Verstappen tört az élre; Hamilton kilencedik helyen a villanyfényes edzésen Max Verstappen (Red Bull) zárt az élen a 2022-es Formula–1-es idénynyitó Bahreini Nagydíj második szabadedzésén. A hollandot Charles Leclerc vezérletével a Ferrari kettőse, majd George Russell (Mercedes) és Fernando Alonso (Alpine) követte. Lewis Hamilton a kilencedik helyen zárt a másik Mercedesszel. Leclerc: Nem tudom, elég-e a formám a vb-hez. 0 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók
Nem csak az autók, a gumik is megújultak 2022-re. A 13 colos gumiabroncsokat 18 colos gumik váltották fel. Az új geometriájú gumikkal új fajta vezetési stílus kialakítására lesz szüksége a pilótáknak. A Pirelli új konstrukcióival nem lehet olyan mélyen a kanyar csúcsig fékezni, mint a korábbi, magas oldalfalú gumikkal. Amennyiben a régi stílusban vezetnek a pilóták, úgy sokkal több kerék blokkolást láthatunk majd. A célegyenes végén ismét Verstappen próbálkozott, de elfékezte a kanyart. A DRS-zónákat kihasználva Leclerc és Verstappen óriási csatát vív az élen. F1 bahreini nagydíj jegyek. Verstappen a célegyenes végén megelőzte a Ferrari monacói pilótáját, de Leclercnek volt válasza rá, jobban gyorsított ki és visszaelőzte a címvédőt. A címvédő gyorsan ledolgozta három másodperces hátrányát Leclercel szemben. Max Verstappen ismét lágy keverékű abroncsokat kapott a bokszkiállásán. Leclerc is teljesítette a kiállást, ő is lágyakon versenyez tovább. Lewis Hamilton megkezdte a kerékcserék sorát, a brit kemény keverékekre váltott.
Lewis Hamilton gumijai vélhetően elkezdtek elfogyni, Sergio Pérez könnyedén vette át a negyedik helyet tőle. A Mercedes egyik gyenge pontja idén vélhetően a gumikezelés lesz. A Ferrari tempója bizakodásra ad okot. Az élen Charles Leclerc már két másodperces előnyt dolgozott ki a címvédő Max Verstappennel szemben. Bahreini Nagydíj - Nemzetközi sajtóvisszhang: vörös feltámadás, vörös eufória | M4 Sport. Lewis Hamilton a rajtnál feljött a negyedik pozícióba, de folyamatosan megfigyelhető nála az autó pattogása, az úgynevezett "delfinezés" jelenség. Barcelonában, illetve a bahreini háromnapos felkészülésen a megbízhatósági problémák mellett felütötte a fejét egy, utoljára a 80-as évek elején látott jelenség, a magyarul "delfinezésnek" nevezett folyamat. Az autó orrának eszeveszett pattogása (ami hasonlít a vízben ugráló delfin mozgásához) a padlólemez alatt keletkező, roppant erős szívóhatás miatt alakul ki. Amikor a padlólemez a talajjal érintkezik, az elvágja a levegő útját, ezáltal pedig rövid időre megszűnik a szívóhatás, a levegőnek más helyen kell távoznia, ami alapvetően borítja fel az autó aerodinamikai egyensúlyát.
Ennek az akciót gátló aspektusnak az ellensúlyozására mostanra rengeteg munkát végeztek annak érdekében, hogy a pálya vonzóbbá és mindenekelőtt gyorsabbá váljon. Általánosságban a pálya hossza 5, 303 kilométerről 5, 279 kilométerre rövidült. A kanyarok száma is csökkent – 16-ról 14-re. A legnagyobb változások a 9-es és 10-es kanyarban (a korábbi sikán teljesen eltűnt, helyette egy teljes gázos szakasz épült), a 11-esben (ez lett az új előzési hely) és a 13-asban történtek. Az 1-es kanyar is megváltozott. Az ausztrál Forma-1-es GP első kanyarja a múltban – különösen a rajtnál – abszolút baleseti gócpont volt, ezért a menetirány szerinti jobb oldalon két és fél méterrel kiszélesítették. Ennek lényege: minimalizálni a tölcsérhatást, amikor sok autó találkozik egy keskeny, használható sávval. F1 bahreini nagydíj menetrend. Ezenkívül a teljes szakasz újraaszfaltozásra került. Erre sürgősen szükség volt, mivel az Albert Park Circuit aszfaltját az F1 eddigi története során még soha nem újították fel, pedig a pálya évente 51 héten át van nyitva a normál forgalom előtt.
