Fontos, hogy jó minőségben és időben felkészüljenek a koalíciós kormányzásra: Úgy fogalmazott, hogy "új köztársasági kormányt kell alakítani" és még a választások előtt a közös kormányprogramot, valamint a leendő kormánytagokat is be kell mutatni az embereknek. A politikus szerint egy új együttműködési kultúrát is fel tudni mutatni a választóknak. "Kormányfőként vissza akarom szerezni az ország tekintélyét. " Szerinte a Fidesz eltérítette Magyarországot a nyugat-európai úttól és ezért vissza akarja vezetni Európába Magyarországot. () Dobrev Klára DK kampány választás kongresszus
A stadionokra és a vadászati kiállításokra költött összegeket lakásfelújításra fogjuk költeni. Szót ejtett az úgynevezett sávos rezsitámogatásról és a rezsiminimumról is, amelyről röviden a miniszterelnök-jelölti vitán is beszélt már. Ennek lényege, hogy minél alacsonyabb egy háztartás összbevétele, annál kisebb legyen a rezsiszámla. Itt egy olyan egzakt ígéretet is tett Dobrev Klára, hogy a rászoruló családok rezsikiadása nem haladhatja meg az összkiadásaik húsz százalékát. Érdekesség, hogy a politikus rezsi alatt nem csupán az áramot, a vizet és a gázt, hanem az internetet is érti, mert szerinte a 21. század Magyarországán már minimumfeltétel, hogy egy családnak legyen akkora minimális sávszélessége, hogy például az interneten keresztül tudjon oltási időpontot foglalni. A DK miniszterelnök-jelöltje egy olyan ötlettel is előrukkolt, hogy be kell vezetni a garantált várakozási időt. Mindezt az egészségügyben nemegyszer tapasztalható, horrorisztikusan hosszú várólisták csökkentésének ellenszereként.
"Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje is ezt erősítette meg a Magyar Narancsnak adott interjújában, amikor azt mondta, hogy a végleges program az előválasztás után, a közös miniszterelnök-jelölt irányításával fog megszületni. " Amíg nincs megválasztva a közös miniszterelnök jelölt addig minden csak találgatás. 21:27 Hasznos számodra ez a válasz? 6/26 anonim válasza: 64% Mindegy, ha nyernek és elkezdik az adóemelést meg hasonlókat akkor mennek a lámpavasra. 21:27 Hasznos számodra ez a válasz? 7/26 anonim válasza: 74% Ebből nekem az jön le hogy a tisztességes ember fizessen többet hogy a cigóknak ingyenes legyen. Szerintem felesleges tovább olvasnom már tudom kire biztos nem szavazok 2021. 21:28 Hasznos számodra ez a válasz? 8/26 anonim válasza: 53% Nyilván ezen a placcon van érdekeltségük a férjurával! -Emberélet nem számít! 2021. 21:29 Hasznos számodra ez a válasz? 9/26 anonim válasza: 44% Hát nem tudom, hogy ez az ígéret képes lesz e felvenni a harcot a zsákkrumplival... Az biztos, hogy ha mégis hatalomra kerülnek, akkor az drágább lesz nekünk, mint a zsákkrumpli.
Mucsi az összes ellenzéki szavazót meg szeretné szólítani, meglátása szerint a stabil Fidesz szavazókat most nehéz átcsábítani még. Azt is mondta, Márki-Zay és az ő vitája 19 településről fog szólni. Dobrev Klárát, a párt miniszterelnök-jelöltjét az egészségügy helyzetéről kérdezték legtöbben, hiszen fejlesztések voltak a megyében. Dobrev szerint viszont a legfontosabb kérdés, hogy az embereket, mintegy 9000 orvost, 500 háziorvost, 1000 szakápolót, de kórházi takarítókat is, megfelelő fizetéssel visszacsábítsanak a rendszerbe, mert hiába vannak szép kórtermek, épületek, megújult osztályok, ha nincs hozzájuk képzett munkaerő. Azt mondta a Vásárhelyi TV-nek, a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony kampányok rendkívül szánalmasak. 12 év kormányzás után az oktatásban vagy az egészségügyben elért sikerekről kellene a Fidesznek beszélnie, de ilyen szerinte egyáltalán nincs. A nyugdíjasok sem élnek jobban. Szerinte a Fidesz-KDNP nagy bajban van. Kép: Vásárhelyi TV Hallott Márki-Zay Péter friss nyilatkozatáról, miszerint ő retteg, hogy Dobrev Klára nyeri az előválasztást, de ez nem kölcsönös.
