Közben a folyton előkerülő vallási és kulturális nyomások, a ki nem mondott szavak, az eltitkolt érzések fojtogatják a cselekmény előrejutását. A film sikerének záloga pedig a szerkesztés tökéletessége. A mondanivalót egy olyan történeten keresztül meséli el, mely két párhuzamos, ha tetszik, inverz szálon mozog. Ráadásul ez a két család látszólag egymás rosszának okozója; valójában a rossz a harmónia megbomlásakor kezdődött, csak éppen egymáson csattannak a következmények. Nader és Simin esetében a feleség nem képes többé betölteni a szerepét, így szorul a család bejárónőre, akinek a családjában a férj nem képes betölteni szerepét, vagyis pénzt teremteni a megélhetéshez, ezért kényszerül a terhes felesége munkát vállalni egy idegen, szintén megbomlott rendszerű családnál. A film eleje a kizökkent állapot, a végére ugyan ezer eseményt átvészelnek, mégis ugyanott vannak, csak egy sokkal egyértelműbb stációban: vagy működik a családi egyensúly, vagy nem. A film zárójelenete pedig olyan kerek és olyan erős mondandóval bír, hogy tulajdonképpen rövidfilm formájában is megállná a helyét.
Ha kicsit pikírten szeretnénk fogalmazni, akkor ez az a film, amelyik lekaszált mindent idén Berlinben Tarr Béla Torinói lova előtt… Valójában persze alig összevethető a két film, hogy mást ne mondjak, ebben a ropogósan friss iráni filmben fél perc alatt többet beszélnek, mint Tarr apokalipszisében összesen. És az sem teljesen érdektelen, hogy mit… Ashgar Farhadi A Nader és Simin – Egy elválás története című filmet a jelenkori iráni film egyik legelismertebb alkotója, Ashgar Farhadi rendezte. El lehet gondolkodni, vajon mi lehet az oka, hogy az utóbbi néhány évtizedben komoly és nívós filmfesztiválokon rendre megjelenik egy-egy iráni filmes, és az gyakran szépen végig is kaszálja filmjével a díjkiosztót. Kiarostami, Makhmalbaf és a többi, méltán híres iráni filmeshez Farhadi 2009-es Elly története című filmjével csatlakozott végérvényesen és visszavonhatatlanul, amely 11 díjat és 6 jelölést gyűjtött be a különböző szemléken, inkluzíve a berlini Ezüst Medvével. A filmet láthattuk a 2009-es Titanicon mi is, én magam nem voltam általa nagyon lenyűgözve, de ez legyen az én bajom.
Ár: 1. 990 Ft Kedvezmény: 458 Ft 23% Cikkszám: 126739 ISBN: 10000000002797 Központi raktár: Előjegyezhető (6-12 munkanap) Boltjainkban: Ingyenes szállítás 10. 000 Ft feletti rendelés esetén Kisker vásárlóknak INGYENES szállítás 18 000 Ft-tól. Nagyker vásárlóknak INGYENES szállítás 80 000 Ft felett. Tartalom és részletes adatok Termék tartalma: (Jodaeiye Nader az Simin) Gyártási év: 2011 Típus: DVD Videó Lemezek száma: 1 Rendezte: Farhadi Asghar Hossz: 123 perc Hangsávok: Perzsa - Dolby Digital 2. 0 Feliratok: magyar Képformátum: 16:9 - 1. 78:1 Megjelenés éve: 2014 Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer - kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. Nader felvesz egy gondozónőt, Razieh-t, aki mély hite miatt először nem akarja elvállalni a munkát, de körülményei mégis rákényszerítik. Egy nap Nader a sötét lakásba tér haza, ahol apja magatehetetlenül fekszik az ágya mellett.
2013. november 30. szombat, 14:16 A Budapest Film Zrt és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szeretettel várja az érdeklődőket a Felnőtteknek gyerekekről című sorozatának következő vetítésén. Ez alkalommal a Nader és Simin – egy elválás története című, 2011-ben készült iráni filmet nézzük meg. Időpont: december 3. 17:30 Helyszín: Kino Café, 1137 Szent István krt. 16. Jegyár: 700 Ft Nader és Simin egy középosztálybeli házaspár a mai Teheránban. Simin válni akar a férjétől, mert az nem hajlandó elhagyni az országot és Alzheimer – kóros édesapját. Simin elköltözik, lányuk, a 11 éves Termeh Naderrel és az állandó gondozásra szoruló nagyapával marad. Nader felvesz egy gondozónőt, Razieh-t, aki mély hite miatt először nem akarja elvállalni a munkát, de körülményei mégis rákényszerítik. Egy nap Nader a sötét lakásba tér haza, ahol apja magatehetetlenül fekszik az ágya mellett. Az ügyből per kerekedik, ami fokozatosan bontakozik ki a néző szeme előtt. A szereplők céljai, szándékai állandó változásban vannak, talán még saját maguk előtt is.
