Vitézy László: A fekete bojtár 2016. március 30. 9:00 Írta: A fekete bojtár nem jó film. Nem is biztos, hogy film. De ha film, akkor sem jó. A berni követ, a Félvilág, vagy akár A fekete múmia átka azt bizonyították: van szusz a magyar tévéfilmben, van értelme csinálni és nézni ezeket, sőt, alkalomadtán a mozis alkotásokkal is versenybe tudnak szállni, akár az "ellenfél" pályáján is – pláne, hogy ma már úgyis minden digitálisan készül, és szinte tökmindegy, hogy hol vetítik, ha működik a sztori. A fekete bojtár pedig ennek a cáfolata: egy tévéfilm, ami sem moziban, sem tévében nem működik. "Pedig az ötlet jó volt" – szokott következni általában az efféle negatív felütés után, hátha valami pozitívumot ki lehet kaparni a hamuból. Itt sajnos még ezt sem lehet elmondani. A film ugyanis két, egymással ugyan köszönő viszonyban levő, de mégis teljesen más irodalmi alkotást próbál beoktrojálni egy nyögvenyelős másfélórába: Móricz Barbárok ját és Sinka István Fekete bojtár vallomásai t. Bodri juhász helyett tehát most Sinka juhászunk van (Adorjáni Bálint), aki a (nem igazán pusztának tűnő, de egye fene) puszta kellős közepén szinte ugyanolyan ízes, 21. századi pesti (városi) akcentussal beszél, mint a film többi színésze.
Senki nem jött annyira mélyről, olyan szegénységből a magyar irodalmi életbe, mint Sinka István. Nagyszalontán született 1897. szeptember 24-én, felmenői mind pásztorok voltak, gyermekként már ő is bojtárkodott a bihari pusztákon. Tanulásra, művelődésre lehetősége sem nyílott, egyetlen bárányát cserélte könyvekre. Huszonkét évesen nősült, Pap Piroskával Vésztőn telepedtek le, ahol napszámból élt. Verseit először a Magyar Falu, majd Bajcsy-Zsilinszky lapja, a Szabadság közölte. 1933-ban Himnuszok Kelet kapujában címmel a szeghalmi református gimnázium adta ki első kötetét. 1935-ben Barsi Dénessel és Szabó Pállal megalapították a Kelet Népe folyóiratot. Ugyanebben az évben meghalt a felesége. 1937-ben házasságot kötött Péczeli Katalinnal, majd Budapestre költöztek. Sinka ekkor már országosan ismert költő, rendszeresen szerepelt a népi írók estjein, részt vett a szárszói találkozón is. Ennek ellenére a fővárosban sokáig nem talált munkát, nyomorgott, többször kórházba került. 1944-ben látott napvilágot legnagyobb hatású műve, A fekete bojtár vallomásai, megdöbbentő erejű önéletrajzi ihletésű balladakötete.
Sinka István, akit az alföldi tanyavilágban csak Fekete bojtárként ismernek, egy rendes, becsületes legény. Kitűnik társai közül műveltségével és olvasottságával. Szerelmével, Piroskával boldogan tervezgetik életüket, amikor váratlan tragédia történik. Izgalmas történet az igazságról, becsületről, kitartástól, a szerelem és a költészet erejéről. Sinka István Fekete bojtár vallomásai és Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján.
/ Fény, ami a szívre tapad, szín, amit a szem befogad. forma, mit a kéz és a vas alkot és gyúr: a fazokas műhelyében mind ott születik. Hasonlóképpen: sok-sok ̶̶ nyelvi ̶̶ szépség született Sinka István alkotóműhelyében is. Zárjuk avatott monográfusa, Görömbei András figyelmeztetésével: "Nem szabad, hogy hibái, tévedései kitöröljék emlékezetünkből Sinka István értékeit. " Holczer József
Bolti ár: 1 500 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 500 Ft Leírás SINKA ISTVÁN (Nagyszalonta, /ma Románia/ 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17. ) Kossuth-díjas (1990) költő, író. Apja juhász volt. Kora gyerekkorától dolgozott, évtizedeket töltött bojtár-, pásztor- és napszámossorban. 1934-ben került az irodalmi életbe, a népi írók közé. 1936-ban Budapestre költözött, egy ideig munkanélküli volt. A háború idején jobboldali nézetek hatottak rá. 1957 óta újra megjelennek a művei. A parasztság legelesettebb rétegéből, a bihari puszták világából került az irodalomba. A pásztorélet nemcsak nyomorult és kiszolgáltatott sorsot jelentett, hanem lélekölő magányt s a felemelkedés, a művelődés lehetetlenségét is. Csak fárasztó erőfeszítés árán juthatott könyvhöz: egyetlen bárányát cserélte el egy Petőfi kötetért, később az orosz klasszikusok, a Nyugat költői, Knut Hamsun, sőt a vásári ponyva ismertette meg az olvasás örömével. Ezeket a vallomásokat 1944 elején fejezte be. Utána még 25 évig élt, majdnem végig politikai és irodalmi tilalom alatt.
