Cselekmény Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! A tizenegy éves Gunner Boone (Lonnie Chavis) leginkább a gondolatainak él; biciklizik, sűrűn meglátogatja a helyi könyvesboltot, hogy egy újabb Sherlock Holmes -történetgyűjteményt vegyen ki, valamint saját grafikus regényén dolgozik, ami egy saját halálát vizsgáló nyomozóról szól. A családja nemrég költözött a városba, és ő az új fiú. Nincsenek barátai. Gunner menekülési hajlamai mélyről fakadnak. Édesanyja, Mary ( Rosario Dawson) leukémiás, apja, Amos ( David Oyelowo) pedig tengerészgyalogos, aki hosszú időn át távol van otthonától. Amikor Amos hazaérkezik, nem tud kapcsolatot teremteni Gunnerrel. Mogorva és még néha keményen is bánik vele. Gunner belebotlik egy helyi legendába, ami egy kísérteties lényről szól, akit Vízembernek hívnak. A helyi gyerekek átadják zsebpénzüket egy kék hajú lánynak, Jo-nak (Amiah Miller), aki azzal henceg, hogy nemcsak látta a Vízembert, de még egy sebhely is van a nyakán, ami ezt bizonyítja.
Cselekmény [ szerkesztés] A tizenegy éves Gunner Boone (Lonnie Chavis) leginkább a gondolatainak él; biciklizik, sűrűn meglátogatja a helyi könyvesboltot, hogy egy újabb Sherlock Holmes -történetgyűjteményt vegyen ki, valamint saját grafikus regényén dolgozik, ami egy saját halálát vizsgáló nyomozóról szól. A családja nemrég költözött a városba, és ő az új fiú. Nincsenek barátai. Gunner menekülési hajlamai mélyről fakadnak. Édesanyja, Mary ( Rosario Dawson) leukémiás, apja, Amos ( David Oyelowo) pedig tengerészgyalogos, aki hosszú időn át távol van otthonától. Amikor Amos hazaérkezik, nem tud kapcsolatot teremteni Gunnerrel. Mogorva és még néha keményen is bánik vele. Gunner belebotlik egy helyi legendába, ami egy kísérteties lényről szól, akit Vízembernek hívnak. A helyi gyerekek átadják zsebpénzüket egy kék hajú lánynak, Jo-nak (Amiah Miller), aki azzal henceg, hogy nemcsak látta a Vízembert, de még egy sebhely is van a nyakán, ami ezt bizonyítja. Gunner nem véletlenül Arthur Conan Doyle -rajongó.
Most azt gondolhatod, "Nos, ha nem látod, akkor hogyan nézhetsz rá? " Láthatsz dolgokat a szíveddel és – szerintem -ez a képzelet. Az Ézsaiás 26:3 azt mondja, " Kinek szíve [az angolban elméje] reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik". Itt az a szó, hogy "szív" [az angolban "elme"] képzeletnek van fordítva négy másik alkalommal az Ószövetségben. Tehát, úgy is idézheted ezt az igeverset, hogy "Amikor a képzeleted az Úrra támaszkodik, Ő megőriz téged teljes békességben. " Sok keresztény visszautasítaná a képzelet meghatározást, mert azt legtöbbször valamilyen gyerekes dologra utalva használják, de a képzeletünk az a képességünk, hogy a szívünkkel lássuk azt, amit a szemünkkel nem láthatunk. Minden nap használjuk a képzeletünket. Talán még sohasem gondolkoztál el ezen, de tudtál például arról, hogy nem találnál haza, ha nem használnád a képzeletedet? Azért, mert az elmédben lefényképezed az otthonod és azt, hogy hogyan jutsz el oda. Képekben gondolkodunk. Ha például azt mondanám, hogy "alma", akkor nem az alma szót látnád leírva, hanem egy egy almát látnál.
