A terrorista a Vérbosszúban nem ellenfél, nem elpusztítandó rossz, elhárítandó akadály, hanem kívánt jó – a filmben bemutatott Anglián már nem segíthetnek demokratikus eszközök, sem egy másik párt (ha lenne). Ide forradalom kell, a társadalom és egyben egy nemzet teljes megtisztulása s újjászületése. És vajon - eléggé paradox módon - ki más hozhatná el a népnek a hőn áhított forradalmat, mint egy gátlástalan terrorista? A kettő talán nincs is olyan messze egymástól. Akik az első Mátrix mélyfilozófiai eszmefuttatásaira vágynak (a folytatásokat hagyjuk), csalódni fognak. Ez a film nem erről szól. A Mátrixban a szereplők azon vitáztak, kell-e a megtisztulás. Gondoljunk csak Cypher figurájára, aki inkább visszaszállna az illúzióvilágba. A V mint Vérbosszúban nem az a kérdés, szükséges-e a megtisztulás, hanem az, hogy milyen eszközökkel érhetjük azt el. V szimbolikus épületeket robbant fel, mondván, a népnek meg kell adni a kezdő lökést: fontosabb, hogy öntudatra ébresszük az embereket, mint a pár műemlék, ami neadjisten hamuként végzi az ügy érdekében.
Nem most olvastam először a V for Vendetta képregényt, nem most láttam először a V mint Vérbosszú filmet, de mivel a napokban kedvező áron sikerült megvennem a korábban csak kölcsönbe kapott kötetet, természetesen újra felfedeztem magamnak, természetesen megint végignéztem a DVD-t, és elvégeztem az obligát összehasonlítást. Az eredmény döntetlenközeli – de csak pontozással. A lényeges kategóriákban Alan Moore kiütéssel győz. A V for Vendetta képregény születése nem volt könnyű ügy. Moore hosszasan szenvedett vele, és teljesen őszintén megírja az előszóban, hogy a hosszú vajúdás során a cím egy egészen más projekten dolgozó pályatárstól, a koncept lényege pedig a rajzolótól, David Lloydtól származik. Ő már szinte csak megírta. Persze, az sem ment simán, és főleg nem gyorsan. A történet eredetileg a Warrior című brit fekete-fehér havilapban futott, 26, egyenként 4-5 oldalas része jelent meg 1982 és 1985 között, ám a magazin leállása miatt befejezetlen maradt. 1988-ban az amerikai DC Comics felkarolta a képregényt (akkoriban még jóban voltak Moore-ral, persze, bár már nem sokáig), önálló, kiszínezett füzetekben adta közre, kiegészítve a kiadatlanul maradt és néhány újabb epizóddal.
Értékelés: 773 szavazatból Anglia diktatúrától szenved a nem is olyan távoli jövőben. A tévéből dől a propaganda, a titkosrendőrség pribékjei mindenkit rettegésben tartanak. Evey-t, a fiatal lányt egyik este elkapják az utcán, a halál torkából egy titokzatos alak, V szabadítja ki. A férfi a négyszáz éve kivégzett lázadó, Guy Fawkes álarcát viseli. Fawkes társaival együtt levegőbe akarta röpíteni a parlamentet, hogy az országot megszabadítsa a zsarnokságtól. De a merénylet meghiúsult, az összeesküvők bitón végezték. Evey apránként megismeri V múltját, mely a férfi bosszúvágyát táplálja. És miközben maga is megjárja a diktatúra börtöneit, rájön, hogy V ugyanarra készül, amire annak idején Fawkes. A V mint vérbosszú egyszerre kalandfilm, politikai thriller és antiutópia, amely a zsarnokságról, az elnyomásról, a média agymosásáról szól és azt vizsgálja, mi történik, ha egy diktatúrában az egyén a saját kezébe veszi a törvényt. "Ne kérdezz, ne kritizálj, ne is gondolkodj: a Párt mindent jobban tud" - üvölti a gonosz kancellár.
Ez azonban csak némi rendezői bizonytalanság, apróság csupán, könnyen át lehet siklani felette. A V, mint Vérbosszú több annál, mint aminek mutatja magát. Ígéretes film, amit nem fogunk elfeledni két nap múlva, de azért örökre se fogjuk emlékezetünkbe vésni. Nagyon igényesen kidolgozott akciófilm, és példás képregény-adaptáció. Örüljünk neki, mert ennél általában jóval kevesebbel kell beérnünk. Kommentek Legyél te az első, aki hozzászól! Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!
