De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!? Köszönjük, hogy elolvastad Arany János versét. Mi a véleményed a Fülemüle írásról? Írd meg kommentbe!
Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsit, S melyet a vérszenny tanúsit A bántalmat előadja. Jogát, úgymond, ő nem hagyja. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az ős diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a biróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, - elbeszéli, Övé a fütty, ő azt véli: Nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per. Ismered ezt a szuper verset? Arany János: A fülemüle. Hisz azt látja Isten, ember! - De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegből sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a birói zsebben Bal felől, a szív iránt, Meghuzódik a legszebben. Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a birót most cserben Hagyja minden tudománya, És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről, Madárfüttyről, Mit sem tud a corpus juris; Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek!
Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek. Arany jános fülemile szerkezete. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül... Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja. De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!? 1854.
Eredeti brassói aprópecsenye Szerző: DTV | Közzétéve: 2010. 06. 04. 14:57 | Frissítve: 2010. 14:57 Tokaji Tamás konyhafőnök ezúttal Frankfurti levest és Eredeti brassói aprópecsenyét készít. Frankfurti leves hozzávalók: 1 fej kelkáposzta 1 fél fej vöröshagyma fél szál füstölt kolbász 2 db virsli kömény, majoránna só, bors 1 liter víz fél kg újkrumpli 1 evőkanál liszt 3 evőkanál tejföl Olajt hevítünk, ebben pirítjuk a fél vöröshagymát apróra kockázva. Hozzáadjuk a karikára vágott füstölt kolbászt, illetve az egészköményt. Ezt együtt átpirítjuk, majd hozzáadjuk a kockára vágott újkrumplit és felengedjük vízzel. Ekkor adjuk hozzá a majoránnát. Amint félig megfőtt a krumpli, hozzáadjuk a feldarabolt kelkáposztát. Amint a káposzta is megpuhult, a felkarikázott virslit is beletesszük. Legvégül egy kanál lisztből és három kanál tejfölből habarást készítünk, ezt adjuk hozzá a leveshez. Amint újra felfő a leves, elzárjuk alatta a gázt, és tálalhatjuk az ételt. 1 db egész sertésszűz 20 dkg mangalica szalonna 8 gerezd fokhagyma 1 fej vöröshagyma fél kg ókrumpli A füstölt mangalica szalonnát is felcsíkozzuk és megpirítjuk.
A sült krumplit Takács otthon a következő módon készítené: "130 fokos olajba tegyük bele a krumplit 15-20 percre, nem kell félni, nem lesz semmi baja. Vegyük ki, hagyjuk kihűlni, majd tegyük szellősen papírtörlőre, és toljuk 200 fokos sütőbe pár percre, amíg ropogós nem lesz a külseje. " A fokhagyma: minden Noha Papp eredeti receptjében nem szerepel fokhagyma, a brassóit mindenki fokhagymával ismeri (és sült vagy pirított burgonyával). Nem véletlen, hogy amikor Segal Viktor séfet kérdezzük a jó brassóiról, kizárólag a fokhagymáról beszél: "Nyilván lehetne szót vesztegetni a húsra, a burgonyára is, de annál sokkal fontosabb a fokhagyma kérdése, már csak azért is, mert az éttermekben mindig azért rossz a brassói, mert a fokhagymát elrontják (most természetesen olyan helyekről beszélünk, ahol egyébként jó lehetne a brassói, tehát nem a maradékból készítik). Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy csak a frissen aprított, nem darált fokhagymától lesz jó a brassói. Az előre fölvágott vagy ledarált, esetleg passzírozott, majd olajban tárolt fokhagymát el kell felejteni.
Ezalatt lereszeltem a fokhagymát, és a legvégén hozzáadtam a húsos részhez egy kevéske őrölt pirospaprikával pedig a,, habot a tortára,,. A már kisült krumplival összekevertem, és kész. Lehet tálalni, savanyúsággal vagy kompóttal is mennyei szerintem. 🙂 (Én most a kis első kovászos uborkámmal tálaltam, mivel Nyár van. 🙂)
🙂 Fotó eredete: Na de most vissza az ételhez. 🙂 Az adag kb 2 személyes, így érdemes osztani-szorozni, az asztaltársaság számától függően. 50 dkg szűzpecsenye vagy tarja kb. 5-6 dkg házi füstölt szalonna kb. 1 kg krumpli 1 db paradicsom 1 db paprika 1 db vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma disznózsír, mangalicazsír, vagy étolaj, esetleg olíva olaj -ízlés szerint piros paprikapor, só, őrölt fekete bors Legelőször felkockáztam a krumplit, de a receptben írtak szerint nem olajban, hanem kipapírozott tepsibe kockáztam, sóztam, és meglocsoltam étolajjal, összekevertem, és közepes lángon tepsiben megsütöttem. Kb fél órán át lefedve alufóliával. Amíg sült a krumpli, addig felkockáztam a zöldségeket és a húst plusz a szalonnát. A felaprított hagymát a szalonnán megpirítottam, majd hozzáadtam a húst, egy picike vizet, majd sóztam borsoztam, és elkezdtem főzni. Egyszer adtam hozzá szintén egy picike vizet, hogy hadd főljön jó puhára a hús. Amikor már majdnem jó volt a hús, hozzáadtam a felkockázott paradicsomot és paprikát, majd összepirítottam őket.
Amint kiengedte zsiradékát a szalonna, a tokányra szeletelt sertésszüzet is hozzáadjuk, valamint, hozzáadjuk a hagymát és a felszeletelt fokhagymát is. Sózzuk, borsozzuk, utóbbit ízlés szerint gazdagon használjuk. Míg sül a hús, addig az előre megfőzött ókrumplit meghámozzuk, kockára szeleteljük és forró olajban sütjük. Félkész állapotban a pecsenye alól néhány spicckanálnyi fűszeres zsiradékot locsolunk a krumplira, így ízletesebb lesz. Készre sütjük mind a pecsenyét, mind a krumplit, majd tálaljuk. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Célszerű akkor a zsírban sülő krumplihoz adni a vele azonos méretűre vágott, nyers húskockákat, amikor a krumpli már pirul. Erre a kivitelezésre a szűzpecsenye vagy a karaj, tarja a legalkalmasabb, azok pár perc pirítás után kívül pirultak, belül rozék, szaftosak és puhák lesznek a ropogós burgonya mellett. Ebben az esetben a fokhagyma a hússal együtt kerül az ételbe. A tarja ebben az esetben is biztonságos megoldás, magas zsírtartalma miatt nehezebben szárad ki, mint a szárazabb karaj vagy szűzpecsenye. De hogy milyen húst használunk, az a személyes preferenciánkon, illetve az otthon látottakon múlik. Nyilván sertésfarokkal teljesen fölösleges bohóckodni – bár egy próbát megér – viszont nem kell a manapság divatos szűzhöz sem ragaszkodni. A brassói eredetileg nyesedékhúsból (nem előző napi maradék, hanem nyesedék) készült, Segal is megemlíti, hogy otthoni körülmények között is nyugodtan készítsük abból. A vendéglőkben sem azért rossz, mert nem medvehagymás macaronon nevelt mangalica szűzpecsenyéjét vagdalják föl hozzá, hanem azért, mert a tegnapi rántott húst és cigánypecsenyét vágják össze, és melegítik újra rengeteg, állott fokhagymával, és ezt még hosszú lére is engedik, és rossz fagyasztott krumplit sütnek hozzá keserűre.