Az izraeli Tel-avivi Egyetem kutatói szerint az elmúlt 70 évben a madarak testhossza és testtömege is megváltozott. Változik a madarak alakja a globális felmelegedés hatására – állapították meg izraeli kutatók egy tanulmányukban, amelyet a Global Ecology and Biogeography című folyóiratban tettek közzé. A Tel-avivi Egyetem (TAU) kutatói 7981 múzeumi példány morfológiáját tanulmányozták, és arra a megállapításra jutottak, hogy a vizsgált madárfajok felének alakja, mérete vagy tömege tartósan megváltozott az elmúlt 70 évben a hőmérséklet változásának hatására. A madarak teste vagy hosszúkásabbá vált, vagy veszített a tömegéből, de mindkét változás azt eredményezte, hogy megnőtt a testfelületük. © Tel Aviv University A kutatók megállapították, hogy a madarak testfelszínének a testtömeghez viszonyított aránya 28, 9 százalékkal nőtt az évtizedek folyamán, ami 12, 2 Celsius-fokos globális felmelegedést tükröz vissza. Az emelkedő hőmérséklet "durván egy nagyságrenddel erősebb" hatást gyakorolt a madarak morfológiájára, mint a földrajzi eltérés, ami azt jelzi, hogy a madarak "közös választ" adtak az éghajlati feltételek változására – írták a kutatók.
Érdemes egyszerre több etetőt tartani kertünkben. Míg egyes madárfajok, - mint például a fecske vagy a galamb nyugodtan esznek otthonunk közvetlen közelében is, - addig a visszahúzódóbb fajták, például a begyfélék, jobban kedvelik a rejtettebb etetőket. A magevőknek helyezzünk ki kenyérmorzsát és magvakat, míg a gyümölcsevők szívesen lakmároznak túlérett gyümölcseinkből. Verjünk néhány szöget egy fadeszkába, akasszuk fel egy ágra, a szögekre pedig húzzunk egy fél almát, narancsot vagy banánt. Egy cukros vízzel teli üveggel pedig a nektármadárféléket csalogathatjuk közelebb. Tippek a szakértőtől Nem érdemes minden nap feltölteni az etetőket, a madaraknál ugyanis "függőség" alakulhat ki. A hétvégéken azonban ne hagyjuk őket üresen, ilyenkor ugyanis van időnk szemlélni a lakomát. Fürdőzés Az ételen és menedéken kívül más is van, ami csalogathatja a madarakat: egy hely ahol fürödhetnek és ahol friss vízre lelnek. Amennyiben többféle madarat is szeretnénk látni, elképzelhető, hogy egynél több fürdetőre lesz szükségünk.
Ez a kis madár ugyanis a lehullott lombok alatt megbújó rovarokkal táplálkozik, és maga is itt keres helyet a ragadozói elől. A fekete rigó a fiókanevelés során rengeteg kártevő lárváját elpusztítja Láthatjuk, hogy számos madárfajnak nyújthatnak életteret a cserjévé fejlődő növényfajok. Azonban a mi segítségünkre is szükség van az ideálisabb körülmények megteremtéséhez: így a cserje nagyobb védelmet nyújtó formájának a és fészeképítéshez alkalmas ágszerkezetnek a kialakításában. A megfelelő bokor Nemcsak a bokorrá növő növényfaj virágától, termésétől és a környezetétől függ, hogy egy madár meg tud-e telepedni a kertben vagy sem. Ahogy odúkészítéshez sem találnak elegendő alkalmas fát a madarak, úgy fészkeléshez alkalmas cserje sem nő minden kertben. A megfelelő bokorforma kialakításával, a megfelelő időben elvégzett metszéssel sokszorosára növeljük a madarak fészkelési esélyeit a kertben. Nagyon kevés fészkelésre alkalmas hely áll a madarak rendelkezésére A kertbe telepített cserjék általában alkalmatlanok a fészkelésre, mert metszetlenül túlságosan megnyurgulnak.
A hagyományok szerint ez a pálfordulás napján, vagyis január 25-én történik. Ezt a napot a fél tél elmúlásának napjaként emlegették. Ekkor indul meg a gyümölcsfák gyökértevékenysége. Ilyenkor már vizet vesznek fel a talajból, és mivel így az állományuk hígabb lesz, könnyebben megfagyhatnak. Sajnos ha a melegek után hirtelen fagy jön, az a kajszi, az őszibarack és a mandulafák termőrügyeire nézve végzetes lehet. A téli metszés eredményezi a bő termést. Fotó: Februárban már el kell végezni a gyümölcsfák és gyümölcsbokrok tavaszi metszését. Legkorábban a köszméte, a ribiszke és a málna kezd majd el rügyezni, így ezekkel kezdjük a munkát. A koronákat meg kell ilyenkor ritkítani, hogy kellő fény jusson még a belső részekre is. El kell távolítani a beteg, sérült vesszőket, a málna letermett vesszőit pedig körülbelül 150 cm-es magasságig kell metszeni. De ekkor időszerű a mandula-, a cseresznye-, a meggy-, a szilva-, az alma- és a körtefák koronájának metszése is. Ügyeljünk rá, hogy a korona belseje felé törekvő, és a párhuzamosan növő vesszőket is távolítsuk el.
