Értékelés: 14 szavazatból II. József uralkodása alatt (1780-1790) haladó szellemű rendeleteivel igyekezett új, egységes birodalmat teremteni. Szomory Dezső drámája a "kalapos király" tragikus sorsát tárja elénk. Nem ismerte fel, hogy a népeket nem foszthatja meg nemzeti öntudatuktól, nyelvi önállóságuktól: maga ellen fordította, fegyveres ellenállásra késztette a magyar nemességet akkor, amikor szerencsétlen hadjáratában a legnagyobb szüksége lett volna támogatásukra. Stáblista: április 14. II. József uralkodása - YouTube. - csütörtök
Törvénybe iktatják a magyar nyelv oktatását. Reader Interactions
Előzmények III. Károlynak(1711-1740) nem volt fiú örököse, ezért el kellett fogadtatnia a Birodalomban a leányág öröklését. Megalkotta a Pragmatica Sanctio-t(törvényes szabályozást). A magyar országgyűlés 1722-23-ban cikkelyezte be. Biztosította a nemesi adómentességet és a vallásszabadságot, az országot saját törvényei szerint fogják kormányozni. 1740-ben meghalt III. Mária Terézia és II.József uralkodása Magyarországon -. Károly, a trónt a lánya Mária Terézia örökölte. Mária Terézia (1740-1780) Apja halála után rögtön kitört az osztrák örökösödési háború, mely 1740-48-ig tartott. igyes porosz uralkodó 1742-ben elfoglalta Sziléziát. Mária Terézia a magyar rendekhez fordult, akik katonákat adtak a harcok lezárásához. A nemesség fegyverbe száll, cserébe a királynő szabadság jogokat biztosít. Szilézia porosz kézen marad, sőt a hétéves háborúban (1756-1763) sem sikerült visszaszerezni. 1772-ben részt vesz Lengyelország első felosztásában=Galícia megszerzése. Abszolutistaintézkedéseket hajtott végre a rendek háttérbeszorításával. 1764-ben létrehozta az Államtanácsot.
1765. augusztus 18. Szerző: Tarján M. Tamás 1765. augusztus 18-án foglalta el a német-római császári trónt II. József (magyar királyként ur. 1780-1790), aki anyja, Mária Terézia (ur. 1740-1780) halála után mint a "kalapos király" került hatalomra Magyarországon. Az abszolutisztikus módszereiről és türelmetlenségéről híres uralkodó a császári koronával ugyan nem nyert tényleges hatalmat, de a reprezentatív "uralkodás" másfél évtizede mégis döntő hatással volt József gondolkodására. Balszerencsés volt a szerelemben II. József, a „kalapos király” » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A türelmetlen reformer, aki a fáma szerint egész fiatalkorában arra várt, hogy átvehesse anyjától az ország kormányázását, már csecsemő korában belekerült a nagypolitikába: József ugyanis 1741-ben, nem sokkal a Mária Terézia számára sorsdöntő pozsonyi országgyűlés előtt született, amikor a poroszok és a bajorok támadása nyomán úgy tűnt, a Habsburg-dinasztia csillaga leáldozik Európában. Az anekdota szerint, az 1741-es diétán a magyar rendek a csecsemő József láttán ajánlották életüket és vérüket a királynőnek – aki a rossz nyelvek szerint meg is csípte gyermekét, hogy az tényleg elsírja magát – és, végül nem csak az osztrák örökösödési háború (1740-1748), de a hétéves háború (1756-1763) viszontagságai közt is kitartottak mellette.
A technika legragyogóbb példája éppen a Körhintá ból származik: a már a maga korában csodált és máig nem avuló hatású táncszekvenciában dinamikus és statikus plánok, rövidebb és hosszabb snittek, szemmagasságból vett és extrémen alacsony kameraállásból készült képek robbannak egymásnak, a hatást a párhuzamos és a metrikus montázs kombinálása mélyíti el. (Egyrészt váltogatva látjuk a táncoló párokat, illetve a szomszédos szobában ülő-beszélgető alakokat [párhuzamos montázs], másrészt a plánok hossza egyre rövidül a jelenetben [metrikus montázs]). A jelenet különlegessége – egyúttal filmszerűségének kovásza –, hogy a figurák elemi erejű indulatait nem a szavak, hanem valóban a képek nyelvén, illetve a szereplők mozdulatain keresztül mutatja be, szikráztatja fel: a Körhinta ekképpen azt demonstrálja, hogy a forgatókönyvírók egyeduralma (amely a negyvenes évek végétől kezdődő sematizmus korát jellemezte) véget ért a magyar filmben, és a rendezőké következik. A Körhinta Fábri harmadik munkája az 1952-es termelési film, a Vihar és a magyar film újjászületését előlegező, 1954-es Életjel után (ha nem számítjuk a Gyarmat a föld alatt [1951] termelési filmjét, amelyben a rendező szintén dolgozott).
A politikai intenciók kivált a figurák pozicionálásán és sorsuk alakulásán látszanak: Máté az agilis országépítők rokona, a téeszből kilépők pedig negatív figurák (igaz, nem annyira elvetemültek, mint a sematikus filmek antagonistái), beszédes továbbá a happy end is, miszerint a rendszer elkötelezettje elnyeri jutalmát. A Körhinta cselekményének politikai mellékzöngéi nyilvánvalóan teljességgel érdektelenek (talán nem túlzás kijelenteni, hogy már a film elkészültekor azok voltak), a szerelmi történet ereje azonban nem kopott meg szemernyit sem, továbbá a film ábrázolásmódja is frissnek hat. Különlegessége a képi kifejezés plaszticitásában és a montázsépítkezés innovativitásában áll (a lakodalmi tánc mellett a nyitányban látható körhinta-jelenet emelendő itt ki), továbbá abban, ahogyan Fábri egységbe forrasztja a halk (lírai) életképeket és a vad (drámai) indulatokat. Csaknem minden együtt van tehát a filmben, amely a legkiválóbb Fábri-műveket a későbbiekben jellemzi majd. – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
Magyar Digitálisan felújított | HD | TVrip Tartalom: Körhinta (1956, felújított, HD 1080p) – teljes film online / filmletöltés Pataki elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből, lányát Farkas Sándor egyéni gazdához adja és így egyesítik szomszédos földjeiket. Mari azonban Bíró Mátét, a szövetkezet tagját szereti. Egy vidám vásári mulatságon boldogan keringenek együtt a körhintán, amíg az apai szó vissza nem parancsolja a lányt. Egy lakodalmi mulatságon nyílt összecsapásra kerül sor a két rivális között. Mari bejelenti apjának, hogy Mátét szereti. Apja baltával támad rá, a lány elmenekül otthonról. Máté talál rá, hazaviszi és közli Patakival házassági szándékukat. Az apa kénytelen feladni a harcot. Díjak: Cannes-i fesztivál (1956) – Arany Pálma jelölés: Fábri Zoltán Törőcsik Mari a Körhinta franciaországi fogadtatásáról: "Fábri filmje, a Körhinta volt 1956-ban az első keleti film, amely áttörte a falat Cannes irányába. Addig nem is törődtek velünk. Főiskolás voltam, nem engedtek ki oda. Francois Truffaut leírta: Törőcsik Mari nem is tudja, hogy ő a fesztivál igazi sztárja!