távozó házastársnak fizetendő pénzbeli kiegyenlítés azért, mert a távozással nem élhet a tulajdonjogából egyébként következő birtoklási, használati és hasznosítási joggal. Ilyen használati díjra való jogosultsággal foglalkozott az 2000. 547 BH, amely szerint lakáshasználati jog ellenértékére és használati díjra is igényt tarthat az a házastárs, aki a közös tulajdonban levő lakást a másik házastárs magatartása miatt nem tudja használni.
A kérdésem: Mivel a gyermekünkkel költözöm ki a lakásból, nem 2/3 rész járna? Üdv
4-5 alkalommal aludt a lakásban. Most a férj nem tudja, hogyan készüljön a második tárgyalásra?
Előfordul ugyanis, hogy a homokbányákban azért semmisülnek meg fészkek, mert anyagnyerési céllal lefejtik a falat. Ezt azonban szinte minden esetben tehetnék néhány méterrel távolabb, és ez nem járna a fészkek pusztulásával. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a fészkelőhelyül szolgáló homokbányát kommunális hulladékkal vagy hígtrágyával töltik fel, és ezzel megsemmisítik az élőhelyet. Egy betömött üregből sikertelenül szabadulni próbáló gyrgyalag teteme a harkányi homokbányában (fotó: Bank László) Partfalak benövényesedése, bányarekultiváció Az alacsony, kis kiterjedésű és kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a madarak szabad mozgását. Súlyos veszélyt jelent számára, ha az ilyen partfalakba a ragadozók, pl. 2013 év madura.fr. róka is megtelepszenek. A bányarekultivációt jogszabályok írják elő. Ennek végrehajtása során a függőleges partfalakat rézsűsre alakítják és ezáltal azok fészkelésre alkalmatlanná válnak. Illegális vadászat A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, ezért gyakran lelövik, hogy zugpreparátorokkal kitömessék és falra akasztott "díszként" használják.
Ilyenkor jellegzetes rekedt hangot hallat. Elvben vonuló fajról van szó, de az enyhébb teleknek köszönhetően az állomány egy része áttelel a költőhelyén. A sárszalonka az Ibériai-, az Appennin- és a Balkán-félszigetet leszámítva egész Európában honos. Élőhelye azonban szinte mindenütt zsugorodik, ami a mocsarak, lápok lecsapolására, a tőzegkitermelésre, az egykor természetes állapotú nedves rétek mezőgazdasági művelésbe fogására vezethető vissza. Tetézi mindezt az a sajnálatos körülmény, hogy vonuláskor Dél-Európában intenzíven vadásszák. 2013 év madara. Becslések szerint évente félmillió sárszalonkát lőnek le olasz, spanyol, görög és máltai vadászok. A NABU ezért felszólította az Európai Unió illetékeseit, hogy nyilvánítsák védett fajjá a sárszalonkát, egész évben tiltva vadászatát. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük! Orbán Zoltán A felső kis fotomontázsban erdei fülesbagoly (Fotó:Molnár Zoltán), fürj (Fotó: ifj. Oláh János) és gyurgyalag (Fotó: Motkó Béla) látható
Kézevezőit szétterpesztve tartja, ezzel segítve az emelkedést. Élőhelye A barát … Olvass tovább Bejegyzés navigáció A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató