242 km Szent Flórián Gyógyszertár Budapest, Szent László utca 163 4. 296 km Benu Pharmacy Budapest, Thököly út 3. 4. 495 km Halmy Telepi Patika Bt Vecsés, Halmy József tér 20 4. 696 km Patika Plus Vecsés, Fő út 5. 246 km Kamilla Patika Budapest, Pacsirta utca 157 5. 292 km Csengő-Korona Gyógyszertár Budapest, Csengő utca 3 5. 785 km Smaragd Gyógyszertár Budapest, Bácska tér 3
- részvételi díj Kisfaludy utca, 33 1188 Budapest Telefon: +36 80 210 012 email: Nyitvatartási idő: 24/7 Telefon - 921m - - Telekom Nemes utca Telefon: +36 1 292 0480 Automata - 829m BKK-automata - BKK Bükk utca
Megtekintés a térképen A nyitvatartás eltérhet - egy ideje nem frissítették. Jelenleg nyitva, 10 óra múlva zár szerda 8:00 - 20:00 csütörtök 8:00 - 20:00 péntek 8:00 - 20:00 szombat 9:00 - 14:00 vasárnap Zárva hétfő 8:00 - 20:00 kedd 8:00 - 20:00 Megtekintés a térképen A nyitvatartás eltérhet - egy ideje nem frissítették. Jelenleg nyitva, 10 óra múlva zár szerda 7:30 - 20:00 csütörtök 7:30 - 20:00 péntek 7:30 - 20:00 szombat 7:30 - 14:00 vasárnap Zárva hétfő 7:30 - 20:00 kedd 7:30 - 20:00 Megtekintés a térképen A nyitvatartás eltérhet - egy ideje nem frissítették. Jelenleg nyitva, 10 óra múlva zár szerda 8:00 - 20:00 csütörtök 8:00 - 20:00 péntek 8:00 - 20:00 szombat 8:00 - 14:00 vasárnap Zárva hétfő 8:00 - 20:00 kedd 8:00 - 20:00 Megtekintés a térképen Nyitvatartás frissítve: 2021. Benu gyógyszertár nemes utca. 08. 03. Jelenleg nyitva, 9 óra múlva zár szerda 8:00 - 19:00 csütörtök 8:00 - 19:00 péntek 8:00 - 19:00 szombat Zárva vasárnap Zárva hétfő 8:00 - 19:00 kedd 8:00 - 19:00 Megtekintés a térképen A nyitvatartás eltérhet - egy ideje nem frissítették.
Apponyi Albert szerepében a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából készülő Carte Rouge című film forgatásán a pécsi Vasváry-villában 2020. május 23-án. A filmet Varga Szabolcs forgatókönyve alapján Gerebics Sándor rendezi, a történetben két fiatal iskolai kutatómunkája során megelevenednek a magyar békedelegáció tagjai, felbukkan Teleki Pál nevezetes "vörös térképe" és hallható lesz Apponyi Albert megrendítő védőbeszéde Szalóczy Pál tolmácsolásában. MTI/Sóki Tamás Pécs, 2020. május 23. MTI/Sóki Tamás
Az ország területének megcsonkítása ellen tiltakozva propagandaanyagokat készített, tüntetéseket, tömeggyűléseket szervezett. József Attila Nem, nem soha! című versét használta fel később a Területvédő Liga kisebb módosítással saját jelszavának megalkotásához (" Nem! Nem! Soha! "). A Területvédő Liga propagandaanyagai közé is bekerült a térkép három változata, amelyeket egy angol nyelvű memorandum mellett küldtek meg a határon túlra, abban bízva, hogy a brit diplomácia kezébe jut majd. Sajnos ez a kísérlet nem járt eredménnyel. A magyar Vörös térkép 1920. január 16-án került az antant döntéshozóinak asztalára. Apponyi Albert védőbeszédének megtartása után Lloyd George kérdéssel fordult hozzá, ami az elszakított területeken élő magyarokra vonatkozott. Apponyi 1933-as visszaemlékezésében így írt erről: "Szerencsére jó előre felkészültem az ilyenfajta kérdésekre: nálam volt Teleki Pál kitűnő etnográfiai térképe Magyarországról, s ezzel a kezemben odaléptem Lloyd George helyéhez; az összes főmegbízottak ugyancsak odasiettek és a térkép felett összebújva hallgatták magyarázataimat.
