Mindegy is, maradjunk a minimálbérnél... Azt már tudjuk, hogy Magyarországon mennyi a bruttó minimálbér, de pl. az EU vagy Európa további országaiba mennyi!? (EU-n kívüli európai ország: Horvátország és Törökország) Erre van egy remek google statisztika, mely több mint 10 évre visszamenőleg megmutatja, de minket a legfrissebb 2012-es adat érdekeljen... Google keresés: "minimálbér" címszóra első találat, de lustáknak itt egy gyorslink: Ez volna az, itt egy PrtScr is róla: Itt láthatjuk is a sorrendet az EU-ba! (kattintással nagyítható) Az első 6 (2012. Július): (fontos, ezek bruttó bérek) Ország Bruttó havi bér (€) Bruttó havi bér (Ft) Bruttó óra bér (Ft) Luxemburg 1. 801, 49 € ~ 495. 410 Ft ~ 3. 096 Ft Belgium 1. 472, 42 € ~ 404. 916 Ft ~ 2. 531 Ft Írország 1. 461, 85 € ~ 402. 009 Ft ~ 2. 513 Ft Hollandia 1. 456, 2 € ~ 400. 455 Ft ~ 2. Minimálbér - bruttó, nettó bér (Magyar VS EU) - JunkieeeBoy blogol. 503 Ft Franciaország 1. 425, 67 € ~ 392. 059 Ft ~ 2. 450 Ft Egyesült Királyság 1. 244, 42 € ~ 342. 216 Ft ~ 2. 139 Ft Az utolsó 6 (2012. Július): Bulgária 148, 28 € ~ 40.
Kérdezzen nyugodtan, kell lennie más megközelítésnek is a témában, amely segíti a megértést! Kalkulátorok a számításokhoz
777 Ft ~ 255 Ft Románia 157, 26 € ~ 43. 247 Ft ~ 270 Ft Litvánia 231, 7 € ~ 63. 718 Ft ~ 398 Ft Lettország 287, 07 € ~ 78. 944 Ft ~ 493 Ft Észtország 290 € ~ 79. 750 Ft ~ 498 Ft Csehország 312, 01 € ~ 85. 803 Ft ~ 536 Ft és hátulról a 7. Magyarország vagy ha úgy jobban tetszik a 22 európai országból a 15. Bruttó mennyi nettoyer. Magyarország 323, 17 € ~ 88. 872 Ft ~ 555 Ft Nettó havi bér (Ft) Nettó óra bér (Ft) ~ 58 211 Ft ~ 364 Ft Ez még mindig ugyanaz, csak oszlopdiagramokkal: (kattintással nagyítható) Még mindig ugyanaz, csak az országnevek ABC sorrendjébe: (kattintással nagyítható) Mint láthatjuk sajnos Magyarország nem áll túl jó helyen a bruttó minimálbért tekintve... És itt jön egy fontos dolog, hogy bruttó! Sajnos - nem sajnos ha a nettó részét nézzük a magyar állásnak, még rosszabb lesz! Tisztázzuk is, mi az hogy bruttó vagy nettó! bruttó = levonás nélküli nettó = tiszta jövedelem a kiadások levonása után Röviden ami fontos lehet egy hétköznapi embernek a nettó bér a "fontos", ez az amit ő a kezébe kap és amiből gazdálkodhat... Nézzük is meg, hogy a magyar minimálbért milyen adók - járulékok terhelik, ergó egy minimálbért kereső egyén mennyi nettó fizetést kap!
