Az év végi jogszabály-alkotási dömping számos joghelyen módosította, kiegészítette a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseit. A módosítások, kiegészítések az ún. "salátatörvényekben" jelentek meg: évi CV. törvény egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról (205. sz. Magyar Közlöny), évi CX. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról (206. Magyar Közlöny), évi CXII. törvény a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről (210. Magyar Közlöny), évi CXXVI. törvény a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról (210. Magyar Közlöny). 2019. évi CV. törvény alapján pontosításra, kiegészítésre került az Mvt. 9. § (4) bekezdése, amely alapján a honvédelemért felelős miniszter kivételesen indokolt esetben az Mvt. -ben előírtaktól eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan: a honvédelmi szervezeteknél, a fenntartói irányítása alá tartozó honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézménynél, a minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdekeket is szolgáló telepített munkahelyen, ideiglenes építési munkahelyen azoknál a gazdasági társaságoknál, ahol a tulajdonosi jog gyakorlója, illetve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
Pszichoszociális kockázatértékelés 1993. évi XCIII. hatályos törvény előírásainak megfelelően. Mentális egészséget támogató webináriumi programok Hétköznapjaink romboló/építő játszmái Kommunikációs csapdahelyzetek elkerülése Stresszkezelés alapjai, technikái Pihentető percek meditációval. Egészségnap "Energetizáló sziget" "Stressz-hess sziget" "Egészség sziget"
A törvény külön nyilvántartási kötelezettséget határoz meg a munkáltatónak, nyilvántartást kell vezetni: a veszélyes anyagok munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatokról, azokról a munkavállalókról, akik munkavégzésük során rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve. Mindkét nyilvántartás esetében a nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a munkavállaló nevét, születési idejét, az expozíciót okozó veszélyes anyag/rákkeltő anyag nevét, a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét, az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként. A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában a törvény egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos nyilvántartásban szereplő adatokat a munkaviszony megszűnését követő tíz évig, ha a munkavállaló munkahelyén rákkeltő hatású anyagoknak van kitéve, ötven évig meg kell őrizni.
Magyarországon, az Európai Unió számos más országához hasonlóan, törvényi előírások vonatkoznak a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők feltérképezésére. Ezek alapos ismerete mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára kiemelt jelentőségű. A kockázat fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 1989. június 12-i 089/391/EGK irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályozásba. Ez a fogalom bizonyos mértékben rokon a korábban használt "veszély", "veszélyforrás" fogalmakkal. Az EU Deklaráció alapján a leggyakoribb munkahelyi stresszorok a következőek: túl és alulterheltség, időhiány a munka elvégzéséhez, nem egyértelmű feladat, elismerés hiánya, büntetés aránytalansága, nincs lehetőség a panaszra, sok felelősség, kevés döntési lehetőség, együttműködés hiánya, kevés kontroll élmény, bizonytalanság, károsító környezet, képességek kihasználatlansága 2004-ben ETUC, UNICEF, CEEP, UEAPME keret megállapodást írtak alá a munkával összefüggő stressz ellen.
"Amikor már minden munkahelyen bevett szokás a 13. havi bérfizetés, becsületbeli kérdés, hogy az egy életen át tisztességgel dolgozó nyugdíjasok is megkapják ezt az év végi juttatást" – hangzott el az ígéret 2002 márciusában még Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölttől, aki anno hozzátette, a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett kizárólag szándék kérdése, hogy javítunk-e a hárommillió nyugdíjas életén, vagy sem. A politikai retró jegyében idézzük is tovább Medgyessy Péter ígéretét: Az Orbán-kormány átlagosan 19 ezer forintot vett el a nyugdíjasoktól, amit mi még az idén visszaadunk. Sőt ennél többet is teszünk. Nyugdíjkifizetés - alon.hu. Ezért döntöttünk úgy, hogy 2003-tól megkezdjük a 13. havi nyugdíj bevezetését. Ez új elem a programunkban, erről az elmúlt napokban egyeztettem László Csaba pénzügy- és Csehák Judit egészségügyminiszter-jelöltemmel. Az első ciklusát kitöltő, majd hamarosan leköszönő Fidesz – miután az első Orbán-kormány mindössze 2002 tavaszán intézett egy extra háromszázalékos nyugdíjemelést – ekkor erre úgy reagált, hogy Medgyessy Péter bejelentése légből kapott, felelőtlen, puszta szavazatszerzési akció, amelynek nincsenek meg a reális gazdasági feltételei.
Gazdaság › 13. havi A(z) "13. havi" oldalunk a könnyebb áttekinthetőség érdekében nem tartalmaz minden hírt csak azokat, melyekről több forrás is írt. A részletes keresésért kattints ide: Keresés Ha valamilyen téma különösen érdekel, az alábbi beállítások alapján a Hírstart rendszeresen tájékoztat e-mailben a témában született legfrissebb hírekről. A feliratkozáshoz a hírfigyelés funkciónak bekapcsolt állapotban kell lenni és legalább egy értesítési időpontodnak kell lenni. Index - Belföld - Jövőre egy összegben fizetik ki a teljes 13. havi nyugdíjat. Bekapcsolva: Kikapcsolva: A hírfigyelés bekapcsolásával hozzájárulok, hogy a Central Médiacsoport Zrt. Hirstart hírfigyelő hírlevelet küldjön számomra a beállításaim szerint. A módosításról megerősítő emailt fogunk küldeni a szükséges további teendőkkel, melyet kérjük mielőbb aktiváljon a szolgáltatás igénybevételéhez. Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x) Mikor jön 2021-ben a családi pótlék? Az év első hónapjában nem érkezik családi pótlék, hiszen a december havit (ami januárban esedékes), már a karácsony előtti napokban kiküldték. A 2021 január havi családi pótlék utalásának időpontja: 2021. február 1. (hétfő). Ha érdekel, hogy 2021 többi hónapjában pontosan mikor érkezik a családi pótlék, akkor olvasd el alábbi cikkünket: A nyugdíj kifizetési naptárat a Magyar Posta Zrt. juttatja el mindenkinek még a tárgyévet megelőző év novemberében. A nyugdíjak kifizetése postai kézbesítés esetén készpénzben történik, a címzett lakóhelyén, összeghatártól függetlenül. 13 havi fizetés mikor utalják hd. Amennyiben bankszámlára kérte a nyugdíjas a kifizetést, az az alábbi időpontokban fog megtörténni, azonban a Magyar Államkincstár közlése szerint a jóváírás az utalás napját követő munkanapon történik meg. Ha érdekel, hogy 2021 többi hónapjában mikor folyósítják a nyugdíjakat, akkor olvasd el a részletes határidőkről szóló cikkünket.