Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata 1027 Budapest, Kapás u. 22. Tel: 488-7500 A II. kerületi lakosság alapellátásának terén a Budapest Főváros II. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata biztosítja a gyermekfogászati-, körzeti védőnői-, iskolaorvosi-, iskolavédőnői- és háziorvosi ügyeleti ellátásokat. Kerületünkben a felnőtt és gyermek háziorvosi szolgálatok, valamint a felnőtt fogászati alapellátás privatizáltak. XX. kerület - Pesterzsébet | tüdőszűrés. A lakosság járóbeteg-szakellátását az Egészségügyi Szolgálat 6 telephelyen végezi 28 egészségügyi szakmában, melyet kiegészít a gondozói hálózat (bőr- és nemibeteg-, onkológiai-, pszichiátriai és tüdőgondozó), valamint a gyermek fogszabályozás és a központi telephelyen működő fogászati röntgen. Az Egészségügyi Szolgálat fontosnak tartja a lakosság preventív ellátását, melyet magasan kvalifikált szakorvosok és szakemberek biztosítanak, mind az alapellátás, mind a szakellátás keretein belül. Vezetése törekszik az eszköz és géppark folyamatos karbantartására, illetve frissítésére, hiszen ezek a korrekt betegellátás feltételei.
Telephely: 1027 Bp., Kapás u. 22. Tel. : 488-7541 Beutalóköteles szakrendelés! A 488 7522 -es telefonszámon, továbbá internetes előjegyzésen előzetes időpont egyeztetése szükséges a röntgen- és ultrahang vizsgálatoknál. Személyes időpont foglalására is van helyben lehetőség. Internetes előjegyzés: A röntgen szakrendelésen csont, lágyrész, mellkas, fogászati típusú felvételek történnek. A fogászati (PANORÁMA és CEPHALO) felvételeket kivéve a röntgen vizsgálatok digitális technikával készülnek. VI. kerület - Terézváros | Tüdőgondozó. A radiológiai vizsgálatokról (kivéve a fogászatai röntgen) írásos dokumentációt (leletet) adunk. A digitális képeket az Intézetünk hálózatára csatlakoztatott számítógép monitorán a beutaló orvosaink is megtekinthetik. Amennyiben a betegnek bármi okból a képi dokumentációra is szüksége van, ezt a szándékát a RÖNTGEN betegfelvételi ablaknál, a vizsgálatra jelentkezéskor jelezni kell. A képanyagot CD-n térítés nélkül rendelkezésére bocsátjuk. PANORÁMA és CEPHALO (teleröntgen) fogászati röntgen vizsgálatok ingyenesek: a II.
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
Társadalombiztosítási azonosító jellel nem rendelkező betegek részére valamennyi fenti vizsgálat térítés ellenében elvégezhető, de a vizsgálatok ebben az esetben is orvosi beutaló kötelesek. Az onkológiai kontroll vizsgálatokhoz, vagy az onkológustól az intézetünknek címzett beutaló, vagy az onkológus javaslata alapján (az onkológiai javaslat nem vizsgálati beutaló! ) a háziorvostól szintén intézetünknek címzett beutaló szükséges.
Tobe Hooper mindenkitől elveszi még a remény utolsó morzsáját is és kegyetlen mosollyal az arcán tapos a szívünkön. Persze a kortársak közül tud kegyetlenkedni a Rob Zombie is, ha arról van szó és ne is feledjük, hogy a zenész/rendező filmes pályafutására meglehetősen nagy hatást gyakorolt Hooper mozija. Hooper filmje elöljáró volt ebben az egész extremitásban és az amerikai, filléres exploitation -ben. Fésületlen, mégis átgondolt. Kaotikus, agresszív - mégsem túltolt, mégsem öncélú. Nem okádja magából tonnaszámra a vért, de az erőszak, a brutalitás hevesen az arcunkba furakszik, miközben nyugtalanító effektusok garmadájával baszogatja az érzékszerveinket. Érdemes itt szót ejteni a filmzenéről, mely nem is annyira zene, inkább "zene", és amely mellőz minden hagyományos effektust. Zörejek alkalmazásával kelt kellemetlen érzést a nézőben, nehogy egy pillanatra is úgy érezze, kényelmesen hátradőlhet a székében. A texasi láncfűrészes mészárlás durva film, amely kevésbé a történetével, a cselekményvezetésével, mint inkább a képi hatásokkal és a nyers erőszak ábrázolásával hódít magának teret még most is a műfaj klasszikusai között.