Róma – Firenze után - a reneszánsz építészet egyik legjelentősebb központja, és a barokk számtalan mesterművét is őrzi. Róma Középkori emlékek Olaszországban Az Arno partján fekvő Firenze, Toszkána székhelye a középkor egyik legjelentősebb városállama volt, amely a reneszánsz művészet központja. Legtöbb látnivalója a 14-16. század közötti időszakból származik, így a Dóm, a harangtorony vagy a Palazzo Vecchio. A Pó és Piave torkolata közötti mocsaras területre épült Velence városállamként fontos kereskedelmi, politikai és művészeti központként az európai történelem egyik meghatározó szereplője volt a középkorban. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. A lagúnákról is ismert város központja a Szent Márk tér, és a téren található Szent Márk katedrális. A várost a tenger folyamatosan veszélyezteti, hiszen a terület jelenleg is süllyed. A Firenzéhez hasonlóan az Arno mentén található Pisa, amely a középkorban fontos kikötőváros volt, a dóm mellett található ferde tornyáról ismert világszerte. A torony - amely a dóm harangtornya – építése a 12. században kezdődött.
A X. századtól kezdve a pápai hatalom és a Német-római Császárság vetélkedett Itáliáért, amelynek északi részén gazdag, virágzó városállamok osztozkodtak (Milánó, Verona, Mantova, Genova, Pisa, Firenze, Velence, délen pedig Nápoly és Szicília) az Anjou-ház uralma alá került pápai állam segítségével. A XIV-XV. században Velence és Genova köztársaságok és az észak-itáliai hercegségek egyre nagyobb befolyásra tettek szert. Az egyház egységének helyreállítása után, 1415-ben a pápai állam is megerősödött. Az Újvilág felfedezését követően, az egész földközi-tengeri térséggel együtt, az olasz városállamok is hanyatlásnak indultak, és Itália a különböző szomszédos hatalmak prédájává vált. Vízrajz: Amazonas, Color. Délen a spanyol Bourbonok rendezkedtek be, az osztrákok az északi területeket (Lombardia, Velence) ragadták magukhoz a XVIII-XIX században, de átmenetileg Napóleon is meghódította e tartományokat. A XIX. századi nemzeti és polgári mozgalmak hatására Olaszországban is fellobbant a szabadságharc. Garibaldi győzelmei nyomán az olasz királyi címet felvevő Viktor Emánuel egyesítette Olaszországot 1861-ben, de Velencét csak 1866-ban, Rómát pedig csak 1870-ben sikerült az olasz államba olvasztani.
807 m Legfőbb folyók: Pó, Adige, Tevere, Arno Gazdaság: ipari ország Hazai össztermék (GDP) / fő (PPP): 25.
A gazdasági csoda [ szerkesztés] A második világháború utánig és az 1950-es évek elejéig Olaszország egy szegény mezőgazdasági ország volt, kevés nyersanyaggal. A Marshall-tervnek köszönhetően az olaszok közmunkaprogramokat indítottak (pl. a Del Sole autópálya építése), mellyel új munkahelyeket teremtettek, s új igények jelentkeztek. A legfőbb olasz cégek újraindultak, új technológiákat bevezetve, és az 1960-as évek elején, az olcsó munkaerőnek köszönhetően az olasz termékek 40% már exportra készült szerte Európában: gépkocsik, hűtőszekrények, mosógépek, televíziók, de élelmiszerek és textilanyagok is. A gazdaság minden ágazata, főleg a mechanikai és petrolkémiai, példa nélküli fejlődést értek el az országban. A gazdasági boom azonban kihangsúlyozta az eleve meglévő különbséget Észak és Dél között: több tízezer déli fiatal kényszerült emigrálni Olaszország gazdasági központjainak valamelyikébe (pl. Milánó, Torino, Genova). Olasz ipari háromszög. 1950 -ben fogadtak el egy törvényt, s elindult a Cassa per il Mezzogiorno -program, melynek keretében a cél a déli országrész felzárkóztatása volt, azonban ez nem sikerült még mind a mai napig sem, s a jelentős gazdasági és fejlettségi különbségek még mindig megvannak.