A téli csúcsterhelés nagyobb a nyárinál, de az évek folyamán a különbség egyre csökken, és az elkövetkező években valószínűleg a nyári megelőzi a télit. 2011 -ben a legnagyobb nyári fogyasztást, 6212 MW-ot július 14-én a déli órákban mérték, ugyanebben az évben a téli csúcs értéke 6492 MW volt november 24-én 16:45 h-kor. A villamosenergia import a fogyasztás jelentős részét fedezi, ennek egy részét tovább exportáljuk más országok felé. Magyarország energiaellátásában a megújuló energiaforrásoknak még kis szerepe van. A szélerőművek átlagos kihasználtsága 2010-ben 23, 9%, 2011-ben 21, 3% volt, ezek gyorsan változó teljesítményét főleg az importból fedezik. Kötelező villamossági felülvizsgálat a lakásában, nyaralójában és a munkahelyén? | ecovis.hu. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MAVIR honlap A magyar villamosenergia rendszer (VER) adatai További információk [ szerkesztés] A magyar villamosenergia-rendszer 2012. évi statisztikai adatai PDF Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Átviteli hálózat Elosztó hálózat Magyarországi erőművek listája MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
Az a program keretében 132 kV-os távvezetékeket és okoshálózati elemeket telepít, valamint alállomási kapacitásbővítéseket és -építéseket végez. Az energiacég mikroállomásokat is létesít, az elsőt Öttevényen, valamint bővíti a Székesfehérvár-Dél alállomást. Villamos- és gyorsvillamos-hálózatok listája – Wikipédia. Ezen túlmenően a hálózat megerősítésének érdekében két hosszabb távvezetéket épít, így növelve tovább az ellátásbiztonságot és a megújuló energia hálózati felvevőképességét a teljes Észak-Dunántúlon és Nyugat Szlovákiában. A fejlesztések alapot teremtenek a régió gazdaságának további fejlődésére, rugalmas és gyors energiaellátást kínálva az új beruházások és ipari létesítmények számára, továbbá gyorsítva a lakosság növekvő villamosenergia-igényének ellátását.
Ha egy uniós ország uniós támogatású beruházással villamosítást tervez, azt csak 25 kV 50 Hz-es rendszerben támogatja az EU. Vasútvillamosítási rendszerek Európában Az 1. ábra a vasútvillamosítási rendszereket ábrázolja Európában. A térképen nincs jelölve, de a nagysebességű vonalakat Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban egyaránt 25 kV 50 Hz rendszerrel villamosították és villamosítják. 1. ábra. Villamosítási rendszerek Európában Kandó Kálmán villamosítási sikerei Olaszországban A Ganz-gyár – és Kandó Kálmán – első nagy megrendelése a 106 km hosszú Valtellina vasútvonal villamosítása volt. A villamosítási munkát 1898-ban vállalták el, és 1902-ben fejezték be. 3000 V 15 Hz frekvenciájú háromfázisú – két munkavezeték + sín – áramellátási rendszert építettek ki az Alpokból lefutó Adda folyó vízenergiájának kinyerésével. A váltakozó áramú vontatás olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az olasz kormány nagyarányú további vasútvonal-villamosításokba fogott, de a hazai ipar védelmében előírta, hogy a villamos berendezéseket és járműveket Olaszországban kell gyártani.
Az iparági csúcsminőséget képviselő eszközök az alállomásokban töltenek majd be fontos szerepet, aktívan hozzájárulva a biztonságos és hatékony energiaelosztáshoz. Először a Gyermelyen létesített zöldmezős transzformátor-állomásba építették be a Siemens NXAir M berendezését, ezt követik Kisbér, Zalaszentgrót, Répcelak, Lepsény és további települések állomásai. Forrás: E-on A projekt jelenlegi szakasza az infrastruktúra modernizációjának és telepítésének alapjait adja, elősegítve ezzel, hogy a fejlesztés következő lépésében smart grid (okoshálózat) megoldások is megvalósulhassanak, amelyek lehetővé teszik a villamos energia és az adatok kétirányú áramlását, valamint automatikusan képesek növelni a hálózat hatékonyságát, megbízhatóságát, gazdaságosságát és fenntarthatóságát. A megvalósuló fejlesztések egyik fontos célja az ellátásbiztonság, a szolgáltatásminőség javítása és a hálózati csatlakozás elősegítése. Ezen célok egyik eszköze a táppontsűrítés: a Danube InGrid projekt keretében telepített alállomások képesek lesznek kielégíteni az új beruházások által támasztott energiaigényeket.