Érdekes lesz látni, hogy a pályamódosítások hogyan befolyásolják a 2022-es Forma-1-es Ausztrál GP-t. Az Albert Parkban rendezett legutóbbi versenyen Valtteri Bottas 215 km/h átlagsebességgel nyert. 2021-ben gyorsabb lehet? Lehet gyorsabb 2021-ben? Győztesek Melbourne-ben 2015 óta Ki a 2022-es Ausztrál Nagydíj favoritja? Ki nyeri a 2022-es melbourne-i nagydíjat? A szezon első két futamának eredményei alapján az ausztrál Forma-1-es GP visszatérésén Charles Leclerc és Max Verstappen párharcára is sor kerülhet. Leclerc megnyerte a szezonnyitót Bahreinben, Verstappen legutóbb a Szaúd-Arábiai GP-n győzött. De csapattársaik is versenyben lehetnek a 2022-es Melbourne-i GP megnyeréséért. Carlos Sainz, a Ferrari pilótája a második és a harmadik helyen érkezik Down Underbe, míg Sergio Perez, a Red Bull pilótája negyedikként ért célba Szaúd-Arábiában. Milyenek Lewis Hamilton esélyei az április 10-i ausztrál Forma-1-es GP-n? Szaúd-Arábiában az előszezonban második helyezett épphogy lemaradt a tempóról, és a 10. helyen végzett, míg a bahreini szezonnyitón HAM a 3. hely után ujjongott, míg csapattársa, George Russell az utolsó GP-n az 5. F1 bahreini nagydíj időmérő. helyen végzett.
A Magyarország társkezdeményezésével létrejött "Három Tenger Kezdeményezés" az Európai Unión belül felkeltette az Amerikai Egyesült Államok érdeklődését. A Trump elnökség idején kitüntetett figyelmet élvezett a térségünk. Kérdés, hogy az új Biden kormányzat miként fog viszonyulni e e urópai u niós térségi szövetségünkhöz. A magyar állam több mint ezeréves fennállása óta létérdekünk, hogy a minket körülvevő adriai-, balti- és fekete tenger háromszögének középpontját kitevő Kárpát-Medencében megőrizzük az önállóságunkat, önkormányzatiságunkat és önrendelkezésünket. E létértékek biztosításának céljából visszatérő eleme a magyar stratégiai gondolkodásnak, hogy e három tenger által körülölelt térség népeit szövetségbe kovácsoljuk. Európai nagyhatalmi korszakaink egyikében - például Nagy Lajos korában - történelmi példát szolgáltattunk a térségi összefogás erejére, habár három tenger sajnos nem mosta partjaink at. Visszatérő elem, hogy amikor magyar szellemi véleményvezérek veszélyben érzik az önmeghatározási képességünket, akkor térségi szövetségi gondolatokat fogalmaznak meg.
A későbbiekben azért távolról sem volt ennyire békés a viszony Litvánia és Lengyelország között, 1919-20-ban háború is dúlt közöttük. A mostani kezdeményezés felélesztése Andrzej Duda 2015-ben megválasztott lengyel elnök nevéhez fűződik. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy Lengyelország számára nem élveznek prioritást a visegrádi négyek. Varsó inkább a saját maga által életre hívott formátumot erősítené. Kérdéses azonban, hogy a Három Tenger Kezdeményezésnek akár rövidebb távon lehet-e jövője. Csak félszívvel (vagy még úgy sem) vesz részt benne Csehország. Prága amiatt tekint kissé ellenségesen a fórumra, mert úgy véli, hogy már Lengyelország 1920-as évekbeli álmai is az ország nagyhatalmi törekvéseire utaltak. Duda elnök tavaly azzal igyekezett kivédeni e felvetéseket, hogy valójában az EU-n belüli együttműködésről van szó, nem arról, hogy Lengyelország egyenlőbb akarna lenni az egyenlők között. Varsó szerint nem politikai célokat tűznek ki, hanem az infrastruktúra, az energiafüggetlenség, valamint a biztonsági együttműködés erősítését kívánják elérni - utóbbi egyértelműen a Kremlnek szól.