A texasi láncfűrészes mészárlás (1974) The Texas Chain Saw Massacre 1974 Újra mozivásznon az 1974-ben készült kultikus horrorfilm, digitálisan felújítva, magyar szinkronnal, (újra)premier előtt már november 22-től a Pólus Mozi műsorán! A rendkívül sötét, látomásszerű történetet öt fiatal barátról szól, akik hírt kapnak arról, hogy abban a vidéki temetőben, ahol kettejük nagyapja is nyugszik, sírokat szentségtelenítettek meg. Az elkövető nem a kriptákban lévő ékszerek után kutatott, ellenben annál nagyobb figyelmet fordított a holttestekre. A hatóság kiérkező embereit egy emberi holttestekből összeállított bizarr szobor fogadja, valamint azt tapasztalják, hogy számos sírból hiányoznak testrészek. A társaság felkerekedik, hogy meggyőződjön arról, családtagjuk nyughelyét nem forgatta fel a tettes. Útjuk során felvesznek egy megmagyarázhatatlanul viselkedő, veszélyesnek bizonyuló autóstoppost, ez azonban csak az őrület kezdete: a sors ugyanis egy kegyetlen, elfajzott texasi család kezei közé vezeti őket, ahol a kínok kínját élik át, szabadulásuk lehetősége pedig nem karnyújtásnyira van… A film még nem található meg a műsoron.
Úgyse rohangált volna ott 8-10 óra hosszát a gyilkos, mert emberből van, elfárad. Ja, hogy akkor lett volna a karakternek agya, és nem lett volna 1 óra 20 perc a film…? Vagy meghempereghetett volna kicsit a porban, hogy a sötétben jelzőfényként világító, hófehér nadrágjával ne jelentsen feltűnő célpontot. Vagy, ha már kikötözik egy megterített asztalhoz, és ott hever három centire a keze előtt egy kés, akkor nem is tudom… megfoghatta volna, hogy elvágja a köteleit. De észre se vette. Nagy nyomás alatt, halálfélelem közepette, amikor tombol az adrenalin, a túlélési ösztön a csúcson pörög, minden idegszála éber az embernek komoly sérülések között is, és minden szeme elé kerülő tárgyban fegyvert keres? Ugyan, már… Arról nem is beszélve, hogy amikor a hervasztóan túlnyújtott "kivégzési kísérletek" közepette sikerül meglépnie, és kikecmeregnie a házból, akkor nem a verandára állt furgonba pattan be az ostoba tyúk, amivel pillanatok alatt, garantáltan lehagyhatja az üldözőit. Nem. Minek is, ha neki lehet állni mérföldeket szaladni a vakvilágba egy fejsebbel és a gyermeki reménnyel, hogy gyorsabb lesz, nem botlik meg, és pont arra jár egy kocsi, amit leinthet?
A képi világ valahol a dokumentarista stílusban eredeztethető (nem véletlen: Hooper doksiknál kezdte pályafutását), amely csak még jobban elhatároltatja magát az olyan kifinomultabban kidolgozott zsánerfilmektől, mint amilyen Carpenter Halloween -ja, vagy Craven Rémálom az Elm utcában -ja. Végtére is Hooper gonoszképe szöges ellentétben állt egyébként is az említett filmekével: nála nem egy misztikus, megfoghatatlan figura tört hőseink életére, hanem maga az elkorcsosult ember, aki ott állhat bármelyik út szélén, stoppolásra készen. Hogy aztán eszelős tekintettel vágjon bele a karodba a saját bicskáddal. Egy szörnyet legyőzhetsz, majd ha ezt megtetted, hátradőlhetsz, megcselekedted. De az embert magát? Amelyik ott vicsorog rád egy ebédlőasztalnál? Röhög és habzik a szája és hiába könyörögsz neki, hiába próbálsz a lelkére hatni, hiábavaló minden, mert elmentek neki otthonról. De mégis: ember az is. És ez a tény rémisztő. Hooper persze nagy adag groteszkkel önti nyakon egyes jeleneteit, például az ominózus vacsora-szcénát, amiben a félholt, kerekesszékes nagypapával próbálják agyoncsapatni szegény lánykát.