Ezt követõen számos könnyen felejthetõ filmben szerepelt. 47 éves korában, Don Vito Corleone szerepre válogatták be A Keresztapa címû filmben. Elolvasta a forgatókönyvetés elnyerte a tetszését. Francis Ford Coppola is megerõsítette, hogy õt akarja a szerepre, és próbafelvétellel igyekezett meggyõzni a Paramount vezetõit. Otthonában tartotta a próbákat: papírzsebkendõvel kitömte a száját, kisminkelte magát, és a tükör elõtt dolgozott a szövegen. A felvételek tetszettek a Paramountnak, így lett Marlon Brando a Keresztapa. 1972-ben a Keresztapában Don Corleone megformálása jelentette a középkorú mûvész színészi újjászületését. Késõ negyvenes éveiben két megigézõ alakításával azonban visszaszerezte méltó hírnevét. Marlon Brando gyűjtemény | bookline. Az Utolsó tangó Párizsban címû film következett, melyért megkapta a 7. Oscar-jelölését. A filmben egy olyan férfit alakít aki, a felesége öngyilkosságát egy titkos szerelmi kapcsolatban próbálja feldolgozni. A 80-as évek nagy részében nem játszott. 1989-ben jelent meg újra az antirasszista Forrongó évszak címû filmben, melyért ismét Oscarra jelölték – ez volt az utolsó hasonló elismerés, amit kapott.
Christian Brando Ha rangsort szeretnénk állítani, minden bizonnyal a színészlegenda, Marlon Brando fia vinné a pálmát a szüleikre szégyent hozó celebgyerekek versenyében. Christian Brando ugyanis, miután kirúgták a középiskolából, rászokott a drogra, és folyamatosan lopta a napot, majd meggyilkolt egy embert. Marlon Brando, az öntörvényű színészóriás, akinek senki sem parancsolt - Ectopolis Magazin. Mentségére szólhat, hogy gyerekkorában valószínűleg nem juthatott neki túlságosan rendezett családi élet, mivel híres apjának egyes források szerint kilenc, míg mások szerint tizenegy gyereke volt, különböző nőktől. Marlon Brando, jobbra mellette Christian és Mikko nevű fiai, bal szélen a Christiant védő egyik ügyvéd Forrás: Wade Byars / AFP A Brandon fiú 1990-ben féltestvére, Cheyenne élettársát és gyerekének apját, egy tahiti politikus fiát lőtte le. A család Marlon Brando hollywoodi villájában tartózkodott, és Christian csak aznap találkozott először húga barátjával. Néhány órával a lövés eldördülése előtt Cheyenne állítólag arról panaszkodott a testvérének, hogy az élettársa veri.
(4) Keanu Reeves (1964-) A színész és barátnője, Jennifer Syme szörnyű dolgot éltek át 1999-ben. Kislányuk, Ava halva született. 18 hónappal később, Reevesnek egy másik tragédiával is szembe kellett néznie, Jennifer ugyanis egy autóbalesetben meghalt. (5) Marlon Brando (1924-2004) Lánya, Cheyenne Brando 1995-ben öngyilkos lett, felakasztotta magát. Csupán 25 éves volt. (6) Anna Nicole Smith (1967-2007) Az amerikai szexszimbólum élete, aki 63 évvel idősebb milliárdos férjéről "híresült el", tragikus véget ért. Marlon Brando és Richard Pryor gyerekei szerint apáik nem voltak intim kapcsolatban egymással. 2006. szeptember 10-én fia, a 20 éves Daniel zoloft, lexapro és metadon túladagolásban meghalt. Édesanyja 6 hónappal később követte őt, 2007. február 8-án, gyógyszermérgezésben halt meg. Article Tags: Anna Nicole Smith · Anthony Quinn · Charlie Chaplin · featured · Hírességek és gyermekeik · John Travolta · Keanu Reeves · Marlon Brando · Mia Farrow · Mike Tyson · Paul Newman · Prince · Sylvester Stallone
Lapozz, a cikk folytatódik! Fotó: Profimedia - RedDot
5 (amerikai krimi-dráma, akciófilm, 93 perc, 1968) 1967 A hongkongi grófnő 7. 1 (angol-amerikai romantikus vígjáték, 103 perc, 1967) 1966 Kaland Mexikóban 6. 4 (amerikai western, 98 perc, 1966) Az üldözők (amerikai filmdráma, 129 perc, 1966) 1965 Morituri 7. 6 (amerikai háborús filmdráma, 123 perc, 1965) 1964 1963 A csúnya amerikai 7. 0 (amerikai filmdráma, 120 perc, 1963) 1962 Lázadás a Bountyn 8. 7 (amerikai kalandfilm, 169 perc, 1962) 1961 A félszemű Jack színész, rendező (amerikai western, 136 perc, 1961) 1960 Orfeusz alászáll 8. 5 (amerikai filmdráma, 116 perc, 1960) 1958 1957 Szajonara 8. 8 (amerikai filmdráma, 141 perc, 1957) 1956 1955 Macsók és macák (amerikai vígjáték, 150 perc, 1955) 1954 A rakparton (amerikai filmdráma, 108 perc, 1954) 1953 Julius Caesar (amerikai történelmi dráma, 121 perc, 1953) A vad (amerikai filmdráma, 79 perc, 1953) 1952 Viva Zapata! 7. 8 (amerikai filmdráma, 113 perc, 1952) 1951 A vágy villamosa 9. 1 (amerikai filmdráma, 120 perc, 1951) 1950 Férfiak 9.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Karrierje [ szerkesztés] A Stow középiskolai csapatában kezdett amerikai focizni. Innen Syracuse Orange egyetemi csapathoz került, ahol előbb linebacker, majd 1965 és 1967 között már fullback pozícióban játszott, ahol számos egyetemi futórekordot megdöntött (többek között Jim Brown rekordjait is). Az 1968-as egyesített NFL/AFL draft 1. körének 8. helyén választotta ki az AFL-szereplő Miami Dolphins. Csonka karrierje nem indult könnyen, első két szezonjában számos agyrázkódást és egyéb sérülést szenvedett, mindkét szezonban 3-3 meccset ki is kellett hagynia. Don Shula 1970-es érkezésekor újraépítették a játékát (például hogy a feje helyett a kezével takarítson), melynek következtében hatékonysága is javult, és a súlyos sérülések is elkerülték, a következő 4 évben nem hiányzott egyetlen mérkőzésről sem. Csonka miami dolphins. 191 centis magasságával és 107 kilójával korának egyik legfizikálisabb futójátékosa volt. Csapattársával Jim Kiick -kel legendás futópárost alkottak ( Butch Cassidy és a Sundance kölyök becenévvel illették őket).
A döntő MVP -je Jake Scott védő, az év edzője Don Shula lett. A következő, 1973-as szezont a Delfinek "csak" 14–2-re nyerték, és természetesen bejutottak a playoffba. Az első meccsen a Cincinnati Bengalst verték meg 34–16-ra, azután az Oakland Raiderst 27-10-re, a Super Bowlban pedig a Minnesota Vikings várta a csapatot. A mérkőzést a hustoni Rice stadionban játszották 1974. január 13-án, amit a Miami Dolphins fölényes biztonsággal nyert meg 24–7-re. A mérkőzés legjobbjának Larry Csonkát választották. A csapat következő idényeiben mutatott gyengébb szereplésére természetesen rányomta a bélyegét, hogy eligazolt Csonka, Kiick és Warfield elkapó a rövid életű World Football League-be. Még simán nyerték az 1974-es idény alapszakaszát (11–3), de a rájátszásban szoros mérkőzésen, 28–26-ra kikaptak a Raiderstől. 1981-ig négyszer jutottak be a rájátszásba, de mindannyiszor vereséget szenvedtek. Ekkor azonban egy újabb fényes korszaka következett a Delfineknek. 1982-re ismét erős csapatot sikerült felépíteni, amelynek a fő erőssége a "Killer Bees" névvel illetett védelem volt.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Larry Csonka. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Larry Csonka Született 1946. december 25. (75 éves) [1] [2] Stow Állampolgársága amerikai Foglalkozása motivációs szónok amerikaifutball-játékos televíziós színész Iskolái Syracuse-i Egyetem Stow-Munroe Falls High School Kitüntetései Pro Football Hall of Fame Magasság 191 cm Súly 108 kg weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Larry Csonka témájú médiaállományokat. Lawrence Richard Larry Csonka (Stow, Ohio, 1946. december 25. –) magyar származású amerikai amerikaifutball-játékos, fullback. A Miami Dolphins csapatával kétszeres Super Bowl -győztes (1972, 1973), az 1972-es tökéletes szezont elérő csapat tagja. Az egyetemi és a professzionális hírességek csarnokának (College Football Hall of Fame and Pro Football Hall of Fame) egyaránt tagja. Származása Nagyapja Stephen Csonka (1884–1946) és nagyanyja, Mary Csonka egyaránt Kisiratosban született, és 1908-ban vándoroltak ki az Egyesült Államokba.