Lengyelországnak ehhez hasonlatos céljai vannak a kezdeményezéssel, miképpen gázelosztó központ akar lenni Európában. Északról a Balti csővezetéken keresztül norvég, délről a horvát Krk sziget felől amerikai (és katari) gázt lehetne importálni, amit aztán a lengyel fél továbbítana a többi ország felé. Trump elnöksége alatt a szuverenista és a diverzifikációra törekvő álláspont találkozott az adminisztráció külpolitikai princípiumaival, ám Biden elnök megválasztása változásokat hozott. Először is az Északi-áramlattal kapcsolatos, elsősorban németeket célzó szankciókat feloldották. A július 8-án tartott Három Tenger Csúcstalálkozó alkalmával Biden elnök retorikailag bár támogatta a kezdeményezést, főleg annak orosz és kínai befolyással szembeni jellege miatt, ám nagy mértékű pénzügyi elköteleződést nem mutatott, ezért a projekt előtt álló fő problémák, a finanszírozási gondok, továbbra is fennmaradnak. Fontos megemlíteni azonban, hogy az LNG drágább megoldás, mint a hagyományos gáz, a többi országnak nincs problémája az orosz gázzal és inkább csak az infrastruktúra fejlesztésben érdekeltek (Ausztria, Németország).
A "Három Tenger" regionális együttműködésbe bevont államok A Három Tenger Kezdeményezés (angolul: 3 Seas Initiative, 3SI, vagy Trimarium) az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak közös fellépése. Angol rövidítése: BABS (Baltic, Adriatic, Black Sea Initiative. ) Lengyel elképzelés alapján, történelmi előzmények ismeretében jött létre 2016-ban. Az államok együttműködése mindenekelőtt gazdasági célok közös elérésére irányul. Részt vevő országok [ szerkesztés] Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Történelmi előzmények [ szerkesztés] A terv első előzménye a Német Császárságban 1917 -ben kidolgozott pángermán Mitteleuropa -terv, amely a német háborús vereség után süllyesztőbe került. A Międzymorze ( latinul: Intermarium, magyarul Tengerköz) néven ismert, Lengyelország-központú régiós együttműködési terv az 1920-as évekből, Józef Piłsudski marsalltól származik, de az első világháború utáni geopolitikai viszonyok miatt kudarcra volt ítélve.
Energiapolitika a 3SI-ben A katonapolitikai megfontolásokat a részes felek igyekeznek háttérbe szorítani, azonban az energiabiztonság erősítése nem titkoltan az orosz befolyás ellenére történik. Továbbá Berlin gazdasági és politikai túlhatalma elleni törekvésként is értelmezhető a kezdeményezés. Az amerikai fél számára a közép-európai energiabiztonság megvalósítása egyben saját energiahordozóinak (LNG – liquefied natural gas) is biztosítana felvevőpiacot. Itt említhető az a jó ideje érvényben lévő amerikai cél, mely igyekszik az orosz és német gazdasági kapcsolatokat redukálni (Északi áramlat elleni szankciók) és közben a régiót az atlanti szövetségben tartani. Ez a stratégiai vízió az idősebb Brzezinski elképzeléseiben is megjelent, és fia, Ian Brzezinski, is szintén lelkes támogatója a kezdeményezésnek. [1] Amennyiben az amerikai LNG a tengerpartról képes lenne a kontinens belsejébe hatékonyan eljutni a 3SI országain keresztül, akkor Németország célja, miszerint Európa gázelosztója lesz, meghiúsulhat.