2020. február 21. 101 évvel ezelőtt, 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban Teleki Pál Vörös térképe, amihez nagy reményeket fűztek a béketárgyaláson hazánkat képviselő politikusaink. 1920. január 16-án Apponyi Albert híres védőbeszédét követően, a Teleki Pál vezette szakértői csapat által megalkotott térképet mutatta be a békekonferencián. Ez volt az első olyan dokumentum volt, amelyet az antant képviselői, a trianoni béke előkészítő bizottsága is megszemlélt. A francia Carte rouge néven híressé vált térkép az 1910-es népszámlálás adatai alapján készült. Teleki a magyar népességet vörös színnel jelölte, amit a figyelemfelkeltés legfőbb eszközének szánt. A vesztes első világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország területeket fog veszíteni, ennek kivédésére Teleki Pál a Magyar Földrajzi Társaság egyik meghatározó alakjaként egy olyan térképet álmodott meg, amit döntő bizonyítékként lehet majd bemutatni a béketárgyaláson. Fontos szempontnak számított, hogy ne csak a politika, hanem a tudomány eszközét is latba vetve érvényesülhessenek a magyar érdekek a győztes nagyhatalmak képviselői előtt.
A vörös térképet Teleki Pál készítette és 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban. A magyar Vörös térkép 1920. január 16-án került az antant döntéshozóinak asztalára. Teleki Pál híres "vörös térképével", etnikai, néprajzi, történelmi munkák, valamint érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba és hazánk politikusai nagy reményeket fűztek a térképhez a Trianoni béketárgyaláson. A Teleki által megálmodott térkép ütőképessége ellenére azonban nem tudta megváltoztatni a békekonferencia döntéshozóinak véleményét. A nagyhatalmak figyelmen kívül hagyták a vörös térképet, az érveket, és hazánkat megcsonkító határozatot fogadtak el.
Magyar Külügyminisztérium. 82×58 cm, kivehető melléklet. Lelőhely: OSZK Térképtár, TA 3 160 Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. 1920d változat. (OSZK Térképtár, TA 3 160) 1920e A térképlap megegyezik az előzővel. In: The Hungarian peace negotiations. an account of the work of the Hungarian peace delegation at Neully s/S, from January to March, 1920. Vol. III/B. IV. Budapest, Magyar Külügyminisztérium, 192?. Megjegyzések: 1:1 000 000. 82×58 cm, kivehető melléklet. kötet: 1922. IIIB kötet: nincs datálás. A térképgyűjtemény előszavának datálása 1920 július. Lelőhely: Österreichische Nationalbibliothek, 561834-C NEU MAG (Bécs) 1920f A térképlap megegyezik az előzőekkel. In: Les Négociations de la paix hongroise. Compte rendu sur les travaux de la délégation de paix de Hongrie à Neuilly s/S de Janvier à mars 1920. Tome III/B. Budapest, Magyar Külügyminisztérium, 1922. Megjegyzések: 1:1 000 000. I. kötet: 1920 II. A térképgyűjtemény előszavának datálása 1920. július.
A térkép nagyrészt megegyezik az 1919 februárjában megjelent első kiadással, azonban nem szerepel rajta az 1919-es évszám, sem pedig a kiadó. A térkép egy része kézzel színezett. A Felvidék területén kívül élő szlovákok zöld alakzatait utólag, feltehetőleg vízfestékkel színezték ki. Különbség továbbá, hogy a térképen az 1919-es kiadásokon a térkép bal alsó sarkában lévő melléktérkép hiányzik. Az Amerikai Földrajzi Társaság állományában található levelezés alapján feltehető, de korántsem biztos, hogy Teleki 1919. július 7-én kelt levelével küldte el a térképet Bowman-nak. Hogy miért nem a már megjelent változatokból küldtek, az nem derült ki. Nem zárható ki azonban, hogy a térképet esetleg mégis már 1919 februárja, tehát a kiadás előtt elküldték neki, így ez még csak egy előzetes példány volt. Erre utal az is, hogy a térképre külön ragasztották rá a Bowman-nak szóló címzést, és nem utal semmi kísérőlevélre. Ha ez így van, akkor nem kizárt, hogy ez a térképlap a legrégebbi ismert vörös térkép-változat.
Ahol a népsűrűség nem érte el a száz főt, ott bizonyos nagyságú terület fehéren, azaz lakatlanul maradt. Így jól kitűnik például a hegyvidékek ritka népsűrűsége. Viszont ahol az meghaladta a 100 fő/km²-t – például a városokban – a lakosságszám nem fért bele a település térképi ábrázolásába. Teleki ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy a népesség számát mértani idomokba rendezve helyezte el a város körül, azaz nem mindenütt pontosan azon a területen jelent meg a lakosság, ahol a valóságban élt. A módszer az ország egésze, illetve egyes részei igazságos és valóságos nemzetiségi képének a megítéléséhez nagyszerűen megfelelt, mert egyetlen nemzetiség sem kapott arányán felüli vagy aluli méretű színfoltot. A "vörös térkép" A "Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján" újdonsága abban rejlett, hogy a nemzetiségek szerinti népességeloszlást a világon elsőként a népsűrűség figyelembe vételével ábrázolta. A térkép a magyar lakosságot jelölő piros színről kapta közkeletű nevét (franciául carte rouge néven ismert).