A keresésére indulók előli menekülés közben azonban megsebesül, és ájultan esik össze egy előkelő hun házának kapuja előtt... Niképhorosz Phókasz apjával és fivérével a syrakuzai kalózok ellen vezetett hadjáratból igyekszik haza, hogy régi szövetségesükkel, Kratérosszal karöltve felülkerekedjenek politikai ellenlábasaik, a Dukaszok és Komnénoszok fölött. Mai-Kö - Online könyváruház Kiadó Gold Book Kiadó Kiadás éve 2015 Oldalszám 384 oldal
Mihály így Genovával állapodott meg a velencések- és konstantinápolyi "latinok" elleni közös fellépésről. Ez végül feleslegesnek bizonyult: Mihály egyik hadvezére talált egy nyugati árulót, és 1261-ben visszavette a "frankoktól" a legendás "Új Rómát", Bizáncot. A bizánci világ politikai helyzete az 1200-as évek közepén. Kékkel a nyugatiak államai, téglaszínnel a bizánci utódállamok, zölddel Velence birtokai Mihályt ezután már nem kísérte a szerencse maradéktalanul. Jóllehet a várost újjáépítette, lakosságát megkétszerezte (30 ezerről 70 ezer főre), de a Birodalom egykori nagyságát nem sikerült helyreállítania. A "hellén földek egybegyűjtőjének" Görögországot magát sem sikerült teljesen visszafoglalnia, ráadásul Északon az éppen felemelkedő bulgár-kun-vlach hatalom immár fenyegető volt. Bizánc mai neve se. Ennél is nagyobb fenyegetést jelentett a nyugatiak állandó fenekedése, revansizmusa. Így az akkor még jelentős részben görög Kis-Ázsiából a határvédő erőket elvonták, s ennek a következménye a partvidék kivételével az egyre teljesebb eltörökösödés lett.
Így a címzetes hercegek, grófok hiába osztozkodtak, uralmuk bizonytalan maradt, s a Latinokratia (Frankokratia), vagyis a "nyugatiak uralma" hanyatlást és folytonos hadakozást hozott. Delacroix: A keresztesek elfoglalják Konstantinápolyt Bizánci utódállamok is alakultak: az egyik ilyen volt a Nikaia (Nicea, ma: Iznik) központú görög császárság. Egy előkelő görög család sarja, a korábbi bizánci császári dinasztiák tagjait is felmenői között tudó Palailogosz Mihály harmincöt éves korára, az 1250-es évek végén komoly karriert tudott maga mögött. Kvíz: Ókori tudásteszt. Emlékszel még mit tanultál az iskolában? | OnlineKvíz. Fokozatosan emelkedett a ranglétrán, volt városi kormányzó, azután a Nikaiában felfogadott nyugati zsoldosok parancsnoka, de szolgált a kis-ázsiai szeldzsuk (még nem oszmán! ) török szultánnál is. Végül hazatérve Nikaiába egy szerencsétlen gyermek-császár mellett először hadseregparancsnokká, majd társcsászárrá tette magát. 1259-ben vereséget mér a nyugati – főként francia nyelvjárásokat beszélő – lovagok seregére. Ez a győzelem bizánci katonai erő újjászületésének tűnt, még akkor is, ha Palailogosz Mihály egyelőre hiába ostromolta a fővárost, Konstantinápolyt (Bizáncot) a következő évben.
Az esélyegyenlőséget hangsúlyozva lesz paralovaglás és a gyerekekről sem feledkeztünk meg: lovas kaszkadőrök, lovas bohócok, vagyis szórakoztató programokkal is készültünk. Lesz szabadidomítás és elmaradhatatlan a csikós bemutató. A díjugratás mennyire fontos sportág számunkra? Szotyori Nagy Kristóf: Úgy érzem, hogy talán az egyetlen olyan sportág, ami napjainkban is dinamikusan fejlődik. Nyugat-Európában egyéni sportágként a népszerűsége már szinte közelít az atlétika felé. Magyarországon is évről évre nő a versenyek, az igazolt versenyzők és a lovak száma, közel 3000 ezer lovas versenyez, tehát egyre nagyobb teret kap és egyre népszerűbbek ezek a versenyek. Így az '56-osok teréről sem maradhatott ki ez a fontos program. Idén változtak valamit a Nemzeti Vágta szabályai? Szotyori Nagy Kristóf: A Nemzeti Vágta alapszabályai lényegében nem változtak, vagyis a táv, az, hogy balra futnak, hogy milyen paraméterekkel rendelkezhetnek a lovak és lovasok. Egy kisebb változás viszont történt: ismeretlen származású lovak nem futhatnak.