Innen Syracuse Orange egyetemi csapathoz került, ahol előbb linebacker, majd 1965 és 1967 között már fullback pozícióban játszott, ahol számos egyetemi futórekordot megdöntött (többek között Jim Brown rekordjait is). Az 1968-as egyesített NFL/AFL draft 1. körének 8. helyén választotta ki az AFL-szereplő Miami Dolphins. Csonka karrierje nem indult könnyen, első két szezonjában számos agyrázkódást és egyéb sérülést szenvedett, mindkét szezonban 3-3 meccset ki is kellett hagynia. Don Shula 1970-es érkezésekor újraépítették a játékát (például hogy a feje helyett a kezével takarítson), melynek következtében hatékonysága is javult, és a súlyos sérülések is elkerülték, a következő 4 évben nem hiányzott egyetlen mérkőzésről sem. 191 centis magasságával és 107 kilójával korának egyik legfizikálisabb futójátékosa volt. Csapattársával Jim Kiick -kel legendás futópárost alkottak ( Butch Cassidy és a Sundance kölyök becenévvel illették őket). 1971 és 1973 között háromszor jutott be csapatával a Super Bowl-ba, ebből kétszer meg is nyerte azt.
A killer bees szó szerint gyilkos méheket jelent, valójában az elnevezés onnan eredt, hogy a játékosok családneve nagyrészt B-vel kezdődött. A csapat a rájátszásban a New England Patriots (28–13), a San Diego Chargers (34–13) és a New York Jets (14–0) legyőzésével bejutott a nagydöntőbe. A pasadenai mérkőzésen Washington Redskins azonban 27–17-re győzött ellenük. 1984-ben "beállt" az előző idényben draftolt Dan Marino irányító játéka, és 14–2-vel hozták az alapszakaszt. A palyoffban 31–10-re legyőzték a Seattle Seahawkst, 45–28-ra a Pittsburgh Steelerst, de a Super Bowl – főleg a meggyengült védelem gyenge játéka miatt – megint nem sikerült: a San Francisco 49ers győzött 38–16-ra. A döntő legértékesebb játékosa ennek ellenére Dan Marino lett. Még 1985-ben is bekerültek a rájátszásba, de ott már nem voltak sikeresek, a következő négy év pedig gyenge játékot és rossz eredményeket hozott. Az 1990-es évek ismét kiegyensúlyozottabb játékot hozott, 1990-től 2001-ig kilencszer jutottak be a rájátszásba, és ott hatszor kerültek a második fordulóba, de tovább egyszer sem.
Ezt követően még 2008-ban játszottak playoff-meccset (Baltimore Ravens, 9–27), de aztán megint visszafogott szereplések következtek: 2009 és 2010: 7–9, 2011: 6–10. A Dolphin stadion 2007-ben Források [ szerkesztés] Faragó Richard–Gallai László: NFL. Sztár Sport, Budapest, 2010.