Feliratkozom! Hírek, cikkek Egészségtippek Ásványi anyagok A szelén tényleg lassíthatja az öregedést? By Szabó Zsófia 2022. 04. A szelén egy esszenciális nyomelem, ami a szervezet számos funkciójához fontos. A legújabb kutatások azt sugallják, … Egészség tippek Nézzük a méz egyedülálló egészségügyi előnyeit! By Szabó Zsófia 2022. 03. 29. A méz egy szirupos folyadék, amit a méhek növényi nektárból készítenek. A méz édessége és kellemes… Kedvezményes vitaminvásár Kizárólag a webáruházban. ABCvitamin - egészség webáruház. A feltüntetett árak már tartalmazzák a kedvezményeket. Megnézem a termékeket Vásárlás márkák szerint Mire van szükséged ma?
Lokális kísérletek Ilyen nagyszabású projektekről mostanában nem nagyon hallani, de kisebb, lokális időjárást befolyásoló műveletek léteznek. Az egyik legelterjedtebb módszer a meglévő felhőből esőt fakasztani, ilyenkor repülőgépekkel a már említett szárazjeget vagy ezüst-jodid részecskéket szórják a felhőre. Az ezüst-jodid szilárd, sárga színű por, korábban a fényképészetben alkalmazták. Kristályrácsa nagyon hasonlít a jég szerkezetéhez, ez használják ki, amikor a felhőre szórják vagy lövik. A felhőben lévő túlhűlt vízcseppek ráfagynak az ezüst-jodid részecskéire, így a jégszemek nem tudnak meghízni annyira, hogy elérjék a földet, egyszerűen elolvadnak útközben. A hatás kettős: nem alakul ki jégeső és hamarabb esik le az eső, ami egyébként előbb-utóbb képződne a felhőből. Magyarországon 1991-ben alakult a Nefela Dél-Magyarországi Jégesőelhárító Egyesülés Baranya-, Somogy- és Tolna megyében. Kiterjedt területen próbálják védeni a termést a jégesőtől az ezüst-jodid felhasználásával. Saját honlapjuk állítása szerint működésük kezdete óta jóval kevesebb a jég miatti kár, mint az azt megelőző években, ezt az Országos Meteorológiai Szolgálattól és biztosítóktól kapott adatokkal próbálják alátámasztani.
Ezáltal a proton a környezetében lévő más molekulák nemkötő elektronpárjaira is vonzó hatást gyakorolhat. Ilyen módon erős másodlagos kötések - hidrogénkötések - alakulhatnak ki. Hidrogénkötés kialakulása hidrogén-fluorid molekulák között A folyékony hidrogén-fluoridban ezért gyakran fordulnak elő kettesével (H 2 F 2) vagy négyesével (H 4 F 4) összekapcsolódott molekulák. Ezek a kötések olyan erősek, hogy a forráspont közelében, még a hidrogén-fluorid gőzében is előfordulnak H 2 F 2 molekulák. A vízmolekulák még ennél is szabályosabb rendszert alakíthatnak ki. Egy vízmolekula két hidrogénatomja egy-egy másik vízmolekulával, az oxigénatomjának két nemkötő elektronpárja két másik vízmolekula hidrogénatomjával létesíthet hidrogénkötést. Hidrogénkötések a jégkristályban A jégnek a gyémántra emlékeztető kristályrácsa van. Egy oxigénatom két hidrogénatommal kovalens kötést, két másik hidrogénatommal pedig hidrogénkötést létesít. Ez utóbbiak jóval távolabb vannak, és az így kialakuló hidrogénkötés erőssége mintegy tizede a kovalens kötésnek.
Móron akárhányszor egy gyengébb zivatar jön, már lehet is hallani a lövéseket, kb. 20mp-ként, és le is gyengül a zivatar, sokszor ez végett alig van csapadék is a környéken... - így szól a fáma a móri esőirtó csodafegyverről, olvasónk szerint a jégvédelmi ágyúk miatt a környéken alig van már csapadék, hamar eloszlanak a felhők. Utánajártunk, milyen egy ilyen ágyú, hogyan lehet befolyásolni a csapadék mennyiségét egy adott helyen, és egyáltalán bele lehet-e szólni az időjárás alakulásába. A tökéletes hidegháborús fegyver Csak fellövünk egy rakétát az égbe, amivel esőt tudunk létrehozni vagy éppen megakadályozni, hogy jégeső essen - ez nem valamilyen tudományos-fantasztikus film forgatókönyve, ilyen már létezik a valóságban is. Szélesebb körben akkor találkozhattunk vele, amikor a pekingi olimpia előtt időjárásmérnökök próbálták megoldani, hogy ragyogó időben legyenek a versenyek. Az időjárás befolyásolásának vágya egyidős lehet az emberiséggel. Ki ne akarná eldönteni, mikor és hol essen az eső?