A szereplők céljai, szándékai állandó változásban vannak, talán még saját maguk előtt is. A tettek mögött feltételrendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró feladata.
Kérdésként az is felmerül, hogy mi van abban az esetben, amikor a helyi építési szabályzatot készítő tervezőt később az önkormányzat megbízza a főépítészi feladatok ellátásával is. Ilyenkor az az alapelv sérül, hogy a tervező ne ellenőrizze a saját terveit. A jelenlegi jogszabály rendelkezése alapján ez a helyzet nem összeférhetetlen, hiszen, amikor a terv készült, a tervező még nem volt önkormányzati főépítész. 2. Bővült az építésügyi műszaki szakértő által el nem látható tevékenységek listája Az építésügyi műszaki szakértők összeférhetetlenségi szabályait nem a Kivitelezési kódex, hanem a 104/2006. rendelet tartalmazta 2012. december 31-ig. Ennek megfelelően annyi volt a kikötés, hogy nem folytathat építésügyi műszaki szakértői tevékenységet azon építmény vonatkozásában az, aki az építmény építési-szerelési munkáit ellenőrizte, mint építési műszaki ellenőr, vagy kivitelezte, mint felelős műszaki vezető (104/2006. 10. Építésügyi műszaki szakértés, ingatlan, építőipari igazságügyi szakértés. - Tuba Építész Iroda | Tervezés - Szakértés - Kivitelezés. § (2) bek. ). A felelős műszaki vezető lehet egyben kivitelező is, de valószínűleg a jogalkotó itt arra gondolt, hogy a kivitelező és a felelős műszaki vezető se legyen a saját építkezésének építésügyi műszaki szakértője.
Napjainkban, amikor a befektetési hajlandóság alacsony, az építőipar teljesítménye csökken vagy stagnál, élesedik a verseny, számos esetben alakul ki vitás helyzet az építési folyamat résztvevői között. Tapasztaljuk, hogy növekszik az igény a vitás helyzetek építésügyi (esetleg igazságügyi) szakértők bevonásával történő tisztázására, megoldására. A szakértőnek – felkérését megelőzően – vizsgálnia kell, hogy az adott kérdéskörben mely témában tud véleményt formálni, és van-e arra jogosultsága. A szakértő nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy szakvéleménye – esetleg arra való hivatkozással, hogy jogosultsága nincs meg – vitatható legyen! Más oldalról nézve persze a jogosultsági határok kijelölése nehéz és kényes feladat, hiszen a túlszabályozás veszélyei fennállnak, melyek megköthetik a szakértő vállalkozási lehetőségeit. Ezért nagyon fontos, hogy a téma körültekintő módon, vitára bocsátást követően rendeződjék. Véleményem szerint a Kamara feladata – többek között – éppen az ilyen ügyek megoldása, a megfelelő szakmai (építésügyi-, jogi- stb. )
(IV. 28. ) Korm. rendeletre – levélben tájékoztatott arról, hogy a megújításhoz a kötelező- és az előírt számú szabadon válaszható továbbképzési pont igazolása mellett jogosultságonként 20. 000. -Ft eljárási díj megfizetése szükséges. Tekintettel arra, hogy ez – még ha ötévente is – jelentős anyagi terhet jelent (úgy gondolom, hogy ezzel nem vagyok egyedül! ), jogosultságaim felülvizsgálatára és azok lehetőség szerinti csökkentésére határoztam el magam. A körültekintő döntés meghozatalának azonban nincsenek meg a feltételei. Hiszen mi lehet az alapja választásnak? Meg kell vizsgálni, hogy az elmúlt öt évben végzett szakértői munkák milyen jellegűek voltak, milyen jogosultságokat igényeltek és prognosztizálni kell a várható igényeket. Meg kell vizsgálni, hogy mely szakterület milyen körben végzett műszaki szakértésre jogosít, van-e átfedés az egyes szakterületek tevékenységi körei között. (Csupán a megnevezés alapján is úgy vélem, hogy vannak ilyenek. ) A Kamara honlapján a vonatkozó jogszabályok megtalálhatók, ezeket áttanulmányoztam [Étv., 104/2006(IV.