Sokadik nézésre is ugyanolyan nagyszerű, megunhatatlan alkotás, az egyik legnagyobb kedvencem! értékelés: 10/10 tvshaman
Színes, amerikai-angol-német akciófilm. Tartalom, rövid leírás: Végre valahára pótoltam az egyik legnagyobb hiányosságomat. Különösen érdekelt, mert ez a film kapott hideget is, meleget is, és ami körül hasonló viták zajlanak azt nekem látnom kell, pláne hogy (Vertigo/Dc) képregény adaptáció. Ilyenkor általában arra a döntésre jutok, hogy mindkét oldalon van igazság. Most sincs ez másképp. A film már ott eladta magát nálam, hogy Natalie Portman és Hugo Weaving a két főszereplő, bár utóbbinak tényleges valóját nem igazán lehet felfedezni a filmben és bár mondhatnám, hogy legalább a karakteres hangját hallottam, de szinkronos verziót néztem. A rendező ezúttal James McTeigue, aki mindössze 3 filmet jegyez, melyek közül csak ezt láttam, így nincs sok viszonyítási alapom, de ebben a filmben átlagon felüli munkát végzett, elég profin rakta össze a mozit. A nem túl távoli jővőben Anglia diktatúrától szenved, élén Sutler kancellár áll. A legnagyobb hatalmat a média jelenti, melyből ömlik a propaganda, valamint a generált, hamis hírek tömkelege.
Alan Moore alkotása egy komplex, ijesztő és rendkívül nyomasztó hangvételű alkotás, amely - csak úgy, mint pl. A Pokolból című műve - maximálisan igényli az odafigyelést és a koncentrációt. Sűrű, olykor már túlontúl sűrű párbeszédei (melyekről mindig az jut eszembe, hogy "irodalmi igényűek") panelről panelre vázolják és alkotják meg ezt a fullasztó világot. Cselekménye a politikai krimiket idéző machinációkkal telített: érzékletesen mutatja meg, amint a hatalom saját súlya alatt roppan össze, de kétségbeesetten próbál egyben maradni. Mindennek közepén pedig ott van V, aki egyfajta monolitként tornyosul mindenki felett. V-t Moore jelképként ábrázolja (ezt pedig a mű ki is mondja), akinek humanizálása pont annyira történik meg, amennyire szükséges. Ugyan egy ponton kapunk némi ízelítőt abból, hogy mi is történt vele, mi juttatta el idáig, de eredettörténete inkább azt a célt szolgálja, hogy rávilágítson, milyen embertelen szörnyűségekhez folyamodtak a hatalom szervei. Alakja szándékoltan kérdőjeles, rejtélyes, behelyettesíthető bárkivel, aki eljutott oda, hogy elege lett a rendszerből.
Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani. Ok
Kezdőlap / Webshop / Fékek / APRILIA ATLANTIC 250 (2005) első fékmunkahenger Kép nagyítása Márka: Aprilia 4. 900 Ft Mennyiség: Rövid leírás Több Aprilia típussal is kompatibilis! Részletes leírás APRILIA Robogó - Kismotor ATLANTIC 2003 Atlantic 125-200-250 2004 2005 Atlantic 400-500 Sprint 2006 Atlantic 125-250 2007 2008 Atlantic 400-500 Sprint
Az izzítógyertya működése és hibái Az izzítógyertya a dízel motorokban található. Ezek a motorok csak levegőt szívnak be, majd ez a sűrítési ütem annyira összepréseli, hogy a hőmérséklete elegendő lesz a gázolaj meggyújtásához. A benzines motorokkal ellentétben nem szikrával gyulladnak, pont ezért hallatszik a dízel autók beindításakor egy kopogó hang. Beindítás után a motorban található levegő hőmérséklete megemelkedik, így az újra normális jár. A gond csak akkor kezdődik, amikor télen 0 fok körüli a hőmérséklet, és a beszívott levegő nem tud gyorsan felmelegedni. Izzítógyertya működése és hibái - Fekmester.hu. Ilyenkor vagy nem indul, vagy pedig csak sokadik próbálkozás indul el a jármű. Ezt a problémát kerüli el a levegő előmelegítésére szolgáló izzító rendszer. Milyen autókban van izzítógyertya? Az izzító rendszer talán legfontosabb része maga a gyertya. Ez az apró alkatrész már 3 másodperc alatt is képes olyan szinten felhevíteni a levegőt, hogy az autó könnyedén el tudjon indulni a legnagyobb hidegek ellenére is. Ahogy minden, ez az alkatrész is folyamatosan fejlődött az évek során, mára azonban nagyon jól ellátja a szerepét.
