Népszava. XXI. század Média Kft., 2015. (Hozzáférés: 2021. március 17. ) ↑ Újra a standokra kerül a Mai Nap. Magyar Nemzet, LXV. évf. 28. sz. (2002. feb. 2. ) 2. o. ↑ Főszerkesztőváltás a Mai Napnál. 174. júl. 27. o. ↑ Elhunyt Murányi Marcell, a Blikk volt főszerkesztője (html). Blikk. Ringier Axel Springer Magyarország Kft., 2021. ) ↑ Murányi Marcell a Népszabadság főszerkesztője (html). Népszabadság. Népszabadság Zrt., 2014. június 27. ) ↑ Elsodort egy kerékpárost a Népszabadság főszerkesztője (html). Mandiner. Mediaworks Hungary Zrt., 2015. május 13. ) ↑ Murányi Marcell: Murányi Marcell közleménye (html). Népszabadság Zrt., 2015. május 14. ) ↑ Felfüggesztett börtönre ítélték Murányi Marcellt (html). Népszabadság Zrt., 2016. május 23. ) ↑ Felfüggesztett börtönt kapott a Népszabadság volt főszerkesztője (html).. New Wave Media Group Kft., 2017. március 24. ) ↑ Meghalt Murányi Marcell, a Népszabadság és a Blikk egykori főszerkesztője (magyar nyelven). Media1, 2021. június 19. Murányi marcell életrajz minta. ) ↑ Meghalt Murányi Marcell (html).
Rovat Rovatok – 0 db találat
A fizetést résziben kapták, minden 14-15. kéve búza volt az övék, de az emlékezet fenntartotta a Nyírségbe lejáró ruszin és szlovák aratómunkásokat is. Cserekereskedelem gabonával [ szerkesztés] Az elmúlt századokban a trianon óta Romániához tartozó Avasság falvaiból - ahol nyáron bőven termett a gyümölcs - a románok a Szatmári-síkság falvaiba: Rozsályra, Kishodosra és Nagyhódosra nyáron körtét, almát, télen aszalt szilvát hoztak, melyet leginkább búzáért adták. A Tisza - és Szamoshát vidékéről egykor tutajokon, szekereken szállították a szilvát, almát és a szilvapálinkát a szomszédos alföldi megyékbe, de idejártak szilváért az Ecsedi-láp vidékéről és Szabolcsból is, cserébe gabonát adtak érte. Búza aratás ideje za. A Panyolaiak például szekereken (tengelyen) szállították a sót Máramarosból s vitték tovább a Nyírségbe, ahol gabonáért adták tovább. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar Néprajzi Lexikon Györffy István: Takarás és nyomtatás az Alföldön (Néprajzi Értesítő, 1928) Farkas József - Ujváry Zoltán: Tanulmányok Szatmár néprajzához (Debrecen, 1984) ISSN 0139-2468
Reviczky Gyula Lekonyul a búza feje; Aratásnak van ideje. Gazda ember kaszát penget, Ugy vágja a sűrü rendet. Hangzik a dal munka közbe, A kévét igy kötik össze, Sárga kalászt egybehányva, Mind izzad, de egy se bánja. Elindulnak nagy szekéren, Koszorú van közepében, Aratásnak koszoruja; Igy mennek be a faluba. Aratás 2018 - Mezőhír. A legvénebb béres aztán A tornácz elé akasztván, Körüle vig arcu lányok Járnak aratási tánczot. S a gazda pihenni dől le, A gond messze van ma tőle. Ha csorgott is verejtéke, Mégis nyugalom a vége! Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Aratás sarlóval, illusztráció a Tacuinum sanitatis című gyógyászati és orvosbotanikai kézikönyvből, 14. század A modern korban már inkább kombájnokat használnak Az aratás a megérett szálasgabona; búza, árpa levágásának és betakarításának műveletsora, már a vadászó-gyűjtögető ősemberek is arattak. Az aratás története [ szerkesztés] Az aratás; vágóeszközzel folytatott aratás első nyomai a Közel-keletre vezetnek, az erre utaló leletanyag is innen került elő az i. e. 6500 körüli időkből. Aratás sarlóval [ szerkesztés] Az emberiség aratószerszáma hosszú ideig a sarló volt, amellyel az aratás nem igényelt különösebb munkaszervezést. Az arató amit learatott, kévébe is kötötte. A 18 – 19. századi fejlettebb munkaszervezetben a sarlós arató társaival egy sorban a gabonatábla szélességében haladt. Búza – Minecraft Wiki. Bal kézzel megfogott egy köteg gabonát és jobb kézzel a földtől mintegy 25–30 cm-re elvágta a szárát, majd letette maga mellé. Átlagosan 2–6 arató után dolgozott egy kötöző, aki szalmakötéllel puszta kézzel vagy kévekötő bottal kévébe kötötte a fogásokból összerakott markokat.