A palántázáshoz szerezzünk be tálcákat, palántázó edényeket, vagy egyszerűen mossuk ki a megmaradt tejfölös pohárkákat. Vegyünk a palántázáshoz megfelelő földet, és már kezdhetjük is a munkát. Palántázni azokat a hosszabb tenyészidejű zöldségféléket érdemes, amelyeknek a termése jóval később érne be, ha a magot közvetlenül a szabad földbe vetnénk. Ezáltal nyerünk 6-8 hetet, ami alatt az otthonunk biztonságában ki tud kelni a kis növény, és a fagyveszély elmúltával ki tudjuk majd ültetni a szabadba. Ilyenkor jön el a káposztafélék, a karalábé, az uborka, a dinnye, a cukkini, a paprika és a paradicsom palántázásának ideje. 3. Vess egy pillantást a vetőmagokra! Ilyenkor már nem elég, ha csak egy pillantást vetünk a kertünkre. Ekkor bizony már magokat is vetnünk kell. Ha már nem fagyott a talaj, a korai zöldségeket nyugodtan elvethetjük. Remélhetőleg a talaj előkészítése, felásása megtörtént már ősszel, így amint kienged a talaj, megkezdődhet a vetés. Fontos, hogy minden esetben felásott, gereblyézett talajba vessünk.
Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S ha megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
Az Úr Illésként elviszi mind, U - - - - - U U - Kiket nagyon sujt és szeret: U - U - - - U - Tüzes, gyors sziveket ad nekik, U - - U U U - U U Ezek a tüzes szekerek. U U U U - U U U Az Illés-nép Ég felé rohan U - - - - U - U - S ha megáll ott, hol a tél örök, U U - - U U - U U A Himaláják jégcsucsain U U U - - - U U- Porzik szekerük és zörög. - - U U U - U U Ég és Föld között, bús-hazátlanul - - - U - - U - U - Hajtja őket a Sors szele. - U - U U - U U Gonosz, hűvös szépségek felé U - - - - - - U - Száguld az Illés szekere. - - U - - U U U Szivük izzik, agyuk jégcsapos, U U - U U - - U U A Föld reájuk fölkacag U - U- - - U - S jég-útjukat szánva szórja be - - U - - U - U U Hideg gyémántporral a Nap. U - - - - U U U
Az Úr Illésként elviszi mind… (1908. ): A művészlét, a kiválasztottság tudat baudelaire-i ihletésű költeménye. Az Úr érkezése: A szerető, a gondviselő Isten képe fogalmazódik meg. Krisztus-kereszt az erdőn: Az ifjúkori emlék felidézése mint versszervező elv, az objektív és szubjektív idő kettősségében az értékek és életelvek átértékelhetőségéről is vall. Így válik az egy 'Igen' és egy 'Nem'-ből két 'Igen', azaz életünk időbeliségében tudomásul vesszük, hogy van időtlen, azaz havas Krisztus-kereszt az erdőn. Ádám, hol vagy? : A cím a bűnbeesés utáni jelenetre utal, mikor Ádám félelmében elbújt Isten elől. A vers a modern kor emberének köztes állapotát ábrázolja, melyben együtt van jelen az Istentől való elzárkózás igyekezete és a rátalálás vágya. Ebben a szituációban a lírai én számára az utóbbi törekvés ábrázolása és megélése válik fontossá, azaz a haragvó és bosszúálló istenképtől a szerető Isten képéig való eljutás. A Sion-hegy alatt (1908. ): Az istenkeresés paradoxonának legerőteljesebb költői ábrázolása.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az Úr Illésként elviszi mind... szerző: Ady Endre Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors szíveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsúcsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szívük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
Tudnánk. Viszont ezt neked kell megcsinálnod, hiszen ez a leckéd. Abból tanulsz, ha megcsinálod egyedül, vagy kis segítséggel. Lássuk: Az Illés szekerén Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S ha megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég és Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap. Első kérdés: Miről szól a vers?
( 23. Megjegyzendő, hogy Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a szent madara. ) Ady Endre: Az Illés szekerén, Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Az első kiadás címlapja) – Törzsgyűjtemény Vad paripáim, hajrá. Tomporotok ma véresre verem. Ma én vagyok ifjú Apolló. No, ki jön utánunk? Ki éri utól tüzes szekerem? Gyí keselyem: fiatal Bűn, Gyí jó lovam: fekete Álom, Mi áttörünk vad paripáim Ezen a szürke életen, Mi áttörünk a barna halálon. Ady Endre Dalok tüzes szekerén című versének részlete a Magyar Elektronikus Könyvtárban M. J.
Fordító Károli Gáspár – Magyar Elektronikus Könyvtár Ady Endre: Az Illés szekerén; Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Belső oldalpár a nyitóverssel) – Törzsgyűjtemény A próféta napisteni múltja kitetszik a kalendáriumból is. Az Illés mennybemenetelét követő harmadik napon a Nap saját égi házába, az Oroszlán jegyébe lép, s Illés névünnepének alighanem annak helyes felismerésével kerestek helyet a naptárszerkesztő atyák, hogy ő és a görög Héliosz napisten rokonok. És nemcsak névrokonok. Mint Illés (héber Élijáhú, ebből Éliás, majd Illés), Héliosz is tüzes szekéren utazott. A harci szekér persze nemcsak a Nap utazóalkalmatossága volt. A kocsizó népek körében minden megszemélyesített égi jelenés hasonló kiváltságnak örvendett. E repülő fogatokat a befogott állatok szerint különböztethetni meg, ezek ugyanis isteni hajtóik állatjelképei voltak (a napistené, Hélioszé, Illésé például a fehér vagy tüzes paripa). A Biblia tanúsága szerint a királyok idejében napszekereket és naplovakat tartottak a jeruzsálemi Templomban.