Kiöntöttem azt is, gondoltam majd teszek bele újat. Összeraktam, minden a helyén, a kormányon lévő tartályba fékolajat öntöttem, és itt elakadtam. Azt tudtam, hogy most le kellene légteleníteni, de hogy? Hiába pumpálom a kart, nem történik semmi, teljesen puha csak a rugó tartja vissza. Fékmunkahenger (robogó)vespa első - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. A fék persze egy dekát nem fog, de hát nincs is olaj a dugattyúk mögött. Mit rontottam el? Előre is nagyon kösz a segítséget, szeretném én megcsinálni, ha már ilyen okosan el tudtam rontani:-)) A fékrendszer légtelenítésének több ismert technikája is van, viszont az összes egyetlen végcélt szolgál, hogy a fékrendszer teljesen légbuborékmentes legyen. Én most egy jól bevált és általam is használt technikát írok le, mellyel gyorsan és hatékonyan lehet teljesen levegőmentessé tenni a rendszert. Hozzávalók: kb 0, 5 liter fékfolyadék, 1 méter átlátszó (! ) gumicső, olyan méretben, ami szorosan illeszkedik a fékmunkahenger légtelenítő csavarjára, és egy a légtelenítő csavar meglazításához szükséges csillag, villás, vagy csillag-villás kulcs.
Ha a kezelő a féket elengedte, a berendezés azonnal megállt. Lényegében ezt az elvet valósítják meg a korszerű emelőberendezések ( daruk, felvonók, siklók) is. Daruknál gyakran használnak súllyal vagy rugóval működtetett szalagféket, melyet rendszerint elektromágnes old. A rugó oldása és az emelőmotor indítása egyidejűleg történik. Féktípusok [ szerkesztés] Hidraulikus tárcsafék [ szerkesztés] A hidraulikus nyomás a főfékhengerben a fékpedál megnyomásával keletkezik, és hatást gyakorol a kerékmunkahengerre és a féknyereg dugattyúira. A féknyereg dugattyúira gyakorolt nyomás egy befogó erőt állít elő, amellyel egyidejűleg a fékbetétek a forgó féktárcsára nyomódnak. A fékbetétek szorítása a hidraulikus nyomással emelkedik. A tárcsafék főbb részei: dugattyú, védősapka (porvédő mandzsetta), tömítőgyűrű, fékfolyadék és féknyeregház. A tárcsafékeknél az eltolható dugattyút a féknyeregház felé a tömítőgyűrű tömíti le. Féknyergek, fékmunkahengerek, féktárcsák – Jász motor. Ez a tömítőgyűrű a fékdugattyút előfeszítéssel veszi körül, és a nyomás megszűnésekor a dugattyút visszahúzza, valamint a fékbetét kopásával biztosítja az utánállítást is.
Fékbetétkopás-jelző rendszerek [ szerkesztés] A biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen, hogy a vezető mindig naprakész legyen gépjárműve aktuális állapotáról. A fékbetétek kopását jelző berendezéseknek köszönhető, hogy a jármű vezetője mindig működésbiztos fékekkel tud közlekedni. A kopásjelzőket ma már a féknyeregbe vagy a fékbetétbe ágyazzák, és a pillanatnyi kopás figyelését jellemzően egy kiértékelő elektronika ellenőrzi. A modern haszongépjárműveknél a fékbetét kopásjelzői információval látják el a fékszabályozó elektronikát, amely ennek ismeretében összehangolja a fékbetétek kopási állapotát az összes tengelyen. Információ-átadás szempontjából megkülönböztetünk kopásjelzőket és kopás-végjelzőket, de közöttük a működési elvet illetően nincs különbség. Tárcsafékeknél három rendszer terjedt el a fékbetétkopás visszajelzésére, ebből kettő elektronikus (vezetékes és tüskés), egy pedig mechanikus elven működik. Elektronikus kopásjelzőknél a dörzsanyagba beágyazott kopásjelzők elkopott fékbetéteknél, a féktárcsával érintkezve áramkört nyitnak meg vagy zárnak be, és ennek hatására a műszerfalba elhelyezett lámpa figyelmeztet a kopási határ (kb.