Az eredeti tervek szerint ez a hulladéktípus (amit az engedélyben EWC 160103-as kód jelöl) a gyár teljes kapacitása mellett sem haladhatta volna meg az évi 130 tonnát. Az elözetes adatok szerint 2010-ben a gyárban 2009 tonna hulladék keletkezett, ebböl 989 tonna "termékként tovább nem használható gumiabroncs". A select bosszuja 1. Egyre több Korántsem biztos, hogy ezzel elérte a gyár a hulladékkibocsájtási csúcsértékét, legalább is erre utal a Bridgestone által a hulladékkezeléssel megbízott AVE Zrt. 8850-14/2010 iktatószámú hulladék begyűjtési és előkezelési engedélye, amely már évi maximum 2000 tonna selejt abroncs feldolgozásával számol. © AP A gyárban 2011-ig keletkezett selejt abroncsok tömege így már elérte a 2200 tonnát, ami – ha ebből gumiabroncs készült volna - átszámolva meghaladhatja a 2, 64 milliárd forintot, ha abból indulunk ki, hogy abroncs nettó értéke 1200 forint kilogrammonként. Ez egy 16 collos Bridgestone gumi minimumárából (bruttó 16 000 Ft) visszaszámolt nettó érték. Vagyis körülbelül 210 ezer darab gumiabroncsot selejteztek le.
A selejt bosszúja Biztosan már sokakkal megesett, hogy reggel, amikor éppen munkába sietett, és természetesen ilyenkor minden perc számít, az autó nem indult. Sőt, még csak nem is inditózott. Lemerült az akku. Nos az én autóm egyszer egy hónapban mindig el játszotta ezt a bosszantó dolgot és természetesen a legrosszabbkor. ilyenkor mindig elkaptam valamelyik szomszédomat, egy bikázás erejéig, de aztán egyre sűrübben előfordult. Valami elektronikai hibára gyanakodtunk, hiszen gondoltuk, hogy olyan nincs, hogy előző este még rendben indul az autó, másnap reggel pedig már semmi erő nem marad az akkuban. A select bosszuja . Egyébként az akku garanciális volt még egy évig. Ismét akkumulátor vásárlás? Na ne. Ezt az akkut több, mint 20. 000 Ft-ért vettem, mivel azt mondták, hogy megbízható. Nem akarok márkát írni. ( egyébként Mammut) Többszöri eset és egy alapos elektronikai átvizsgálás után megállapították, hogy az autónak semmi baja sincs, csupán az akku ment tönkre. Fenék zárlatos lehet. Másnap siettem az akku kereskedésbe és meglobogtattam a garanciapapíromat, mondván, hogy ezt, meg azt mondták a szervízben.
2008. 05. 26 | Szerző: VG Online Orbán Viktor hibázott. Ez pedig úgy kellett már a baloldalnak, mint egy falat kenyér. A Fidesz elnöke túlzott magabiztossággal, elbizakodottsággal nyilatkozott egy zártkörű, de előtte ismeretlenekből álló fórumon: mit tesz a pártja, ha majd megnyeri a választásokat. A hírek szerint számára a győzelem nem is kétséges, és az sem, hogy most több ciklusra is megszerezheti a hatalmat. A selejt bosszúja – Wikipédia. Lehet, hogy csak a kiszivárogtatás miatt, de önellentmondásos szöveg szerint a Fidesz-elnök nem akart győzni 2006-ban, mert tudta, milyen rossz állapotban van a gazdaság. Ez azonban ma sincs másként. Vagy: Gyurcsány Ferenc nem profi politikus, mert elragadják az érzelmei, de mint látszik, az inkriminált előadásban Orbán Viktor sem volt a diplomácia nagymestere. De nemcsak ezek a mondatok hajtják a teljesen megroggyant baloldal, a kisebbségi kormányzásra kényszerült MSZP malmára a vizet: a bázis szélesítésén dolgozó Orbán Viktor "igazi arcát" most megláthatják a nyugdíjasok vagy a külföldi befektetők és az unió vezetői.
