péntek, március 1, 2013 Horthy Miklós kormányzóvá választása A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig – Magyarország kormányzójává választotta nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét. Forrás A kormányzói tisztre – bár egyes hagyományos politikai körök Apponyi Albert jelölését is javaslatba hozták – valójában a hadsereg fővezére, Horthy Miklós volt az egyetlen reális jelölt. 1919 novemberétől – a pártpolitikából egyébként magát távol tartó – Horthy pozíciója rendkívül gyorsan erősödött, országos támogatottsága mellett az antant hatalmak rokonszenvében megnyilvánuló külső támogatottság is egyértelmű volt. A nemzetgyűlés elnökének fejléces levélpapírján rögzített feljegyzés szerint – amelyet az elnök mellett tizennégy vezető politikus írt alá – "a pártok vezetői megegyeztek abban, hogy 1920:I. tc. 13. Az igazi Richelieu bíboros » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. §-ban foglalt házfeloszlatási jogot revízió alá veszik oly értelemben, hogy a kormányzónak a korlátlan házfeloszlatási jog biztosíttassék, éppúgy revízió alá veszik a 14.
Horthy miklós kormányzóvá valasztas Lyrics Remix 2011. 03. 08. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követő zűrzavaros idők közepette, 1919 végére, 1920 elejére Magyarországon szükségessé vált egyes sarkalatos államjogi kérdések rendezése: elsősorban azt kellett tisztázni, hogy az országnak milyen államformája legyen. A köztársaság eszméje nem nyert támogatást, a hagyományosan bevett és egyszersmind nagyobb politikai stabilitást biztosító királyság intézménye tűnt elfogadhatónak. Döntést kellett hozni a király személyéről is. A Habsburg folytonosságot támogató – ám ezért többek között az antant hatalmak ezt határozottan ellenző álláspontjával is szembekerülő – legitimisták, illetve a nagyobb támogatással bíró, szabad királyválasztás elvén álló erők szálltak vitába a kérdésben, amelyet a minisztertanács 1920. Horthy kormányzóvá választása. február 13-án tűzött napirendre. Huszár Károly, az alkotmányosság helyreállításának feladatával 1919 novemberében megbízott koalíciós kormány miniszterelnöke – áthidaló megoldásként – arra vonatkozó javaslatot nyújtott be, hogy a nemzetgyűlés addig is, amíg az állami főhatalom gyakorlásának végleges rendezése megtörténik, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással válasszon kormányzót.
A felelős szerkesztő nem véletlenül lett a szélsőjobboldali, antiszemita hangú Új Nemzedék névtelen publicisztikáinak állandó céltáblájává. – fogalmaz az idézett Qubit-cikk szerzője. A személyét és a Népszavát támadó cikkek, névtelen fenyegető levelek sora jelezte, hogy írásaival betalált. A Népszava Conti utcai szerkesztőségének és nyomdájának 1919. december 8-ai feldúlása után pedig már személyes biztonsága is veszélybe került – többször megtámadták az utcán. Nem túlzás, hogy vadásztak rá. E cikk szerint a Somogyi–Bacsó-gyilkosság szálai nem pusztán Horthyig érnek, hanem közvetlenül ő a felbujtó. Periszkóp - Trianon, Horthy Miklós kormányzóvá választása, és a II. - Hetihírek. Ő adta ki a parancsot a gyilkosságra? Fotó: Papp László Tamás, szalagfüggöny-installáció: Trianon 100 kiállítás Győr Ugyanis még 1920. február elején a cenzúra átküldött egy Népszavából kivetetett cikket a Gellért-szállóban székelő fővezérségre, ahol azt a vacsora után fel is olvasták. A cikken felháborodott tisztikarból valaki megjegyezte, írja Beniczky, hogy most már csakugyan ideje volna Somogyit "a Dunába tenni".
Különítményes tisztjeinek "rendteremtő" tevékenységét, amely több száz halálos áldozattal járt, a magyar társadalom jelentős része helyeselte, de legalábbis nem bánta, őt magát pedig az ország megmentőjeként ünnepelte. Az uralkodó elit mellett mindazok a tulajdonos rétegek is így gondolhattak rá, akiknek a vagyonát a Tanácsköztársaság alatt részben vagy egészben szocializálták, továbbá azok a kisemberek is, akik bármilyen okból szembekerültek a proletárdiktatúrával, vagy akiket egyszerűen csak zavart a kommün internacionalizmusa és vallásellenessége. A magyar társadalom másik fele, a két forradalom résztvevői és szimpatizánsai természetesen nem rajongtak érte, ám az ő hangjuk nem hallatszott messzire. Vezetőik emigráltak, börtönben ültek vagy egyszerűen csak a túlélésre rendezkedtek be. "A szervezetekben még pangott az élet. De az utca – a Váci út? Csata veszett arcok, ha egy-egy ismerős arc fölmerült. ORIGO CÍMKÉK - IV. Károly. Hol volt az a tündöklő pallos, mely itt, bár a nyomor szemete alatt kihúzásra várt? "
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követő zűrzavaros idők közepette, 1919 végére, 1920 elejére Magyarországon szükségessé vált egyes sarkalatos államjogi kérdések rendezése: elsősorban azt kellett tisztázni, hogy az országnak milyen államformája legyen. A köztársaság eszméje nem nyert támogatást, a hagyományosan bevett és egyszersmind nagyobb politikai stabilitást biztosító királyság intézménye tűnt elfogadhatónak. Döntést kellett hozni a király személyéről is. A Habsburg folytonosságot támogató – ám ezért többek között az antant hatalmak ezt határozottan ellenző álláspontjával is szembekerülő – legitimisták, illetve a nagyobb támogatással bíró, szabad királyválasztás elvén álló erők szálltak vitába a kérdésben, amelyet a minisztertanács 1920. február 13-án tűzött napirendre. Huszár Károly, az alkotmányosság helyreállításának feladatával 1919 novemberében megbízott koalíciós kormány miniszterelnöke – áthidaló megoldásként – arra vonatkozó javaslatot nyújtott be, hogy a nemzetgyűlés addig is, amíg az állami főhatalom gyakorlásának végleges rendezése megtörténik, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással válasszon kormányzót.
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Lapozd át webáruházunk csodálatos CIPO&BAXX termékkínálatát. Raktáron 39. 990 Ft 34. 990 Ft 24. 990 Ft 27. 990 Ft 22. 990 Ft 29. 990 Ft 14. 990 Ft 28. 990 Ft 17. 990 Ft 9. 990 Ft 23. 990 Ft