Az ügyfelek érzelmi állapotát vizsgáló mesterséges intelligencia használata miatt rekordösszegű, 250 millió forintos bírságot szabott ki egy hazai pénzintézetre a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság – hívta fel a figyelmet a hatóság 2021-es éves beszámolójából kiderülő esetre a Deloitte. Könyv: Mesterséges intelligencia. Mint kiderült, a hatóságnak elsősorban azzal volt problémája, hogy a beszédjel-felismerő és -értékelő szoftveres rendszer az ügyfelek hangulati állapota alapján határozta meg, mely ügyfeleket szükséges visszahívni az ügyfélmegtartás érdekében, azonban sem a szoftverhasználat tényéről, sem pedig a várható következményéről nem tájékoztatták egyértelműen és megfelelően az ügyfeleket. A NAIH utasította a bankot az érzelmi állapotok elemzésének abbahagyására, mivel az számos ponton sérti az Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR). "Az eset számos problémát felvet; először is az ügyben érintett bank nem szerepeltette az adatvédelmi tájékoztatójában, hogy az adatkezelésnek többek közt ügyfélmegtartó szerepe is van, az ügyfelek tájékoztatás hiányában így tiltakozni sem tudtak ellene.
Mesterséges intelligencia leírása Mi a mesterséges intelligencia? Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az életünket? Mesterséges intelligencia kony 2012. A Mesterséges intelligencia című, gyerekeknek szóló könyv a gondolkodó gépekkel és okosrobotokkal végzett tudományos kísérletekkel foglalkozik, vizsgálja, hogy a robotok hogyan fejlődnek olyan gondolkodó, tanuló eszközökké, amelyek segítenek az embereknek a feladatok elvégzésében, döntések meghozatalában, és a munkák hatékonyabbá tételében. A könyvben található QR kódok olyan oldalakra visznek bennünket, ahol robotok szereplésével készült filmeket láthatunk és érdekes a témával kapcsolatos cikkeket olvashatunk. Ezek megmutatják, hogy a robotoknak milyen nagy szerepe van a szórakozásban, illetve a szabadidő eltöltésében is. Az iparban és a tudományos életben eddig tapasztalt eredmények alapján megismerjük a robotok előnyeit. A gyerekek a tévében, videokon látott meséken keresztül a legtermészetesebb módon fogadják a robotok szereplését a mindennapok világában.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
"Ez az egyik legsúlyosabb fenyegetés ma Európában. "
1986. április 26-án éjjel 1 óra 23 perckor robbanások történnek a csernobili atomerőmű negyedik egységében. Két személy azonnal életét veszti, egyikük a gőz okozta égések, a másik a lehulló tárgyak okozta sérülések következtében. Legalább öt helyen lángok törnek fel, fokozódik a sugárzás, elszabadul a pokol. Megugrott a sugárzás mértéke Csernobilnál. A vizsgálat később megállapította, miért következett be mindez az erőműben, amely két éven át hiba nélkül működött, s 1985-ben már 29 milliárd kilowattóra áramot termelt. Egy tervezett javítás előtt kísérletet kívántak végezni a 8. számú turbógenerátorral, de nem vették figyelembe a biztonsági előírásokat, sőt, előző nap kikapcsolták a reaktor vészhűtési rendszerét. A reaktor, a diszpécser utasítására – minden szabályt áthágva -, még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt. Az első órákban, napokban lassan érkeztek a hírek, a váratlanságot és a zavart a régi beidegződések is tetézték. Csernobil így nemcsak a károk helyreállításán dolgozó emberek, hanem az új szovjet gyakorlat próbája is lett.
Mivel az erőmű közel fekszik a belorusz határhoz, a csernobili fenyegetés viszonylag hamar elmúlt, gyakorlatilag mire a világ ráocsúdott, hogy mégis megindult az invázió, már áthaladt rajta a front. Ugyanakkor aggasztó módon az oroszok túszaként ugyanaz a műszak dolgozik azóta is. Zaporizzsja Európa legnagyobb atomerőművét a helyi lakosság ellenállása miatt valamivel lassabban, de végül szintén elfoglalta az orosz hadsereg. Egy kis ágyúzással tettek is róla, hogy ne rajtuk múljon, de a dologból nem lett tragédia, csak egy tűz, aminek oltása során az erőmű két dolgozója szenvedett sérüléseket. A szakemberek ugyanakkor azzal igyekeztek csillapítani a pánikot, hogy a zaporizzsjai erőmű cseppet sem hasonlít a csernobilire, a reaktorokban nincs grafit, ami kigyulladhat. Kijev térsége szinte teljesen ukrán kézre került, Oroszország áttörést ért el Izjumnál - térképen a háború. Mire az oroszok megérkeztek, az ukrán irányítók már megkezdték a reaktorok leállítását, ami sajnos nemcsak egy gomb megpöccintését jelenti, hanem az üzemanyag több mint harmincórás hűtésével jár, amibe akkor csúszhat hiba, ha megszűnik a külső áramellátás – a hűtéshez ugyanis a víz folyamatos forgatása kell.
A tájékoztatás kezdeti késedelmei és gyengéi nyomán a The New York Post egy Ukrajna szívében lévő "radioaktív sivatagról" írt, más lapok 15 000-re becsülték a sugárzás következtében elpusztult emberek számát. A néhány napos késedelem után megadott pontos szovjet tájékoztatásból napról napra követhették a Szovjetunióban és mindenütt a világon, mi történik Csernobilban: az első jelentések tükrözték a kritikus helyzetet, majd május 11-én, 15 nappal a szerencsétlenség bekövetkezte után hírül adták: nem fenyeget még nagyobb veszély. Csernobil azonban mégis beivódott a nemzetközi köztudatba: jogos elővigyázatossági intézkedések vegyültek a helyzet szándékos túldramatizálásával. Visszaesett, helyenként teljesen megbénult az idegenforgalom, akadozott a kelet–nyugati kereskedelem, 100 millió dolláros kiesésekre került sor. A magyar külkereskedelemnek sem volt könnyű tavasza, mert jóllehet hazánk napi tájékoztatást adott a mérési eredményekről, erősen csökkent a Közös Piac országaiba irányuló primőrexport, s turistacsoportok mondták le megrendelt útjaikat.