Az 51 éves olimpiai Európa- és világbajnok tornász. Sajtóinformációk szerint az egykori olimpiai bajnok tornász Csollány Szilveszter lélegeztetőgépre került állapota súlyos.
A Magyar Torna Szövetség megkeresésükre azt közölte sem megerősíteni sem cáfolni nem kívánták a Csollány Szilveszterrel kapcsolatos. Tüdőgyulladással kezdődött Csollány Szilveszter lélegeztetőgépre A fővárosban küzdenek az orvosok a tornász olimpiai bajnok Csollány Szilveszter felép. A versenyt az olasz Chechi Yuri nyerte a második helyezett megosztva a magyar Csollány Szilveszter és a román Burinca Dan lett MTI Fotó. Nem került sor újabb esküvőre. A gyűrűn 1996-ban olimpiai ezüst- majd 2000-ben aranyérmet szerzett világ- és Európa-bajnok 51 éves tornász Csollány Szilveszter állapotáról soproni tornászkörökből tudott meg információkat a Bors. Csollány Szilveszter tornász bemutatja gyűrűgyakorlatát a XXVI. A tornász európai- és világbajnokságot is nyert 2000-ben pedig az egész ország őt ünnepelte amikor a sydney-i olimpián aranyérmet szerzett. A Magyar Nemzet november 23-án telefonon kereste. A gyűrűn 1996-ban olimpiai ezüst- majd 2000-ben aranyérmet szerzett világ- és Európa-bajnok 51 éves tornász Csollány Szilveszter tüdőgyulladás miatt került kórházba írja a Bors.
Bár az 1999-es világ- és a 2000-es Európa-bajnokságon csak ezüstérmet nyert, a sydney-i olimpián már ő volt a legjobb. Pályafutása zárásaként 2002-ben a debreceni Főnix Csarnokban a világbajnoki elsőséget is megszerezte. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
2015. március 9-én a NÉBIH-ÁDI fertőző kevésvérűséget állapított meg egy Veszprém megyéből származó, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar Lógyógyászati Tanszék és Klinikán (továbbiakban Klinika) kezelt lóban. A járványügyi intézkedések kapcsán három állat a Klinikán, hat állat a származási helyén a betegség megerősítésétől számított 90 napig karanténba került, mely során négy alkalommal, 21 napos időközzel végzett vérvétellel vizsgálják, hogy az állat fertőződött-e. Tájékoztatás lovak fertőző kevésvérűségének járványügyi helyzetéről « Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület. A járványügyi nyomozás során a hatóság felhívta a figyelmet a Klinika járványvédelmi tervének és intézkedési rendjének hiányosságainak pótlására. A Klinikán karanténban tartott három ló közül kettőnek a fertőző kevésvérűséggel fertőzött státusza megerősítést nyert, ezért leölésük szükségessé válik. A harmadik, Üllőn karanténozott ló továbbra is negatív a betegségre. A származási helyen karanténban tartott hat állat státusza fertőzöttségre gyanús, közülük három ló negyedik ellenőrző vizsgálata pozitív eredményű lett, ezen állatok esetében egy 21 nap múlva elvégzett vizsgálat eredménye alapján dönthető el, hogy fertőződtek-e a betegséggel.
Az üllői esetet megelőzően 2015-ben mindössze egy állatot esetében került megállapításra a betegség a kötelező vérvizsgálatok alkalmával. Az új esetek felderítése nem a járványveszély növekedésének következménye, hanem a megnövekedett mintaszámoknak köszönhetően újabb fertőzöttségre gyanús lovakat szűrtünk ki az egészséges állatok közül. Szakmunkásképző szakok: Nébih ádi nyomtatványok. Az Állategészségügyi Szolgálat a fenti esetek miatt szigorítani kívánja a járványügyi nyomozáshoz kapcsolódó ellenőrző vizsgálatok rendjét. Ennek értelmében a fertőzöttségre gyanús állatok tartási helye körül 3 km sugarú körben kötelező lesz állami költségen az összes fogékony állat vizsgálatát. Emellett elengedhetetlen az állattartók jogszabálykövető magatartása ahhoz, hogy Magyarország meg tudja őrizni a kedvező járványügyi státuszát. A monitoring vizsgálatok mellett elengedhetetlen a lóverseny vagy lósportrendezvény előírásoknak megfelelő engedélyeztetése a rendezvény helye szerinti területileg illetékes kormányhivatalnál, valamint, hogy a rendezvényen csak a jogszabályoknak mindenben megfelelő lovak vegyenek részt.
Emellett továbbra sem javasoljuk a magyar lovak lábon történő szállítását, mozgatását Románia területén. A lovastúrához csatlakozó, ismeretlen állat-egészségügyi hátterű állatok kifejezett veszélyt jelentenek a magyar lovak egészségére. A fertőződés sokszor csak hónapokkal később mutatható ki, amikor már az állatok a saját tartási helyükön tovább is adhatták társaiknak a végzetes kórokozót. NÉBIH-konferencia 2018 - Visszanézhető előadások. A lótartók, a lovasok, valamint a sajtó, az elmúlt időszak fertőző kevésvérűség megbetegedési esetei miatt tapasztalható fokozott figyelmére, a kapcsolódó vizsgálatok iránti megnövekedett állattartói érdeklődés, amit célszerű lenne tovább fokozni! A vérvizsgálatok alapvető feltétele az érintett állatok jogszabály szerinti egyedi jelölése is. A megbetegedések sajtóvisszhangja nemcsak a vérvizsgálatok számának növekedését vonhatja maga után, hanem a korábbi figyelemfelhívások, kampányok ellenére azonosítatlan lovak mikrochipes jelölésének és útlevéligénylésének megnövekedett igényét is, ami szintén közös érdekünk.
Az elmúlt hónapok történései felhívják a figyelmet arra is, hogy a szűrővizsgálatok és a lovak azonosítása nemcsak a versenysportban résztvevők érdeke, hanem a hobbi lovasok is csak a felelős állattartás szabályainak betartásával védhetik meg állataikat a betegségtől. Ha a lovasok megkövetelik maguktól és egymástól is a szabályok betartását, az nagyban segíti a hatóság munkáját is, hogy az azonosítatlan és/vagy a kötelező szűrővizsgálatokon át nem esett állatok felderítése megtörténjen. Amennyiben a lótartók a jó gazda gondosságával betartják a szabályokat, ismét sikerülhet mentesíteni az országot a fertőző kevésvérűségtől. "
Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek – például sportrendezvények vagy bemutatók résztvevői -, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést. A vizsgálat elvégeztetésére a 148/2007. FVM rendelet alapján állami támogatás vehető igénybe. A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust testváladékaikkal egészen az életük végéig, illetve a betegség vérszívó rovarok útján is terjed, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. Magyarországon és a világ legtöbb fejlett lovaskultúrával rendelkező országában a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. A fertőzöttséget két, 21 napos időközzel vett pozitív laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani. A fertőzött állatok leölése vagy kényszervágása jogszabály szerint kötelező. Az országban 1965 és 2010 között, a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezett a fertőzés. Ezt követően a NÉBIH a betegség 2010-es megjelenését követően több ízben tájékoztatta az érintetteket a betegség újbóli megjelenéséről valamint a lószállításokkal kapcsolatos tudnivalókról.