2018. október 7., 07:46 Darnyi Tamás is kilátogatott az úszó világkupa-sorozat budapesti rövidpályás versenysorozatára. 2018. április 4., 08:54 Darnyi Tamás a frissen megalakult Olimpiai Bajnokok Testületének tagja lett. 2018. március 7., 13:22 Az úszás korábbi bajnokai testületileg segítik a sportágat. 2017. november 26., 17:15 Csisztu Zsuzsa lőtte a történelmi felvételt. 2017. november 22., 11:50 Mindeközben 2017. szeptember 29., 07:45 Ennyit változtak az elmúlt évtizedek alatt leghíresebb olimpikonjaink. 2017. július 30., 22:33 Gyárfás Tamás volt az éremátadó, de jó érzékkel hátralépett, hogy Verrasztó példaképétől kaphassa az érmét. 2017. július 29., 17:44 Dívány Ez a cikk kivételesen nem Hosszú Katinkáról szól, hanem azokról a korábbi magyar úszó olimpiai bajnokokról, akikért valamikor szintén egy emberként izgult az ország. Tóth Ákos: Az úszás tankönyve (Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, 2008) - antikvarium.hu. 2017. július 28., 22:15 Utolérhetetlen: a 200 hát fináléjába 3. helyen kerülne be 1991-es világcsúcsával. És hol tartana Darnyi? 2017. július 13., 16:18 Észszerű és gazdaságos lett, és még kapott egy új bejáratot is.
150 Kocsi Tibor: Az elődökhöz méltatlanul 156 Gyárfás Tamás: Lewis nyilatkozik 158 Gyárfás Tamás: A döbbenetes domb 168 Gyárfás Tamás: Nyert, nem nyert, nyert 172 Kovács Zoltán: A móroknak sem könnyű 174 Ch. Gáll András: Csapat az álmok világából 176 Gyárfás Tamás: Egy halálraítélt megszökött 182 Baraczka Eszter: Miért mondott le Károlyi Béla?
AIPS-Budapest 310 Buzgó József: A hírvívő meséje 312 Csurka Gergely: A rósejbni diadala 314 Farkasházy Tivadar: Szponzor 318 Földy Attila: Mansell árnyékában? 322 Galsai Dániel: Mit fütyül a feketerigó? 328 Gyenes J. Darnyi tamás könyv rendelés. András: Nyilasi portré - több dimenzióban 332 Megyesi Gusztáv: Kőbalták között 336 Hegyi Iván: Dán dáridó 340 Kovács Zoltán: Bravúros beugrás 344 Kövesdi Viktor: A mi gazdaságunk 346 Kutasi Róbert: A világsztár lelke 350 Lakat T. Károly: A Jenei-ügy 352 Katona Horváth János: Krabbe, a bukott istennő 356 Malonyai Péter: Hiszti 360 Megyesi Gusztáv: Izlandolás 362 Németh Gyula: Jenei veszi a kalapját?
Schmitt Pál: Köszöntő 27 Gyárfás Tamás: Aranyban 29 XXV.
A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Apponyi Albert beszéde Párizsban 1920. január 16-án - Minálunk. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben. "A néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe" – olvasható a közleményben.
Magyarország gyásznapja volt 2020. 01. 18. 12:36 A világtörténelem egyik legjelentősebb beszédével érvelt 100 évvel ezelőtt gróf Apponyi Albert a trianoni diktátum ellen, ám Európa lelkiismeretét nem tudta megszólítani, a fejlett Nyugat kiszolgáltatta hazánkat a hiénaszellemű politikának. Apponyi albert beszéde. "Apponyi Albert beszédét a magyar nemzet védelmében elmondott egyik legkomolyabb és legszebb 20. századi beszédnek tartom, hisz olyan érveket sorol fel, amelyek azóta is érvényesek. A Kárpát-medence természeti és gazdasági egysége tény, a magyarság erős kulturális tényező, az utódállamokban pedig több millió magyar él mind a mai napig. Apponyi a hazája érdekében, reálpolitikusként gazdasági, földrajzi és kulturális érveket mondott a területi integritás mellett. Jól látta, hogy a magyarok úgy nyerhettek volna, ha népszavazást írnak ki a vitatott területeken, és ez volt a legfőbb javaslata is, hisz így erőszak nélkül lehetett volna megváltoztatni a franciák által tervezett határokat. Persze, ha a győztesek nagyvonalúak lettek volna, de nem voltak azok" – mondta Raffay Ernő történész Apponyi Albert gróf beszédének 100. évfordulója alkalmából.
Ennek a nagy eszmének nevében, amely különben axiómája a józan észnek és a közmorálnak, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre alávetjük magunkat a népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen. Kérjük még továbbá azt is, hogy abban a végső esetben, ha területi változtatásokat fognak reánk kényszeríteni, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme hatásosabban és részletesebben biztosíttassék, mint azt a nekünk átnyújtott békejavaslat tervbe veszi. A mi meggyőződésünk szerint a tervbe vett biztosítékok teljességgel elégtelenek. Erősebb biztosítékokat kívánunk, amelyeket a Magyarország területén megmaradó idegen ajkú lakosokkal szemben mi is teljes mértékben készek vagyunk alkalmazni. Uraim! A magyar probléma az általános problémának nem olyan kicsiny része, mint azt a statisztika nyers számaiból következtetni lehetne.