A recepteket pedig ki-ki beszerezheti szállásadójánál, a helyiekkel beszélgetve, hisz ahány ház, annyiféle apró "én így szoktam" fogás teszi még finomabbá ezeket az őseinktől ránk maradt ételrecepteket… Kedvcsinálónak mi mást is citálhatnék ide, mint az őrségi dödölle receptjét, természetesen by hand made Margó néni. "A krumplit megpucoljuk, felkockázzuk. Annyi sós vízben feltesszük főni, hogy kb. két ujjnyira ellepje. Amikor a krumpli megfőtt, krumplinyomóval összetörjük, és az így kapott masszához adagoljuk a lisztet. "saját levében": Dödölle. Ettél már belőle? ( VKF! XIV.). Fakanállal folyamatosan keverjük, dagasztjuk, amíg be nem sűrűsödik, olyan kemény masszát nem kapunk, ami elválik az edény falától, majd félretesszük hűlni. Eközben a hagymát apró kockákra vágjuk, zsíron vagy olajon megpirítjuk. A folytatásnak kétféle módja ismert: Egy, amikor a hagyma zsírjába evőkanállal beleszaggatva adagonként ropogósra sütjük, a végén átforgatjuk a sült hagymával. Kettő, amikor kanállal tepsibe szaggatjuk, rászórjuk a pirított hagymát, és sütőben szép pirosra sütjük. "
Mézes pálinka Egy rész mézet, négy rész (bármilyen, de legjobb a barack, vagy szilva) pálinkával langyosra melegítünk (fel ne forrjon! ). Ezt követően hagyjuk lassan kihűlni és legjobb ha még néhány hétig hagyjuk összeérni az ízeket. Télen kisebb megfázások kezelésére is jó orvosság!
Dödölle A dödölle hagyományos őrségi étel, amit jobb napokon szarvascombból készült pörkölthöz fogyasztanak (képünkön ez látható), a hónap szűkösebb napjain pedig egytálételként. A megtisztított burgonyát annyi sós vízben teszszük fel főni, amennyi épp ellepi. Mikor puha, krumplinyomón átnyomjuk, mégpedig a levével együtt. A tűzön hagyjuk, s miközben csendesen forr, annyi réteslisztet keverünk bele, hogy kemény galuskatésztát kapjunk. Őrségi dödölle recept za. Amikor már szép sima, egynemű a massza, zsíros kanállal egy kikent tepsibe szaggatjuk, majd a tűzhely tetején megpirítjuk. A jókora galuskákat közben megforgatjuk, hogy mindkét oldalukra kéreg süljön.
– Ezek közül egyik-másik a gazdálkodás szempontjából is fontos szerepet töltött be, ugyanis másodvetések. Aztán vasárnap került esetleg egy szárnyas étel az asztalra. A falusi emberek az ünnepnapokat viszont igazán megülték, főként az emberi életesemény ünnepeit; a paszitát, a lakodalmat, a halotti tort oly módon, hogy szinte húst hússal ettek. Dödölle | Vidék Íze. Az Őrséget elsősorban a tökmagolaj jellemzi, de népszerű a hajdina, amit hurkába is raktak. A harmadik a kerekrépa és főként a "csutrirépa". A kerekrépát Vas és Zala megyében ismerik, a csutrirépát (karórépa) az Őrségnek ebben a szegletében, Szalafőn termesztik. Ma már szinte csak rétes töltelék, de valamikor a lakodalmi asztal hússal egyenértékű étele volt. Nagyanyámtól, édesanyámtól nagyon sok receptet, elkészítési módot eltanultam, így a fejemben is sok recept megvolt, és gyűjtöttem is – említi a könyv szerzője. – Szalafőn létezik egy úgynevezett Banyaklub, amiben nagyon tapasztalt asszonyok gondoskodnak a régi receptek, ízek életben tartásáról.
– A nyári konyha a piszokkal járó munkák színhelye, de itt főzik mindmáig a nagy mennyiségben készülő ételeket, így a lekvárt is – magyarázta egyszer Margó. – Itt van a disznóvágás eszközeinek, a dagasztóteknőknek és a csapdáknak is a helye. Állattartó családoknál az asszonyok itt dolgozzák fel a frissen fejt tejet, vagy a téli disznóvágások során a húst. Nyáron itt tesszük el a zöldségeket, gyümölcsöket télire, régen itt fürdettük a gyerekeket, itt mostunk. Nyaranta mindent a nyári konyhába vittünk, hogy a házat megóvjuk a szagoktól, és a bogaraktól. Őrségi dödölle receptions. Az én olvasatomban a nyári konyha közösségi hely. De most egyelőre vissza a vacsorához, amit Margó úgy vezetett le, mint valami tájegységi show műsort. Az elég hamar kiderült számomra, hogy a jellegzetes őrségi ételek, táplálkozási szokások az itteni életmód következtében alakultak ki. Az eldugott kis községekben élő, főleg állattenyésztéssel foglalkozó lakosságnak teljes önellátásra kellett berendezkednie. Mást ettek a földművesek, a favágók, a pásztorok.
