Weiss Manfréd Acél- és Fém Műve - 2005. március. 25. IN HUNGARIAN A századforduló magyar gyáriparának kiemelkedő alakja, a pesti születésű Weiss Manfréd németországi kereskedelmi tanulmányok és gyakorlat után huszonévesen, Bertold bátyjával együtt alapította az első magyar konzervgyárat 1882-ben. A főként a hadseregnek szállító ferencvárosi gyár mellett néhány évvel később konzervdoboz-készítő üzem létesült, ahol a szezonális munkából adódó állásidőt kihasználandó 1886-tól tölténytárakat, később lőszereket is gyártottak. Egy üzemi robbanás után a 40 munkást foglalkoztató Weiss Manfréd Lőszergyárat 1892-ben az alig lakott Csepel-szigetre költöztették. Bertold 1896-ban kilépett a cégből, az egyedüli tulajdonos Manfréd lett, aki a kilencvenes évek végére saját kohót, öntödét és hengerdét, majd később acélművet épített. Az 1903-ban közkereseti társasággá, majd 1913-ban családi részvénytársasággá alakult cég továbbra is elsősorban a hadsereg megrendelésére dolgozott, s az első világháborús konjunktúrának köszönhetően a Weiss Manfréd Vas- és Fémművei Rt.
A gyár mellett Csepel is rohamos átalakuláson ment keresztül. A csepeli báró több száz lakást építtetett, a munkások gyerekei számára óvodát létesített, kaszinót hozott létre, számos jótékonysági egyletet támogatott anyagilag. Szakembereit megbecsülte és az átlagnál magasabb bérezéssel illette. Igaz, az elvárt követelmény is magasabb volt az átlagnál. Csepel szociális intézményei kiépültek, tanoda létesült. Az első világháború idejére a csepeli cég az ország egyik legnagyobb hadiipari létesítményévé nőtte ki magát. Ekkorra már tüzérségi lőszert is gyártottak. A háború idejére elmondható, hogy az utánpótlás szükségletet a hazai ipar fedezni tudta. Az első világháborút követően rövid időre kommunista-szociáldemokrata kormány veszi át a hatalmat és többek között államosítják a csepeli gyárat is 1919-ben. Weiss Manfréd öngyilkosságot kísérel meg, de életét a gyors orvosi beavatkozás megmenti. Még az évben román csapatok szállják meg Csepelt, s a gyár nyersanyagait és berendezéseit vonatokra rakják és Romániába szállítják.
- A csepeli üzemben kezdetben vas- és fémtárgyakat gyártottak. Az első világháborúban áttértek a hadi felszerelésekre, majd 1941-től a német hadsereg számára repülőgépek készültek Weiss Manfréd gyárában. Milyen visszhangot váltott ki ez a családban? - A repülőgépgyár megnyitásán nem lehetett ott egyik nagybátyám sem. Szóval a saját gyárukba nem léphettek be zsidó származásuk miatt. Ez körülbelül megmagyarázza az egész helyzetet. - Lehet, hogy nem ők hozták meg a döntést, hogy ott repülőgépek készüljenek? - Persze, kényszerítették rá a Weiss Manfréd családot. Závada könyvében is benne van: amikor a bombázások elkezdődtek Budapesten, valaki azt mondta, le fogják bombázni az egész gyárat. Erre apám állítólag azt válaszolta, hogy "bárcsak látnám"! El tudom képzelni, hogy ez valóban megtörtént. - Ott tartottunk, hogy Kurt Becher SS-katonatiszt tárgyalni kezdett Chorin Ferenccel arról, miképpen tudná megszerezni a vagyont a német hadsereg vagy esetleg maga Becher. - Állítólag Himmler tudott erről az egész tranzakcióról, mert Becher Himmler embere volt.
Az 1890-es évek végére Weiss Manfréd kohóval, öntödével, hengerdével, még később acélművel egészítette ki az üzemet. A fő megrendelő a hadsereg volt. Az első világháború éveiben a gyár dolgozóinak létszáma közel 30 ezerre duzzadt, a háború után azonban hatezer alá apadt. A háború befejezésekor a Weiss-műveknek 28 ezer munkása volt, 250 hektáron elterülő gyártelepe 216 épületből állt. [2] Ekkoriban több tízmillió darab lőszert gyártottak Lengyelországnak, aki azt magyar hadisegélyként kapta, és a lengyel–szovjet háborúban használta fel. Később a román megszállók elhurcolták a gyár berendezéseit, a termelés visszaesett. A háború után a gyár átállt a szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek és kerékpárok építésére. Később autó- és repülőgépgyártásba is belefogtak. Az 1920-as évek elején a Weiss-művek a Witkoviczi Acélművekkel együttműködve meghonosította Csepelen a csőgyártást. Miután Weiss Manfréd 1922 -ben meghalt, a gyár vezetését fiai és egyik veje folytatták. 1929 -ig a tű-, bergmanncső-, a kályha- és a tűzhelygyártást is megszervezték.
A vasútvonal ezután a Corvin úttal, majd a Védgát úttal párhuzamosan keletre tart, és a Gubacsi hídon halad át a Ráckevei-Dunaág felett. Ezután északra fordul, és a Soroksári út rendezőpályaudvart követően Soroksári út vasútállomásnál kapcsolódik a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalba. Érdekesség, hogy ebbe a vonalba kapcsolódott a Gubacsi híd csepeli oldalán a Csepel-sziget keleti felén fekvő Csepeli Papírgyár iparvágánya is, amelyet azonban a 2000-es években felszedtek. Forrás:
Az adásvételi szerződés megkötéséhez igény szerint megbízható ügyvédi közreműködést biztosítunk, és segítséget nyújtunk az adásvételhez kapcsolódó ügyek intézéséhez. Referencia szám: M209581 Ajánlott ingatlanok Mások ezeket is nézték még Térkép Ha személyi kölcsönre van szükséged Mutasd az összes képet (6 fotó) A hirdető elérhetősége +36 20 350 ← Vissza Üzenetet küldök
Az adásvételi szerződés megkötéséhez igény szerint megbízható ügyvédi közreműködést biztosítunk, és segítséget nyújtunk az adásvételhez kapcsolódó ügyek intézéséhez. Referencia szám: M209664 Ajánlott ingatlanok Mások ezeket is nézték még Térkép Ha személyi kölcsönre van szükséged Mutasd az összes képet (6 fotó) A hirdető elérhetősége +36 20 350 ← Vissza Üzenetet küldök