Oktalanul szembeállítják egymással a készségfejlesztést és a tudás elsajátítását. Holott évezredes tapasztalatok és a legújabb kutatások kidolgozták a kettő közötti helyes arányokat. Miért lesznek rosszul a komcsi-liberálisok a Kodály-módszertől, ha készséget akarnak fejleszteni? Miért a természettudományos és műszaki oktatás elsilányítása? És a memoriter. Mert agytorna és szókincsgyarapítás? Mi a jó abban, hogy Magyar Bálint szétzúzná – fejlesztés helyett – az iskolarendszert, dogmatikusan megmerevítené az oktatás-nevelés élő, szerves folyamatát? Mire jó értelmi fogyatékossá, testi kriplivé rontania az ifjúságot? Tragédiánk, hogy efféle magyarbálintkodással országosan komolyan kell foglalkoznunk. Szókimondó – A selejt bosszúja | Demokrata. Mert a közoktatás liberalizálása titkolt, potenciális népirtás, népellenes bűntett, tehát nürnbergi ítélőszékért kiált! Szalay Károly
A piaci szempontoktól nem zavartatott állami könyvkiadás esetlegességeit (és az irodalmári túlélés lehetőségeit) jelzi például, hogy 1955-ben - nem valószínű, hogy pártutasításra vagy akár a közvélemény nyomására - kiadtak egy válogatást az 1880-as években alkotó Petelei István írásaiból. Másfajta, viszont meglepő kultúrtörténeti adalék, hogy az 1975-ös Emlékkönyv felszabadulásunk ünnepére iskolai ünnepélyekre ajánlott verseinek listáját nem pártos hangvételű tirádák, hanem néhány Pilinszky-költemény vezeti. Ha utóbb majd elvetendő hipotézisként elfogadjuk, hogy a kiállított könyveknek a feledés a sorsuk, azt kell látnunk, hogy nagyon különböző művek igencsak színes tömege menetel a semmibe. SZÓKIMONDÓ – A selejt bosszúja | Demokrata. Magának a kiállításnak pedig a rácsodálkozó múltidézésen túl az az értelme, hogy forgolódjunk egy kicsit ebben a kavalkádban, érdemesek és érdemtelenek sajátos, a korra jellemzően képtelenül vegyes társaságában. Centrális Galéria, Bp. V., Arany J. u. 32., nyitva április 20-ig, hétfő kivételével naponta 10.
A válogatás így sokkal árnyaltabb gondolatokat, érzéseket ébreszt, mint a történelem szemétdombja vagy a minden elmúlik egyszer közhelyei. Elsősorban is - mondom - azt, hogy a könyvek lassú halálának összetett okai vannak. Itt van például a Ne mondj le semmiről című, 1974-es antológia, olyan költők bemutatkozó verseivel, mint Hajas Tibor, Kemenczky Judit, Kartal Zsuzsa, vagy az élők közül Szilágyi Ákos, Várady Szabolcs. A versszerető ifjúság lelkendezve csapott le a bemutatkozók beragasztott fényképével díszített, Pilinszky, Örkény és mások bemutató ajánlásával ellátott kötetekre, amelyek most alighanem ugyanolyan álmatagon várják olvasójukat a házi, mint a közkönyvtárakban. Csak hát ami forradalmi volt 1974-ben, az leginkább irodalomtörténet 2012-ben, és aligha választják sokan kutatói szakterületükként a korszak költészeti újdonságait. A XVIII. század bolgár nemzeti újjászületésének prózájáért (Régi idők bolgárai) pedig gyaníthatóan kiadása évében, 1981-ben sem rohamozták meg az irodalomkedvelők a könyvesboltokat.