Egy texasi kisváros 1951-ben, röviddel a koreai háború előtt. A kopott kis üzletek, poros, kihalt utcák fekete-fehér képei jelzik a városkára telepedő unalmat, a hanyatlást. Az ifjúságot az elvágyódás jellemzi, el innen a kisszerűségből, a tespedtségből, ahol mindenki tud mindenkiről, ahol a szórakozás egyetlen forrása a szexualitás hajszolása, na és a mozi. A két kamasz főszereplő, mielőtt egyikük a koreai háborúba indul katonaként, megnézi az utolsó mozielőadást, majd a mozi bezár. Nem csak a mozitól kell ekkor végleg búcsút venniük, hanem saját ifjúságuktól és az illúzióiktól is.
Az utolsó mozielőadás (Cybill Shepherd és Timothy Bottoms) Forrás: Columbia Pictures Persze már az amerikai revizionista western is megkérdőjelezte a klasszikus vadnyugati film romantikus kalandját és hőseinek erkölcsi tisztaságát – Bogdanovich viszont épp azt (is) mutatja meg, mi lett az egykor gombamód szaporodó városkák fiataljainak szellemi és fizikai öröksége: erkölcsi és anyagi értelemben is egy élhetetlen szellemváros, amelyet elődeik nekik hagytak. Ha úgy tetszik, Az utolsó mozielőadás melankolikus elégia az amerikai álomról, leszámolás a nemzeti önmitológiával, amely épp az olyan kis városkákra épül, mint Anarene, amelynek utcáin templom és mozi, családi vendéglők és aprócska hivatalok sorakoznak, és amely egymást jól ismerő és támogató szomszédok dolgos és boldog közösségének ad otthont. Ezt a mítoszt erősítette egykor a legamerikaibb filmműfaj, a western is, és ezzel a mítosszal állítja szembe Bogdanovich az ötvenes évek kellemetlen kisvárosi valóságát – Az utolsó mozielőadás akár egy fekete-fehér sírkő: itt nyugszik az amerikai álom.
A kopott kis üzletek, poros, kihalt utcák fekete-fehér képei jelzik a városkára telepedő unalmat, a hanyatlást. Az ifjúságot az elvágyódás jellemzi, el innen a kisszerűségből, a tespedtségből, ahol mindenki tud mindenkiről, ahol a szórakozás egyetlen forrása a szexualitás hajszolása, na és a mozi. A két kamasz főszereplő, mielőtt egyikük a koreai háborúba indul katonaként, megnézi az utolsó mozielőadást, majd a mozi bezár. Nem csak a mozitól kell ekkor végleg búcsút venniük, hanem saját ifjúságuktól és az illúzióiktól is.
Hetvenéves földöntúli tekintet A most hetvenéves (1949. december 4. ) Jeff Bridges alakjában mintha lenne valami nem evilági. Tekintetével és arcjátékával egyszerre sugároz emberi érzéseket, és mintha éppen csak belecsöppent volna a halandók nyüzsgésébe, valami éteri átszellemültséggel és rácsodálkozással lebegne a többiek fölött. Innen nézve karrierjének egyik kulcsfilmje a Csillagember (1984), amelyben valóban űrhajótörést szenvedett földönkívülit alakított, aki egy autóbalesetben meghalt férfi DNS-ének segítségével ölt emberi alakot. S ugyanígy: kulcsszerep a flegma bárzongorista az Azok a csodálatos Baker fiúk-ból (1989), a megváltásra váró cinikus rádiós A haalászkirály... Peter Bogdanovich: Hollywood célkeresztben Célpontok, Az utolsó mozielőadás, Mi van, doki?, Papírhold, Az ötcentes mozi, És mindenki nevetett, Pénzeszsák – a 80 éves Peter Bogdanovich legjobb filmjei egyszerre árulkodnak alkotójuk emberszeretetéről és mozgókép iránti rajongásáról. Jeff Bridges: Elhozták Brad Pitt fejét egy üvegdobozban Huszonnyolc évvel a Tron után Jeff Bridges ismét ellátogat az áramvonalas motorok és neonfényű frizbik világába.
A rideg fekete-fehér képek (operatőr: Robert Surtees) eleve a kiüresedést sugározzák, minden egyes képkockából árad az elégtelen élet nyomasztó monotonitása – az üzletek még kopottabbnak, az utcák még porosabbnak, az arcok még elgyötörtebbnek hatnak. Tespedt unalom és mindent átható lassú pusztulás (erkölcsi, szellemi és fizikai értelemben egyaránt) – a fiatalok elvágyódnának (egyikük jelentkezik a koreai háborúba is), de egy ilyen helyen az eszképizmusnak leginkább két alternatívája van: a szex és a mozi. Az utolsó mozielőadás (Cybill Shepherd és Ellen Burstyn) Forrás: Columbia Pictures A filmbéli utolsó mozielőadáson maroknyi néző vesz részt, köztük a két jó barát, Sonny (Timothy Bottoms) és Duane (Jeff Bridges), mielőtt utóbbi elindulna a koreai háborúba. A film, amelyet a kisváros bezárásra ítélt mozijában játszanak, Howard Hawks western klasszikusa, a Vörös folyó (1948), amelyben John Wayne és Montgomery Clift között bontakozik ki családi konfliktus, amelyet egy nő (Joanne Dru) old fel – Az utolsó mozielőadás ifjú férfi barátságát a városka tinédzser femme fatale-ja (Cybill Shepherd) mérgezi meg.
Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Nyolcvanhét éves korában meghalt Erőss Pál volt legfelsőbb bírósági bíró, az egykori Jogi esetek című műsor szakértője - írja a Bors. Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebookon azt írta: "szomorú szívvel búcsúzom a családunk, az Igazságügyi Minisztérium, valamint a teljes magyar jogásztársadalom nevében dr. Erőss Páltól. Jogi Esetek Dr Erőss Pál: Jogi Esetek Dr Erőss Pal De Chalencon. Az ország talán legszeretettebb jogásza, a sokak által Jogerőss Pálnak becézett volt legfelsőbb bírósági bíró, az Igazságügyi Minisztérium volt munkatársa, a Jogi esetek című műsor legendás jogi szakértője, ügyvéd, és egyben gyermekeink dédnagyapja a mai napon, életének 87. évében megtért teremtőjéhez". Bejegyzésében Varga Judit hozzáteszi: Erőss Pálnak 2010-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta a jogszabályoknak a széles közvélemény számára szuggesztív, kiváló retorikai képességekkel és bölcsességgel történő megismertetése és közérthetővé tétele, valamint ügyvédi, bírói és közéleti tevékenysége, életútja elismeréseként.
Úgy érzem, ha a legfontosabb kérdéseket is derűvel látjuk, akkor könnyebb szembenézni még a mások igazságával is. Így el tudok fogadtatni olyan érvet, amire az emberek nem is gondoltak. Ilyenkor aztán előhozom a bajt okozó, idétlenül locsoló ügyében az önkéntes tűzoltót és a lovas rendőrt, a kacatokon civakodók esetében pedig a kínai porcelánból készült hegedűtokot négy lábbal, Hófehérke üvegkoporsóját. Jogi Esetek Dr Erőss Pál. És kitalálok olyan nevet, mint Káposztás Yvett. Nagyon örülök, hogy a nézők még hónapok múlva is emlegetnek egy-egy fordulatot, amiről magam már a mindennapi gondok, feladatok mellett el is feledkezem. Néha el sem tudom hinni, hogy ezt én találtam ki. Szellemes interjúalany volt. Az őt faggató újságírónak egyszer elmondta, hogy egy lóversenyes jogi eset előtt életében először kiment az ügetőre, ahol azonnal vett egy Turfot, meg negyed kiló kockacukrot a lovaknak. Aztán így folytatta: A példát az adásban megoldottuk, de képzeld el, az a piszok Bájital a célegyenesben teljesen lerobbant, és úgy cammogott, mintha a Gábor Áron rézágyúját húzta volna.
A Markó utcai irodám ajtaján még mindig kint van a névtáblám, és valaki odafirkantotta, hogy "hülye". Tiszteletben tartom, neki ez a véleménye, és még azt sem tartom kizártnak, hogy igaza van. A szakma már rég túlhaladt rajtam.
A legtöbb munkáltató ha valamilyen okból nincsen megelégedve a munkavállalója munkavégzésével, hozzáállásával vagy éppen ha a dolgozók egymás közötti konfliktusok miatt nem végzik el rendesen a rájuk bízott feladatukat, akkor szívesen nyúlnának az indoklás nélküli felmondáshoz. Mindez profin, ügyesen van felépítve, ám lépésről lépésre követi a bírósági drámák jól bejáratott dramaturgiáját, a szükségesnél is jobban kihangsúlyozott nagyváros-kisváros ellentét pedig kellőképpen régimódi moralitást kölcsönöz az egésznek. Előkerül pár mellékszereplő: családtagok, régi szerelmek vagy ellenségek - Vera Farmiga, Billy Bob Thornton és Vincent D'Onofrio játszik fontosabb szerepet -, de valójában tényleg csak az apa-fiú kapcsolat számít, és ezen a téren minden elkerülhető vagy elkerülhetetlen klisé ellenére is jól működik a film – mondom ezt úgy is, hogy a rendező ezt nyilvánvalóan a néző érzelmi manipulációra használja fel. Az a fránya rendező Robert Downey Jr. szokásos intenzitása és Robert Duvall robosztus férfiassága nagyszerű kombináció, pedig valójában mindketten azt hozzák, amiben jók.
Sokan Jogerőss Pálnak becézték. Nyolcvanhét éves korában elhunyt Erőss Pál volt legfelsőbb bírósági bíró, az egykori Jogi Esetek című műsor szakértője - közölte Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán. A miniszter azt írta: "szomorú szívvel búcsúzom a családunk, az Igazságügyi Minisztérium, valamint a teljes magyar jogásztársadalom nevében dr. Erőss Páltól. Az ország talán legszeretettebb jogásza, a sokak által Jogerőss Pálnak becézett volt legfelsőbb bírósági bíró, az Igazságügyi Minisztérium volt munkatársa, a Jogi Esetek című műsor legendás jogi szakértője, ügyvéd és egyben gyermekeink dédnagyapja a mai napon, életének 87. évében megtért teremtőjéhez". Bejegyzésében Varga Judit hozzáteszi: Erőss Pálnak 2010-ben a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta a jogszabályoknak a széles közvélemény számára szuggesztív, kiváló retorikai képességekkel és bölcsességgel történő megismertetése és közérthetővé tétele, valamint ügyvédi, bírói és közéleti tevékenysége, életútja elismeréseként.