Baranyi erre reflektálva azt nyilatkozta, hogy " ez az egész botrány jellemző a kormánypárti médiára, arra, ahogyan dolgoznak Magyarországon. " Mások pedig, írta a The Guardian, azon viccelődtek, hogy alig él néhány színes bőrű Magyarországon, és nekik akarnak szobrot állítani. A lap azt is megjegyezte, hogy a jobboldali véleményvezérek, akik kifogásolták a művészeti alkotás létét, alig néztek utána a projektnek. Ugyanis mindössze két hétig tervezik az installációt, nem marad ott örökre. Az alkotó számított erre a fogadtatásra A magyar Euronews interjút készített Szalay Péter szobrászművésszel, aki elmondta: számított erre a fogadtatásra. Mindazonáltal megjegyezte, örül is neki, hiszen a sajtó élénkebben foglalkozik a témával, a művel és áttételesen a képzőművészettel is. Szalay Péter | University of Pécs. Szalay elmondta, hogy már fél ével korábban elkészítette kisebb méretben a New York-i Szabadság-szobor parafrázisát, és kapóra jött a szóban forgó pályázat, hogy nagyobb méretben is megszülethessen. Mivel 3D-nyomtatással készül a végleges installáció is, a különböző színek különböző printelési szakaszokat jelentenek majd, kialakítva a mű jelentésének rétegeit is, igazodva a Black Lives Matter néven emlegetett mozgalom témájához – mondta Szalay arra a kérdésre, hogy mi inspirálta a szivárványszínű BLM-szobrot.
Rég generált köztéri szobor ekkora polémiát, mint Szalay Péter IX. kerületi szivárványszobra Budapesten, a Prizma, nemcsak a szimbólumok vélt vagy valós üzeneteire oly fogékony közéletben, de művészettörténeti berkekben is. Tulajdonképp örülhetnénk, hisz mi sem mutatja jobban, mennyire fontos a járókelőnek, az ott lakónak és ott nem lakónak, hogy mit tolnak az arcába, hogy mi mellett megy el. Így van ez rendjén, a public art alkotás képviseljen mindenkit, és legfőképp provokáljon. Szalay Péter - artportal.hu. Mindenekelőtt ismerjük meg az alkotót, Szalay Pétert. A közember valószínűleg ez idáig nem hallott róla. A negyvenéves, Pécsen élő alkotó számos egyéni, illetve csoportos kiállítást tudhat magáénak. Aki felmegy a művészt pályakezdése óta képviselő acb Galéria honlapjára, az alábbi művekkel találkozhat: sokszögű, csöppet sem gömb alakú focilabda, sarló vasból, kígyószerű nyakkendőszobor, önmaga meztelen testére kokárdát tűző fiú. Érdekes, furcsa, sajátos szempontokat felvető művek. Ki a szobrász? Szalay Péter a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szobrász szakán végzett, már pályája kezdete óta szívesen kísérletezik új technológiai megoldásokkal és szobrászati alapanyagokkal, melyeket a konceptuális művészet logikájával is átitat.
Varga Éva Született 1949. szeptember 27. (72 éves) Hajdúböszörmény Állampolgársága magyar Házastársa Szanyi Péter Foglalkozása szobrász Iskolái Magyar Képzőművészeti Főiskola (1969–1974) Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj (2002) A Wikimédia Commons tartalmaz Varga Éva témájú médiaállományokat. Varga Éva ( Hajdúböszörmény, 1949. szeptember 27. –) szobrászművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagja. Lánya, Szanyi Borbála szintén szobrász. Munkássága [ szerkesztés] Varga Éva 1969-ben kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, mestere Szabó Iván volt. A főiskoláról 1974-ben került ki, 1975-től Miskolcon él, a helyi művésztelepen. Már 1973-ban bemutatkozott a XX. Vásárhelyi Őszi Tárlaton, ahol díjat nyert, majd 1976-ban megkapta a Miskolci Téli Tárlat nagydíját. Miskolcon az első köztéri alkotása az akkori MSZMP-székházra készített lendületes Galambos dombormű 1978-ból. 1982-ben megkapta a Derkovits-ösztöndíjat, 1987-ben állították fel kedves Madaras kút ját az Avasi lakótelepen, a Középszer utcai szolgáltatóház előtt, 1988-ban Jókai Mór bronz mellszobrát a Népkertben.
Nemes Márton: Napba nézni csukott szemmel | acb Galéria | 2022. márc. 11. – ápr. 15. | Megnyitó: 2022. 10. 18:00