Szolgalmi jog bejegyzés A telki szolgalmi jogok földhivatali bejegyzéséhez földmérési dokumentációt kell készíteni. A dokumentációban található változási vázrajz megmutatja a szolgalmi joggal terhelt területrész határait, területét, valamint azt, hogy az adott területre vonatkozóan kit és milyen jog illet meg. Leggyakrabban valamilyen vezetékre (elektromos-, víz-, csatornavezeték) vonatkozó szolgalmi jog bejegyzésére van szükség, de néhány esetben előfordul út használatára, vagy átjárásra vonatkozó szolgalmi jog is. A szolgalmi jog bejegyzésére vonatkozó földmérési dokumentáció költségei (egy érintett telek esetén): munkadíj: 55 000 Ft-tól földhivatali adatszolgáltatás díja: 4 000 Ft földhivatali záradékolás díja: 500 Ft Egynél több érintett telek esetén a költségek eltérőek. Áraink nettó árak, és a 27%-os Áfá-t nem tartalmazzák! Vissza a Földmérésre
(Az utóbbi esetben forgatókönyv nem, csupán dialógusvázlat született; mint a tanácselnököt játszó Fekete Andrástól egykor hallhattam, a színészek kérésére. ) A Psyché négy esztendőn át készült három verzióban, ahogy Bódy mondja, annyi ideig, "mint egy háború vagy mint egy iskola". A hatóságok a bemutató után megcsonkították, a Puskin moziban meglepve vette észre a Magyar Nemzet újságírója, Ember Mária, hogy fél órával rövidült egy hét alatt a film. (A kópiák is eltűntek, később sikerült helyreállítani a nagyszabású alkotást. ) A Kutya éji dala Bódynak talán máig a legelevenebb és legnagyobb hatású mozija. Grandiózus, erősen misztikus antropológiai tanulmánynak is tekinthető. A dialógusvázlatot újraolvasva szinte kockáról kockára elevenedik meg a film. A szép kiállítású kötet gyorsan bevonja olvasóját. Az apró hibákat egy következő kiadás esetén érdemes lenne javítani. Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2. Szerkesztette: Gelencsér Gábor. MMA Kiadó, 2020. 5900 Ft Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/17.
Bódy Gábor az Agitátorok című filmben 75 éve született Bódy Gábor (1946–1985) filmrendező, videoművész és teoretikus. Az 1970-es, 80-as évek magyar és összeurópai film- és videoművészetének meghatározó személyisége. Második nagyjátékfilmje, a Psyché (1980), amelyet egy szemléletmód, az "új narrativitás" jegyében forgatott, költségvetését tekintve akkoriban a legnagyobb magyar filmprodukció, és igazi kultuszfilm lett. Harmadik nagyfilmje, a Kutya éji dala a magyar filmgyártás történetében az egyik legkisebb költségvetésű produkció. Bódy filmművészete mellett videoművészete, azzal kapcsolatos aktivitása és elméleti munkássága is meghatározó. Kapcsolódó: Bódy Gábor rejtélyes élete és halála (Visited 43 times, 1 visits today) Kapcsolódó bejegyzések
Udo Kier Nárciszát az energikus Cserhalmi György szólaltatja meg, míg a higgadt Zelditz bárót éppen Cserhalmi alakítja, akit Garas Dezső öblös hangja lényegít át az Ész képviselőjévé. Majdnem negyven év távlatából kijelenthető, hogy a Psyché máig korszerű alkotás, amelyből a kortárs filmesek is sokat tanulhatnak. Bódy Gábor művének csak két nagyobb hibája róható fel. Egyfelől a Psyché eredeti hétórás verzióját nagyon nehéz lett volna befogadni, a szerző is jóval rövidebb változatot szánt bemutatásra, így akarva-akaratlanul egy helyett három, egymással lazán összefüggő filmre esik szét a mű. És az is tény, hogy az avantgárd etűdöket nem mindig bírja el a cselekmény, főleg a harmadik, Nárcisz és Psyché című epizódban, amelynek vége felé talán túlságosan is elszabadulnak a költői víziók. Formai szempontból Bódy utolsó filmje, a Kutya éji dala kiforrottabb és egységesebb alkotás, amelyben tökéletes az összhang a történetmesélés és az avantgárd kísérletezés között. A Magyar Nemzeti Filmarchívum legújabb DVD-kiadásán a kiváló minőségben digitalizált alapfilm mellett két rövid extra is helyet kapott.
Magyarországon a videozás 1972-ben az oktatás és a közművelődés területén kezdődött az UNESCO támogatásával készült kormányprogram kidolgozásával. Mivel a videozás különösen erős állami kontroll alatt állt, nem került sor a video társadalmi használatbavételére, emellett egy erősen technicista beállítottságú szemlélet alakult ki, és nem jött létre a videot művészi és kommunikációs médiumként használó, annak képi lehetőségeiről, kísérleteiről beszámoló fórum, archiválás, melynek következtében a magyar videoművészet alkotásai közül jó néhány ma már csak adat. Az eszköz megjelenése a nemzetközi eseményekhez képest késett (és nem jöttek létre művek), elméletben mégis sok videoval megvalósítható, videora kitalált mű született kezdetekben is. Az első magyarországi videomű Bódy Gábor 1975-ös Négy bagatelle című kísérleti filmjében látható Végtelen tükröződés még 35 mm-es filmen található. A filmesek "arisztokratizmusával", konvencióival szemben a video egy új alternatívát jelentett, melyet Magyarországon elsősorban a képzőművészek fedeztek fel a 70-es években.
A magyar titkosszolgálat dosszié formájában (nem volt szokatlan módszer) átadta ügynökét a keletnémet társszolgálatnak, amely egy idő után igényt is tartott az illető aktivizálására. Bódy ("Pesti") már erősen zsarolható volt. Ha kiszivárogtatják titkát, nemcsak ellehetetlenítik a környezete szemében, de nincs az a német producer, aki pénzt adna egy ellenséges ügynöknek filmre. Mindenesetre Magyarországon a következő (később utolsó) nagyjátékfilm, a Kutya éji dala elég gyorsan elkészült. A Bódy által ábrázolt világ széthulló, különböző agresszív elképzelések színtere. Maga játssza el az egyik főszerepet, ő az álpap. A film tartalma egyáltalán nem tetszett a hivatalos magyar politikának, mégis adtak rá állami pénzt. A nem szakmai kritika azonnal és hevesen nekitámadt, viszont a hivatalosságok bár megtehették volna, nem akadályozták a film kijutását az úgynevezett "nyugati" országokba, úgyhogy a berlini filmfesztiváltól a montrealiig nagy sikerrel mutatkozott be. Miféle játék volt ez? Ennyit ért ez az ügynök?
számában jelent meg április 24-én. Hetilapunkat megvásárolhatja az üzletekben vagy digitálisan! És hogy mit talál még a 2020/17. számban? Itt megnézheti!