Ez az oka, hogy a víz a gyémántnál jóval alacsonyabb olvadáspontú. Ugyanakkor a diszperziós, illetve dipólus-dipólus kölcsönhatásnál jóval erősebb hidrogénkötések miatt az olvadáspont jóval magasabb, mint amire ilyen kis moláris tömeg, illetve ilyen mértékű polaritás esetében számíthatnánk. Hidrogénkötésekkel magyarázhatjuk a víz sűrűségének sajátos változását is. Olvadáskor a korábban rácsba rendeződött molekulák általában eltávolodnak egymástól, nő a térfogat, így csökken a sűrűség. A jég olvadásakor a szabályos, hidrogénkötésekkel "kipányvázott" tetraéderes szerkezet megbomlik. A hidrogénkötések egy részének felszakadásával azonban a távolban rögzített molekulák közelebb kerülnek egymáshoz, így csökken a térfogat és nő a sűrűség. További melegítéssel a molekulák egyre gyorsabban mozognak, a mozgásuk térigénye megnő, így távolabbra kerülnek egymástól. A hidrogénkötések felszakadásából adódó zsugorodás és a melegedésből következő tágulás 4 °C-on egyenlítődik ki, ekkor legnagyobb a sűrűség.
A jégtakaróhoz közeli területek hidegek és szelesek voltak, ezek más néven a periglaciális területek. (pl. Magyarország is ide tartozott. ) A jégtakaró legnagyobb kiterjedése kb. 200 ezer éve volt, ekkor nagysága elérte a 47-50 millió km²-t. Átlagos vastagsága kb. 2-3 ezer méter volt. A jégkorszak folyamán felváltva követték egymást a hideg (=glaciális) és a kevésbé hideg (=interglaciális) időszakok. Mindkettőből kb. 6 darab volt. Az utolsó glaciális időszak nagyjából 10 ezer éve ért véget, ami a jégkorszak végét is jelentette. Innentől számítjuk a jelenkor (= holocén kor) kezdetét. A jégzajlás [ szerkesztés] A jégzajlás tél végén, tavasz elején, folyókon előforduló jelenség, amelynek során a folyó sodrása úszó jégdarabokat, jégtáblákat sodor magával az olvadás következtében. A jégzajlás komoly károkat okozhat. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] [ Tiltott forrás? ] [ [/ halott link] magyar nyelv értelmező szótára] [ halott link] További információk [ szerkesztés] jég diagramok a jég olvadásáról fagyaszthatatlan víz ice () jégrétegek Sandia Z szerkezete nanomásodpercek alatt készít jeget Jéki László: Jégmódosulatok - Hetedhéthatár Képek [ szerkesztés] 4 tonnás jégdarab Jeges ital Kerítésre fagyott jégcsap Jégzajlás a Dunán (Budapest, Erzsébet híd, 1941) Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85063965 GND: 4013994-3 BNF: cb11976453f KKT: 00566627
Legalábbis elméletben, mert a Meteorológiai Világszervezet szerint ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik. A hangágyús módszerrel egyszerűen nem lehet olyan magasra fellőni, ahol a jégszemek keletkeznek. A módszerről többször is bebizonyították már, hogy nem működik, ahogy az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértője, Molnár László fogalmazott, legfeljebb akkora területen védi meg a földet az esőtől, amekkorát eltakar a terjedelmével. Az olyan legendák, hogy a településről ágyúdörgéssel elriasztják az esőt, arra épülhetnek, hogy hogy nyáron a zivatarfelhőket nagyon messziről látni, hiszen ezek akár 8-10 kilométer magasak is lehetnek. Ha azt veszi észre valaki, hogy nála nem esik, de a szomszédban igen, akkor eszébe juthat, hogy bizony valakik manipulálják az eső mennyiségét - de ez egyelőre ilyen úton nem lehetséges.
Tanári készlet szerves kémiához 111 atomrész - nyitott és összetett modellek. A készlet segít a tanárnak bemutatni a szerves kémia fontos területeit, beleértve az összes funkcionális csoportot, alkán, alkén, alkin, alkilhalid, alkohol, éter, aldehid, keton, karbonsav, nitril, amin, észter, aromás és heterociklusos vegyületek. Szerkezeti izoméria és sztereoizoméria (pl. optikai és térbeli), és bizonyítás vizsgálat. Példák: izoprén, tejsav, glukóz, PVC, triklorofenol, alanin, koffein, szacharin, aszpirin, mentol, benzin, ionon, humulon, adrenalin, penicillin és aromaterápiás kurzusok. Cikkszám: W19700 Bruttó ár: 25 950 Ft