Arra alapozva, hogy lemondó nyilatkozatának formulája nem terjedt ki az uralkodó mivoltáról történő lemondásra, IV. Károly 1921 márciusában kísérelte meg első ízben a trónra történő visszatérést. Lépését hallgatólagosan támogatta Aristide Briand francia miniszterelnök, és az exuralkodó bízhatott az erős magyarországi legitimista mozgalomban is. Károly megpróbált kész helyzetet teremteni, de hamar világossá vált számára, hogy Horthy nem hajlandó átadni a hatalmat. A Monarchia utódállamai részleges mozgósítást is elrendeltek, hiszen Károly nem írta alá a trianoni békét, és uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben még Magyarországhoz tartozó területekre. 1921. október 20. | IV. Károly második visszatérési kisérlete. 1921. április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le, hogy nem tűrik el a Habsburg-restaurációt, így Károly április 6-án elhagyta Magyarországot: véget ért az első, úgynevezett húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és a legitimista Teleki Pál kormányfő viszonya, az utóbbi nem sokkal később le is mondott.
A kormányzó a budai Várban fogadta a száműzetésből hazatérő uralkodót, és igyekezett meggyőzni őt arról, hogy az aktuális politikai klíma nem alkalmas a Habsburg-ház restaurációjához. Horthy türelmet kért Károlytól, aki néhány napig még az ország területén maradt, majd visszatért Svájcba. A korszakban "húsvéti királypuccsnak" titulált eseménynek – amelyet jogtalanul neveztek így, hiszen törvényes uralkodó nem hajthat végre puccsot – egyetlen fontos belpolitikai következménye volt: a király visszatérésekor ingadozó lojalitást mutató Teleki Pál helyére Horthy Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnöknek. Mi történt 1921 őszén? IV. Károly bő fél évvel a húsvéti események után ismét visszatért Magyarországra. Október 20-án repülőgéppel érkezett meg Dénesfára, ahol a sorsszerű véletlennek köszönhetően találkozott ifj. Andrássy Gyulával, a nemzetgyűlésben helyet foglaló legitimisták vezérével. Ez a találkozó és Andrássy hűségesküje eredményezte azt, hogy a királykérdésben kötött belpolitikai kompromisszum érvényét veszítette.
2017. október 20. 09:29 MTI 96 éve, 1921. október 20-án másodszor kísérelte meg immár fegyveres erővel IV. Károly király a magyar trón visszaszerzését. Aznap este felesége társaságában repülőgéppel érkezett a Sopron közeli Dénesfára. Az első világháború végén összeomlott a vesztes Osztrák-Magyar Monarchia, így az 1916-ban megkoronázott Habsburg Károly (I. Károly néven osztrák császár, IV. Károlyként magyar király) 1918. november 11-én felfüggesztette osztrák császári, 13-án pedig magyar királyi jogainak gyakorlását. November 16-án kikiáltották a "független és önálló magyar népköztársaságot", amelyet 1919. március 21-én a 133 napig fennálló tanácsköztársaság követett. Az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése az 1920. február 27-én elfogadott 1920. évi I. törvénycikkben hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét, megalapozva a király nélküli királyság intézményét. A tisztségre 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választották meg.