Göre Gábor: Durbints sógor (Dick Manó Kiadása) - vagy más szóval ez a könyv a leg főképpen Durbints sógorral foglalatoskodik, benne van a sógor tzethalála is mög más efféle köserves történetök Grafikus Kiadó: Dick Manó Kiadása Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Aranyozott gerincű kiadói vászonkötés Oldalszám: 100 oldal Sorozatcím: Göre Gábor Biró úr könyvei Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Nyolcadik kiadás. Nyomtatta "Globus" nyomdai műintézet R. -T., Budapest. Durbints sógor bordeaux. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: A sógor élete, ahogyan ü elmondogatta: Mert mondok irtam én mán lórul is, kutyáról is, mér ne irnánk kendrül is Durbints sógor. - Minek az? aszondi. De mondok egymás... Tovább Göre Gábor Göre Gábor műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Göre Gábor könyvek, művek
Alkotók Szereplők Rózsahegyi Kálmán Göre Gábor Dolinay Ilona Göre Marcsa Csiszér Arthur Durbints sógor Hajnal György Kátsa cigány Stella Gyula Kemenes Lajos Szathmáry Lajos Produkciós stáb Gyártási és bemutatási adatok Magyar Zsánerfilm Vállalat gyártó cég Hungária filmkölcsönző (Klein Sándor) forgalmazó 1915. szeptember 27. (Mozgókép-Otthon) bemutató 1923 repríz (szkeccsváltozat) 174/1920, 1040 méter, 137/1923, 1040 méter cenzúra Filmtechnikai specifikáció Némafilm, eredeti hossza a korabeli források szerint 1300 méter. Fellelhetőség, források A film kópiája nem maradt fenn, az adatok az alábbi forrásokból származnak: Mozgófénykép Híradó, 1914/25, 26, 1915/33, 39, 41 Színházi Élet, 1915/4 Mozihét, 1915/33, 34; 1916/4 Belügyi Közlöny, 1920. 1845. p., 1923. 1153. p. Bibliográfia Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MaNDA Könyvtára. ) 119. Fillentő - Adamobooks.com. p. Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 349 p. Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. 1966. 267., 314. p. Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MaNDA Könyvtára. )
Akit villámcsapás ért Dr. Gloria Polo Ortiz Ki kopog, ki kopog? Nádasi Krisz A svájci sapkás férfi Városi Emese A vámpír kedvese A vámpír szerelme Alattam buli, felettem gyilkosság Keira Christie Álmok útján Kamarás Klára Annak a világnak pusztulnia kell/Távoli magány Horace Brown Fyfe ARIS BELLE LUSTRIN Arszon Világa Orosz Mihály GALAXY WAR I. II. & III. Kiegészítő Kovács Árpád Halálos szépség Czirják Árpád Studer őrmester Friedrich Glauser Az istenprogram Bálványosvár Színe-java Balogh Gyula Bogumil A Tollaskígyó titka Kozmikus gyógyászat - Jelgyógyászat Bogumil patikája Információs gyógyászat Transzcendentális gyógyászat - Eszközös gyógyítás Mágikus gyógyászat Szuggesztiós gyógyászat Test és lélek Titkosszolgálat a szervezet védelmében A REJTÉLYES ELŐDÖK Minden időn túl Angyali védelmező Anita Weaver Kezeink közt e világ Vezekényi György A mi filmkönyvünk! - Nyíregyházi amatőr és független filmesek könyve Az isteni szó és a ma Tanár úr kérem A legújabb titkok könyve Vatikáni krimik - Bűntények a kereszt jegyében A második világháború titkai A vádlottak padján Háború Japán ellen.
A Vígszínház méltatása szerint Pap Vera nagy tehetségű, jelentős művész volt. Alakításaiból egyszerre sugárzott lényének érzékeny, lírai és groteszk oldala. "Szorgalmának, színészi alázatának, tragikai képességének és egyedülálló humorának köszönhetően eljátszhatta a drámairodalom nagy szerepeit. Egyike volt a legigazabb színésznőinknek, sokat tudott a számkivetettek, a vesztesek, a megalázottak sorsáról, indulatairól, lázadásairól" - olvasható a színház visszaemlékezésében. Pap vera betegsége 3. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) osztozik a gyászban, és a Kossuth-díjas színművészt saját halottjának tekinti - közölte az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága. Pap Vera nagy tehetségű, kivételes adottságú művész volt. "Érzékeny és markáns színházi fogalmazásmódja örökérvényű értéket képvisel. Alakításai a magyar színházi emlékezetet fontos részeivé váltak" - olvasható az Emmi méltatásában. Pap Vera több szerepében is bizonyította, milyen sokat tud a peremlét sötét útvesztőiről, az emberi kiszolgáltatottságról és magáról a színészi mesterségről.
Kezdetben naiva szerepeket kapott, majd váltott. "A váltás abból a szempontból volt nehéz, hogy amíg nem kaptam olyan szerepet, amiben be tudtam bizonyítani, hogy van humorom, nehéz volt az életem. Meghalt Pap Vera. Hiszen mindenki azt gondolta, hogy naivának már öreg vagyok, öregnek meg túl fiatal" –mondta a Fideliónak 2010-ben. A váltás olyannyira sikerült, hogy a naviaságbóol kibújva olyan szerepeket kapott az évek során, mint a Szentivánéji álom Hermiája, Kornis Kozmájának Hédije, az Úri Muri Rozikája, Amadeus Konstanzája, Fejes Endre Cserepes Margit házasságának címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike drága gyermek Györgyikéje, a Salemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A revizor Polgármesternéje, Az ember tragédiája Évája, az Augusztus Oklahomában és a Mikve főszerepe. Színházi szerepei mellett rengeteg filmben (többek között a Csapd le csacsi-ban is) játszott, erről így nyilatkozott: "Borzasztó sok tévéjátékban is szerepeltem egy időben. Az én generációm még ahhoz szokott, hogy a tehetsége alapján hívják.
Ő volt Angi Vera Színházi szerepei mellett több mint negyven filmben és tévéjátékban nyújtott kiemelkedő alakítást. Még főiskolás évei alatt kapta első főszerepét a Gábor Pál rendezte Angi Vera című filmben. Ezért a szerepért 1980-ban a Chicagói Filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1981-ben pedig a David di Donatello-díjat, amelyre egész életében nagyon büszke volt. Pap vera betegsége en. Rövid idő alatt nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl is felfigyeltek tehetségére, szelíd bájára, szuggesztív drámai erejére. Kijátszotta magából a lelkét Betegsége alatt szinte megszakítás nélkül játszott: "Hihetetlen nagy erőt kaptam a nézőktől, a kollégáktól, és nagyon fellelkesített, hogy mire vagyok képes. Önmagamnak is bizonyítottam" – mondta. Pap Verát a Vígszínház saját halottjának tekinti. Művészi hitvallása így szólt: "Az ember attól színész, hogy keresi azokat a lehetőségeket, amikor kijátszhatja magából a lelkét. "