Valóban a Derby minden lósport esemény csúcsa? A legemlékezetesebb Derbykről és telivérekről beszélgettünk Szotyori Nagy Kristóffal, a Díjugrató Szakág vezetőjével, aki elárulta, rengeteg szál fűzi a galopphoz. "A lósportnak nem csak Magyarországon, de szerte a világon mindenütt a legnagyobb eseménye a Derby. Egyedi és csak egyszer lefutható verseny a lovak életében, hiszen kizárólag hároméves ló futhat és egy nemzet Derby-jében csak egyszer vehet részt. Egyszeri és megismételhetetlen megmérettetés ez. A Derby hagyománya, a múltja és az, hogy több mint száz éve rendezik a lóversenysportnak ezt a kiemelt futamát, annyira kiemeltté és ismertté tette, hogy a köznyelvben a laikus, lóhoz nem értő ember számára is figyelemfelkeltő esemény. Európán belül Angliában az Epsomi Derbyt mindenki ismeri, de Európa összes országában, ahol van lóversenyzés, a Derby kiemelt esemény. Természetesen a magyar lósportnak is nagyon komoly múltja és hagyománya van. Az 1800-as évektől, Kincsem tündöklésétől számíthatjuk azt, hogy ismertté vált a magyar lósport, és ez a világháborúk között és után sem változott.
A sportág jövőjéről A Díjugrató Szakbizottságnak az egyik legnagyobb eredménye, hogy a magyar díjugrató utánpótlás sport felemelkedett Európa legeredményesebb országainak sportjai közé. 2006 óta működtet a rendszer utánpótlás szövetségi kapitányt vagy kapitányokat, rendszeresen a három Nemzetközi Lovas Szövetség által meghatározott utánpótlás korosztályban, gyermek, ifjúsági, fiatal lovas, rendelkezünk magyar válogatottal, magyar csapatokkal. Az elmúlt másfél évtizedben meghatározó eredményeket értünk el! Nemzetek Díja győzelmeket, helyezéseket, Európa-bajnokságon aranyérmeket nyertek lovasaink, döntőbe jutottak és nem csak részt vettek, hanem szépen, megfelelő külalakkal, szemet gyönyörködtető módon teljesítették és lovagolták le a modern díjugrató élsport legnehezebb követelményű pályáit is. Az eredményesség kulcsa összetett. A rendszerben az alapoktól kell indulnunk, a rajtengedély vizsgák szintjeinek elvárása már megadja azt az alapot, hogy megfelelő tudással képességgel és egy olyan érzékkel kell, hogy rendelkezzenek a díjugrató versenyen lovagló lovasok, hogy átérezzék azt, hogy a sportágnak az eleganciája, a minősége az egy olyan elvárás, amely a külvilág, a laikus közönség számára egy megelégedést és színvonalat ad.
A felkészítő versenyszámoktól a legmagasabb kategóriáig arra törekszünk, hogy olyan szakemberek vezessék le és működtessék a versenyeket, a pályaépítők, versenybírók, stílusbírók, stewardok, akik betartják a szabályokat és lovas centrikus munkát végeznek. Az év elejétől kezdve az utánpótlás szövetségi kapitány fogja át a válogatott lovasokat. Meghirdeti a programját és állandó kommunikációt tart a résztvevő lovasokkal, de legfőképpen az edzőkke l. A sportágunk objektivitásából adódóan a válogatási elvek valamivel könnyebbek. Előírt versenyek vannak, amelyeken részt vesznek a lovasok és az Európa-bajnokság, ami egy szimbolikusan kiemelt verseny. Az utóbbi időben Dél-Európában rendeztek (Magyarországtól akár több ezer kilométerre eső) kontinens viadalokat. Ezekre a versenyekre megszervezni az utazást, a részvételt egy komoly kihívást jelent. Ilyenkor a szakági titkárok, a szövetségi kapitány, valamint a szakbizottságban kijelölt személyek együttesen dolgoznak és megtesznek mindent, hogy az eredmény a lehető legjobb legyen.